Keresztnevek eredete és jelentése




NŐI NEVEK

A-Á   B   C-Cs   D   E-É   F   G-GY   H   I-Í   J   K   L   M   N-NY   O-Ö   P   R   S-Sz   T   U-Ü   V   X   Z-Zs




FÉRFI NEVEK

A-Á   B   C-Cs   D   E-É   F   G-GY   H   I-Í   J   K   L   M   N-NY   O-Ö   P   R   S-Sz   T   U-Ü   V   X   Z-Zs










NŐI NEVEK


ABÉLIA
- latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.

ABIGÉL
- héber eredetű; jelentése: az apa öröme.

ADA
- héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.

ADALBERTA
- germán eredetű; jelentése: nemes fény.

ADÉL
- német-francia eredetű; jelentése: nemes.

ADELAIDA
- német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.

ADELINA
- német-latin eredetű; jelentése: nemes.

ADELINDA
- német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

ADINA
- az Ada német továbbképzése.

ADRIÁNA
- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ADRIENN
- latin-francia eredetű; jelentése: hadriai.

AGÁTA
- görög eredetű; jelentése: a jó.

AGNELLA
- latin eredetű; jelentése: bárányka.

ÁGNES
- görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.

AGNÉTA
- az Ágnes kicsinyített formájából.

ÁGOSTA
- az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA
- az Agáta régi magyar formája.

AIDA
- Verdi Aida című operája nyomán.

AJÁNDÉK
- magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.

AJNA
- finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

AJNÁCSKA
- magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.

ALBERTA
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBERTINA
- német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes.

ALDA
- germán-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ÁLDÁSKA
- magyar eredetű; jelentése: áldás.

ALÉNA
- a Magdaléna önállósult rövidítése.

ALETTA
- német-olasz eredetű; jelentése: nemes.

ALEXA
- az Alexandra név rövidítése

ALEXANDRA
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ALEXIA
- görög-latin eredetű; jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő.

ALFONZA
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFONZINA
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

ALFRÉDA
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA
- francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALIDA
- német eredetű; jelentése: nemes.

ALINA
- az Adelina összevont alakváltozata.

ALINDA
- az Adelinda összevont alakváltozata.

ALINKA
- az Alina önállósult becézője.

ALIZ
- héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

ALMA
1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem;
2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő;
3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.

ALOJZIA
- német eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALVINA
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMÁBEL
- latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMADEA
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMADIL
- spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁLIA
- germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

AMANDA
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMARANTA
- görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA
- görög-latin eredetű; jelentése: fényes.

AMARILLISZ
- görög eredetű; jelentése: fényes.

AMÁTA
- latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁZIA
- latin eredetű; jelentése: kedves.

AMBRÓZIA
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan

AMÉLIA
- az Amália névből.

AMELITA
- az Amélia kicsinyítőképzős származéka.

AMETISZT
- görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

AMINA
- német-olasz eredetű; jelentése: védelem.

ANASZTÁZIA
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANDREA
- görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANETT
- az Anna önállósult francia becézője.

ANETTA
- az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

ANGÉLA
- görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

ANGELIKA
- latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

ANGELINA
- az Angéla kicsinyítő továbbképzése.

ANGYALKA
- az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ
- héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

ANITA
- az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

ANNA
- héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ANNABELLA
1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. - az Amábel skót módosulata.

ANNAMÁRIA
- az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

ANTIGONÉ
- görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

ANTONELLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTÓNIA
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTONIETTA
- az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.

ANZELMA
- latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLÓNIA
- görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

ARABELLA
1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő;
2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

ARANKA
- magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

ARANY
- magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.

ARIADNÉ
- görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

ARIANNA
- az Ariadné olasz formája.

ARIELLA
- héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.

ARIKA
- a török eredetű Réka alakváltozata.

ARMANDA
- latin-germán-francia eredetű; jelentése: hadba menő.

ARMANDINA
- az Armanda -ina képzős származéka.

ARNOLDA
- latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARTEMISZ
- görög eredetű; jelentése: friss, egészséges.

ÁRVÁCSKA
- magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

ASZPÁZIA
- görög eredetű; jelentése: kedvelt.

ASZTRID
- ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ATALA
- az Atália név alakváltozata.

ATALANTA
- görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.

ATÁLIA
- héber eredetű; jelentése: Isten fenséges.

ATANÁZIA
- görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.

AUGUSZTA
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AUGUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

AURA
- latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIA
- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÓRA
- görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

AVARKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

AZÁLEA
- latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

BABETT
- héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.

BARBARA
- görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

BÁRSONYKA
- magyar eredetű; jelentése: bársony

BEA
- a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.

BEÁTA
- latin eredetű; jelentése: boldog.

BEATRIX
- latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó

BEGÓNIA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BÉKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BELINDA
- germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

BELLA
- olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.

BENÁTA
- a Benedikta név becézőjéből.

BENEDETTA
- a Benedikta olasz eredetű változata.

BENEDIKTA
- latin eredetű; jelentése: áldott.

BENIGNA
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJAMINA
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BERENIKÉ
- görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.

BERILL
- óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.

BERNADETT
- germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERNARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTA
- német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.

BERTOLDA
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BETTA
- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.

BETTINA
- a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.

BIANKA
- a Blanka név olasz formájából.

BIBIÁNA
- a Viviána név alakváltozata.

BÍBORKA
- magyar eredetű; jelentése: bíbor

BLANDINA
- latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

BLANKA
- középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

BOGÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOGÁTA
- szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

BOLDA
- magyar eredetű; jelentése: boldog.

BONAVENTÚRA
- latin eredetű; jelentése: jó jövendő.

BORBÁLA
- a Barbara magyaros módosulata.

BORISKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORÓKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

BORSIKA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

BRIGITTA
- óír eredetű; jelentése: erős, erényes.

CECÍLIA
- latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.

CELERINA
- latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.

CELESZTA
- a Celesztina név alakváltozata.

CELESZTINA
- latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

CÉLIA
- a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.

CELINA
- a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

CEZARINA
- latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.

CICELLE
- a Cecília régi magyaros alakváltozata.

CIKLÁMEN
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

CINNIA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).

CINTIA
- görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

CIPRIÁNA
- latin eredetű; jelentése: ciprusi.

CSENDIKE
- magyar eredetű; jelentése: csendes

CSENGE
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEPERKE
- magyar eredetű; jelentése: csiperke.

CSILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

CSILLAG
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSINSZKA
- Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);

DÁLIA
- Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.

DALIDA
- Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.

DALMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

DANIELLA
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DARINKA
- szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.

DEA
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.

DEBÓRA
- héber eredetű; jelentése: méh.

DÉLIA
- görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.

DÉLIBÁB
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

DELILA
- héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.

DELINKE
- magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.

DEMETRIA
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEZDEMÓNA
- Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).

DÉZI
- angol eredetű; jelentése: százszorszép.

DEZIDERÁTA
- görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

DIÁNA
- római eredetű; jelentése: ragyogó.

DINA
- héber eredetű; jelentése: ítélet.

DITTA
- az Edit és Judit önállósult becézője.

DOLLI
- angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.

DOMINIKA
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

DOMITILLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.

DONÁTA
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DONATELLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DÓRA
- a Dorottya önállósult becézője.

DORINA
- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.

DORISZ
1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.
2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa.

DOROTTYA
- görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

DÖNÍZ
- görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.

DULCINEA
- Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

ÉDA
- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

EDDA
- az Éda név alakváltozata.

EDINA
1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való;
2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda;
3. - az Éda név továbbképzése;
4. - az Edna név módosulata.

EDIT
- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EDNA
- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉDUA
- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.

EDVARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EGBERTA
- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

ELEKTRA
- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.

ELEONÓRA
- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.

ÉLETKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ELIÁNA
- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELINA
- a Heléna spanyol-olasz formájából.

ELIZ
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELIZA
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

ELLINA
- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.

ELMA
- az Alma név alakváltozata.

ELMIRA
- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.

ELVIRA
1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. - az Elmira alakváltozata.

ELZA
- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

EMANUÉLA
- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMERENCIA
- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.

EMERITA
- latin eredetű; jelentése: érdemes.

EMESE
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

EMÍLIA
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁNA
- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.

EMMA
- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.

EMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

ENCIÁNA
- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.

ENID
- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.

ENIKŐ
- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

ENNA
- fríz eredetű; jelentése: kard.

EPERKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ERIKA
- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERINA
- az Irén szláv alakváltozata.

ERMELINDA
- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

ERNA
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

ERNELLA
- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.

ERNESZTA
- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNESZTINA
- német eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

ERZSÉBET
- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

ESTILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.

ESZMERALDA
- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ESZTELLA
- a Stella spanyol változata.

ESZTER
1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;
2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ETA
- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.

ETEL
1. - az Etelka önállósult becézője;
2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.

ETELKA
- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.

EUDOXIA
- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.

EUFÉMIA
- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.

EUFROZINA
- görög-latin eredetű; jelentése: vidám.

EUGÉNIA
- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

EULÁLIA
- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.

ÉVA
- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.

EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;
2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.

EVELINA
- az Éva továbbképzett származéka.

EVETKE
- magyar eredetű; jelentése: mókus.

FABIÁNA
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

FANNI
1. - a Franciska (Frances) becézője;
2. - a Stefánia (Stephanie) becézője.

FATIMA
1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;
2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve.

FATIME
- a Fatima alakváltozata.

FAUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDÓRA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

FÉDRA
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

FEHÉRKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FELÍCIA
- latin eredetű; jelentése: boldog

FELICIÁNA
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERNANDA
- germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.

FIAMETTA
- olasz eredetű; jelentése: lángocska.

FIDÉLIA
- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILIPPA
- görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.

FILOMÉLA
- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.

FILOMÉNA
- a Filoméla olasz változata.

FILOTEA
- görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.

FIORELLA
- olasz eredetű; jelentése: virágocska.

FLÁVIA
- latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

FLÓRA
- latin eredetű; jelentése: virág.

FLORENCIA
- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORENTINA
- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

FLORINA
- latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

FORTUNA
- olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.

FRANCISKA
- latin eredetű; jelentése: francia.

FRIDA
- német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

FRIDERIKA
- német eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FRUZSINA
- görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.

FULVIA
- latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.

FÜRTIKE
- magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.

FÜZIKE
- magyar eredetű; jelentése: növénynév.

GABRIELLA
- héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GAJÁNA
- orosz eredetű; jelentése: föld.

GALAMB
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

GALATEA
- görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.

GALINA
- görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.

GARDÉNIA
- latin eredetű; jelentése: a növény maga.

GEMELLA
- latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

GEMMA
- latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem.

GÉNIA
- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

GENOVÉVA
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GEORGINA
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike.

GERDA
1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző;
2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.

GERLE
- magyar eredetű; jelentése: galamb.

GERTRÚD
- germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője.

GILBERTA
- német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.

GILDA
- görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;

GINA
1. - a Georgina becéző rövidülése;
2. - a Regina becéző rövidülése.

GITTA
- óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.

GIZELLA
1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

GLÓRIA
- latin eredetű; jelentése: dicsőség.

GRÁCIA
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

GRÉTA
- a Margaréta, Margit önállósult becézője.

GRIZELDA
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GRIZELDISZ
- a Grizelda alakváltozata.

GUNDA
- a Kunigunda német rövidüléséből.

GYOPÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

GYÖNGYI
- a Gyöngyvér becézett formája.

GYÖNGYVÉR
- Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.

GYÖNGYVIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

GYÖRGYI
- a Georgina női név magyarosítása.

HÁGÁR
- héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.

HAJNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.

HAJNALKA
- a Hajna kicsinyítőképzős formája.

HANGA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

HANNA
1. - a Johanna rövidült formája;
2. - az Anna eredeti formájának felújítása.

HARMATKA
- magyar eredetű; jelentése: harmat.

HAVASKA
- magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág.

HEDDA
- a Hedvig germán rövidítése.

HEDVIG
- német eredetű; jelentése: harc.

HÉLA
- a Heléna név rövidüléséből.

HELÉN
- a Heléna angol és francia formájából.

HELÉNA
- görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)

HELGA
- germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.

HELKA
- magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.

HELLA
- a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

HENRIETT
- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HENRIETTA
- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HÉRA
- görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.

HERMINA
- német eredetű; jelentése: hadi nő.

HERTA
1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából.
2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor.

HILÁRIA
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILDA
- német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.

HÓFEHÉRKE
- magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.

HOLDA
- német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.

HONÓRIA
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HORÁCIA
- latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HORTENZIA
- latin eredetű; jelentése: kerti virág.

HÓVIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

HUBERTA
- német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

IBOLYA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

IDA
- germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.

IDUNA
- germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből.

IFIGÉNIA
- görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből.

IGNÁCIA
- latin eredetű; jelentése: tűz.

ILA
- az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.

ILDIKÓ
- germán eredetű; jelentése: harcos.

ILKA
- az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.

ILMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.

ILONA
- a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

IMELDA
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

IMOLA
- ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

INDIRA
- indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.

INEZ
- az Ágnes spanyol formája.

INGE
- germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.

INGRID
- germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.

IRÉN
- görög eredetű; jelentése: béke.

IRINA
- az Irén szláv alakváltozata.

IRINGÓ
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

ÍRISZ
- görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.

IRMA
- az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.

ITALA
- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

IVÁNA
- az Iván férfinév nőiesítése.

IVETT
- francia eredetű; jelentése: júdeai.

IVETTA
- az Ivett latinos formája.

IVONN
- az Ivó férfinév francia női párja.

IZA
- az Izabella, Izolda önállósult német becézője.

IZABELLA
- az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.

IZIDÓRA
- görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMÉNE
- görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.

IZOLDA
- kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.

JÁCINTA
- görög eredetű; jelentése: a virág maga.

JAKOBINA
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JANINA
- a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése.

JANKA
- a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

JARMILA
- cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.

JÁZMIN
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

JELLA
- a Gabriella önállósult német becézője.

JERNE
- az Irén régebbi magyar változata.

JETTA
- a Henriett önállósult német becézője.

JOHANNA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JOLÁN
- Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

JOZEFA
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JOZEFINA
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSA
- a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.

JUDIT
- héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.

JÚLIA
- latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

JULIANNA
- latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

JULIETTA
- a Júlia önállósult francia becézője.

JUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: igazságos.

JUTTA
- a Judit német és dán alakváltozata.

KALLIOPÉ
- görög eredetű; jelentése: szép szavú.

KALLISZTA
- görög eredetű; jelentése: a legszebb.

KÁMEA
- olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.

KAMÉLIA
- olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

KAMILLA
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.

KANDIDA
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KARINA
1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő.
2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése.
3. - a Katalin dán formájából.

KARMÉLA
- a Kármen olasz változatából.

KARMELINA
- a Karméla továbbképzése.

KÁRMEN
- héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.

KAROLA
- latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.

KAROLINA
- a Karola továbbképzése.

KATA
- a Katalin magyar rövidüléséből önállósult.

KATALIN
- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.

KATINKA
- a Katalin magyar becézőjéből önállósult.

KATÓ
- a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája.

KERUBINA
- héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.

KILIÁNA
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KINCSŐ
- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.

KINGA
- a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

KÍRA
- görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.

KISANNA
- az Anna erdélyi becézőjéből önállósult

KITTI
- a Katalin angol becézőjéből önállósult.

KLÁRA
- latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.

KLARISSZA
- a Klára latinos továbbképzése.

KLAUDETTA
- a Klaudia olasz becézőjéből önállósult.

KLAUDIA
- latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.

KLEMENTINA
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KLEOPÁTRA
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége.

KLIÓ
- görög eredetű; jelentése: hírnök.

KLOTILD
- germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.

KOLETTA
- a Nikoletta rövidüléséből önállósult.

KOLOMBINA
- latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONKORDIA
- latin eredetű; jelentése: egyetértés.

KONSTANCIA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KONSTANTINA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KORDÉLIA
- latin-angol eredetű; jelentése: szívecském.

KORINNA
- latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.

KORNÉLIA
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KOZIMA
- görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes.

KRISZTA
- a Krisztina önállósult becézőjéből.

KRISZTINA
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KRIZANTA
- görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.

KUNIGUNDA
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.

LADISZLA
- szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LAMBERTA
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LARINA
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LAURA
- latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

LAVÍNIA
- latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.

LEA
- héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop.

LÉDA
- görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.

LEJLA
- perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú.

LELLE
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

LÉNA
- a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.

LENKE
- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.

LEONA
- görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán.

LEONARDA
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONÓRA
- az Elenonóra önállósult becézője.

LEONTINA
- latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.

LEOPOLDINA
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LETÍCIA
- latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.

LEVENDULA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

LIA
1. - a Lea alakváltozata;
2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője.

LIÁNA
- a Julianna önállósult becézője.

LÍCIA
- a Felícia önállósult becézője.

LÍDIA
- görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.

LILI
- a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

LILIÁNA
- angol eredetű; jelentése: liliom.

LILLA
- a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.

LINA
- a Karolina becézőjéből önállósult.

LINDA
- német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

LÍVIA
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZA
- az Elisabeth becézőjéből önállósult.

LIZANDRA
- spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből.

LOLA
- spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.

LOLITA
- a Lola spanyol becézőjéből.

LORETTA
- a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.

LUCA
- a Lúcia régi magyar formája.

LÚCIA
- latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.

LUDMILLA
- szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.

LUDOVIKA
- germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LUJZA
- a francia Louise magyarosított formája.

LUKRÉCIA
- latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó.

MABELLA
- latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

MADLÉNA
- a Magdolna latinosított formája.

MAGDA
- a Magdaléna önállósult becézője.

MAGDALÉNA
- arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

MAGDOLNA
- a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

MAHÁLIA
- héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.

MAJA
1. - a római Maja istennő nevéből;
2. - a Mária és Marianna német becézőjéből.

MALVIN
- germán eredetű; jelentése: a jog barátja.

MÁLYVA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

MANDA
- a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.

MANFRÉDA
- német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.

MANNA
1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult;
2. - a Hermanna fríz becézője.

MANON
- a Mária francia becézőjéből önállósult.

MANUÉLA
- az Emanuéla rövidülése.

MARA
- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MARCELLA
- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

MARCELLINA
- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

MARGARÉTA
- görög eredetű; jelentése: gyöngy.

MARGIT
- a Margaréta régi magyaros formája.

MARGITA
- a Margit régebbi magyar változata.

MARGÓ
- a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MÁRIA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MARIANN
- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

MARIANNA
- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

MARICA
- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

MARIETTA
- a Mária olasz továbbképzése.

MARINA
1. - a Mária továbbképzése;
2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.

MARINELLA
- a Marina olasz továbbképzése.

MARINETTA
- a Marina olasz továbbképzése.

MARION
- a Mária francia alakváltozata.

MARIÓRA
- a Mária román kicsinyítőképzős formája.

MARITA
- a Mária olasz becéző alakja.

MARLÉNE
1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből;
2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.

MÁRTA
- héber eredetű; jelentése: úrnő.

MARTINA
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MASA
- a Mária orosz becézőjéből.

MATILD
- német eredetű; jelentése: hatalom + harc.

MÁTKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).

MAURA
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MAURÍCIA
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MAXIMILLA
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRDA
- latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MÉDEA
- görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.

MELÁNIA
- görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.

MELINA
- germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.

MELINDA
- D'Ussieux francia író névalkotása.

MELIÓRA
- latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

MELITTA
- görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.

MERCÉDESZ
- spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.

METELLA
-a Metta olasz továbbképzése.

METTA
- a Matild holland formája.

MIA
- a Mária több nyelvű rövidülése.

MIETTA
- a Mária olasz becézőjéből önállósult.

MIHAÉLA
- héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKOLT
- Kézai Simon névalkotása.

MILDA
1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú;
2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője.

MILÉNA
- a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

MILETTA
- a Miléna önállósult becézője.

MILICA
- a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.

MILLA
- a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

MIMÓZA
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

MINNA
- a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.

MÍRA
1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos;
2. - a Mirabella becézőjének önállósulása.

MIRABELLA
- latin eredetű; jelentése: csodálatos

MIRANDA
- latin eredetű; jelentése: csodálatos.

MIRANDELLA
- a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLA
- a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLÍNA
- a Mirandola olasz továbbképzése.

MIRELLA
- a Míra olasz becéző továbbképzése.

MIRJAM
- a Mária eredeti héber formája.

MIRTILL
- görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

MODESZTA
- latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

MÓNIKA
1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő;
2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító;
3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

MORELLA
- latin eredetű; jelentése: eper, szeder.

MURIEL
- kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.

NADIN
- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

NADINKA
- a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.

NÁDJA
- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

NANDA
- a Fernanda önállósult rövidülése.

NANETT
- az Anna önállósult francia becézője.

NAÓMI
- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

NAPSUGÁR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

NÁRCISZ
- görög eredetű; jelentése: a virág maga.

NATÁLIA
- latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja.

NATASA
- a Natália orosz becézőjéből önállósult.

NAUZIKA
- görög eredetű; jelentése: híres hajós.

NEDDA
- olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan.

NEFELEJCS
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

NELLI
- az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.

NERINA
- görög eredetű; jelentése: nedves, vizes.

NESZTA
- az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.

NETTA
- a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.

NIKÉ
- görög eredetű; jelentése: győzelem.

NIKODÉMIA
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NIKOLA
- görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép.

NIKOLETTA
- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

NIKOLETT
- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

NILLA
- a -nilla végű női nevek olasz becézője.

NINA
- több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.

NINETTA
- a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése.

NOÉMI
- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

NÓRA
- az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

NORBERTA
- német eredetű; jelentése: északi fény.

NORINA
- a Nóra olasz becéző továbbképzése.

NORMA
- latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.

NYESTE
- magyar eredetű; jelentése: nyest.

ODETT
- a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.

ODÍLIA
- német-latin eredetű; jelentése: gazdag.

OFÉLIA
- görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség.

OKTÁVIA
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLGA
- a Helga orosz formájából.

OLIMPIA
- görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.

OLINDA
- német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.

OLÍVIA
- latin eredetű; jelentése: olajfa.

ORÁLIA
- latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.

ORCHIDEA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ORGONA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ORIÁNA
- latin eredetű; jelentése: Uria városából való.

ORSIKA
- az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka.

ORSOLYA
1. - latin eredetű; jelentése: kis medve;
2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.

OSZVALDA
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTÍLIA
- német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.

OXÁNA
- a Xénia orosz formájából.

ÖRSI
- magyar eredetű; jelentése: hős.

ŐSZIKE
- magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.

ŐZIKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

PÁLMA
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

PALÓMA
- spanyol eredetű; jelentése: galamb.

PAMÉLA
- görög eredetű; jelentése: mézzel tele.

PAMÍNA
- Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.

PANNA
- az Anna becézőjéből önállósult.

PASZTORELLA
- újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.

PATRÍCIA
- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PAULA
- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

PAULINA
- a Paula továbbképzése.

PELÁGIA
- görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PÉNELOPÉ
- görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.

PEÓNIA
- latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa.

PERPÉTUA
- latin eredetű; jelentése: állhatatos.

PETRA
1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.
2. - a Petronella önállósult becézője.

PETRONELLA
- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

PETRÓNIA
- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

PETÚNIA
- indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.

PINTYŐKE
- magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.

PIROSKA
- latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.

POLETT
- a Paula francia becéző továbbképzése.

PÓLIKA
- a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője.

POLIXÉNIA
- görög eredetű; jelentése: vendégszerető.

POLLI
- az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője.

PRISZCILLA
- latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.

RAFAELLA
- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁHEL
- héber eredetű; jelentése: bárány.

RAJMUNDA
- germán eredetű; jelentése: okos védő.

RAMÓNA
- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

REBEKA
- héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.

REGINA
1. - latin eredetű; jelentése: királynő;
2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.

RÉKA
- török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RELINDA
- német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.

RELLA
- az Aurélia önállósul magyar becézője.

REMÉNYKE
- orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

RENÁTA
- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

RÉTA
- a Margaréta utótagjának önállósulása.

REZEDA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

RIA
- a Mária önállósult becézője.

RIKARDA
- német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RITA
- a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.

RIZA
- a Terézia magyar becézőjéből.

ROBERTA
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBERTINA
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

RODELINDA
- német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs.

ROMÁNA
- latin eredetű; jelentése: római.

ROXÁNA
- perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RÓZA
- latin eredetű; jelentése: rózsa.

ROZÁLIA
- a Róza olaszos továbbképzése.

ROZALINDA
- német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.

ROZAMUNDA
- német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom.

ROZANNA
- a Rosa és az Anna olasz összevonása.

ROZINA
- a Róza -ina képzős származéka.

ROZITA
- a Rosa spanyol becézőjéből önállósult.

ROZMARIN
- magyar eredetű; jelentése: rozmaring.

ROZVITA
- német eredetű; jelentése: erejéről híres.

RÓZSA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

RUBINA
- latin eredetű; jelentése: a drágakő maga.

RUDOLFINA
- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RUFINA
- latin eredetű; jelentése: vörös.

RUSZALKA
- a Rozália szláv becézőjéből önállósult.

RUSZLÁNA
- török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

SÁBA
- héber eredetű; jelentése: megtérített.

SAMUELLA
- héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁRA
- héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.

SAROLT
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.

SAROLTA
1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét;
2. - a Charlotte név magyarosítása.

SEHEREZÁDÉ
- az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.

SEJLA
- a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.

SKOLASZTIKA
- latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.

STEFÁNIA
- latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.

STELLA
- latin eredetű; jelentése: csillag.

SUDÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: sudár.

SUGÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: sugár.

SZABINA
- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

SZALÓME
- héber eredetű; jelentése: Sion békéje.

SZALVIA
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZAMANTA
- héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

SZANDRA
- az Alexandra olasz becézőjéből.

SZAVÉTA
- az Erzsébet román becézőjéből.

SZEDERKE
- magyar eredetű; jelentése: szeder.

SZELLŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szellő.

SZEMIRÁMISZ
- arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.

SZEMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

SZENDIKE
- magyar eredetű; jelentése: szende.

SZENDILE
- magyar eredetű; jelentése: szende.

SZÉNIA
- a Xénia alakváltozata.

SZERAFINA
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.

SZERÉNA
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZIBILLA
- Apollón isten papnőinek nevéből.

SZIDÓNIA
- föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

SZILÁRDA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

SZILVÁNA
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVIA
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZIMÓNA
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SZIMONETTA
- a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.

SZIRÉN
- görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.

SZIRONKA
- magyar eredetű; jelentése: szirom.

SZÓFIA
- görög eredetű; jelentése: ügyesség.

SZOFRÓNIA
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZONJA
- a Zsófia orosz becézőjének németes formája.

SZONÓRA
- latin eredetű; jelentése: csengő hangú.

SZORINA
- francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.

SZÖRÉNKE
- a Szörény férfinév női párja.

SZTELLA
- latin eredetű; jelentése: csillag.

SZULAMIT
- héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.

SZULTÁNA
- török eredetű; jelentése: fejedelem.

SZVETLÁNA
- orosz eredetű; jelentése: virág.

TÁBITA
- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.

TÁLIA
- görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.

TAMARA
- héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

TANÁZIA
- az Atanázia önállósult becézője.

TÁNYA
- orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.

TARZÍCIA
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TATJÁNA
- latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.

TAVASZKA
- magyar eredetű; jelentése: tavasz.

TEA
- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.

TEKLA
- görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.

TELMA
- angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

TÉMISZ
- görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

TÉNIA
- az Antónia rövidült változata.

TEODOLINDA
- német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

TEODÓRA
- görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEODÓZIA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFÁNIA
- görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

TEOFILA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.

TEÓNIA
- görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.

TERCIA
- latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

TERÉZ
- görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

TERÉZIA
- a Teréz latinos továbbképzése.

TESSZA
- az angol Theresa önállósult becézője.

TÉTISZ
- görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.

TICIÁNA
- latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.

TILDA
- a Matild és a Klotild német becézője.

TILLA
- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

TÍMEA
- görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

TIMÓTEA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TINA
- a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.

TÍRIA
- görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.

TITÁNIA
- görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.

TITANILLA
- a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.

TÓBIA
- héber eredetű; jelentése: Jahve jó.

TOSZKA
- olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.

TULIPÁN
- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

TÜNDE
- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

ULJÁNA
- a Julianna orosz formájából.

ULLA
- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.

ULRIKA
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

URÁNIA
- görög eredetű; jelentése: égi.

URBÁNA
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.

URZULINA
- az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.

ÜDVÖSKE
- magyar eredetű; jelentése: üdvös.

VALENTINA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉRIA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VANDA
1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő;
2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője

VANESSZA
- Jonathan Swift névalkotása.

VASZÍLIA
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VELMIRA
- szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

VENDELINA
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERA
1. - a Veronika becézőjéből önállósult;
2. - a német Verena önállósult becézője;
3. - szláv eredetű; jelentése: hit;
4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.

VERBÉNA
- latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.

VERÉNA
1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk;
2. - a Veronika német becézőjéből.

VERITA
- a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

VERON
- a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése

VERONIKA
1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó;
2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.

VÉTA
- héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

VETÚRIA
- latin eredetű; jelentése: idős, koros.

VIKTÓRIA
- latin eredetű; jelentése: győzelem.

VIKTORINA
- a Viktor férfinév latin továbbképzése.

VILHELMINA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VILJA
- finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.

VILMA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCENCIA
- latin eredetű; jelentése: győztes.

VIOLA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

VIOLETTA
- a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.

VIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VIRGÍLIA
- latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

VIRGÍNIA
- latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.

VÍTA
- latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.

VITÁLIA
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITOLDA
- német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VIVIÁNA
- latin eredetű; jelentése: eleven, élő.

VIVIEN
- a Viviána angol változata.

VULFIA
- német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.

XAVÉRIA
- latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.

XÉNIA
- görög eredetű; jelentése: vendég.

ZAKÁRIA
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAMFIRA
- román eredetű; jelentése: zafír.

ZDENKA
- a Szidónia szláv megfelelőjéből.

ZELLA
- német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

ZELMA
- héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.

ZELMIRA
- női név Rossini és Gluck operáiból.

ZIA
- a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.

ZÍLIA
- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

ZINA
- latin eredetű; jelentése: rózsa.

ZINAJDA
- görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

ZITA
1. - a Felicitás német rövidüléséből;
2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.

ZOÉ
- görög eredetű; jelentése: élet.

ZÓJA
- szláv eredetű; jelentése: élet.

ZOLNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása.

ZOLTÁNA
- török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMILLA
- tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÓRA
- szláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZÖLDIKE
- magyar eredetű; jelentése: a növény neve.

ZULEJKA
- arab eredetű; jelentése: hercegnő.

ZSAKLIN
- francia eredetű; jelentése: csaló.

ZSANETT
- a Johanna francia alakváltozata.

ZSANNA
- a Johanna orosz alakváltozata.

ZSENI
- francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

ZSERALDINA
- francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.

ZSÓFIA
- görög eredetű; jelentése: bölcsesség.

ZSÓKA
- az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.

ZSUZSA
- a Zsuzsanna magyar rövidülése.

ZSUZSANNA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.




FÉRFINEVEK


ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD
- az Aba képzős származéka.

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor.

AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON
- angol költői névadás.

ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND
- Herman francia megfelelője.

ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa.

ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag.

ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa.

ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész.

BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ
- az András önállósult becézője.

BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors.

BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából.

BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős.

BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör.

BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS
- a Barabás alakváltozata.

BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza.

CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó.

CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata.

CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat.

CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög.

DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.

DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.

DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője.

DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.

DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.

DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.

DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata.

DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata.

DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult.

DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész.

DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja.

DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres.

DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.

DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata.

DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi.

DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata.

DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek.

EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.

EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.

EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.

EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.

ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.

ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.

ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.

ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult.

ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.

ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.

EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.

ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.

ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.

ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.

ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.

ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.

EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.

ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.

ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből.

FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész.

FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia.

FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.

FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.

FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.

FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.

FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.

FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata.

FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.

FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja.

GARA
- török eredetű; jelentése: héja.

GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata.

GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.

GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker.

GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

GERGELY
- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ
- a Gergely magyar alakváltozata.

GERJÉN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.

GERMÁN
- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

GEROLD
- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.

GERŐ
- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.

GERZSON
- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.

GÉZA
- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

GIBÁRT
- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.

GIDA
- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GILBERT
- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

GILGAMES
- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOBERT
- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.

GODVIN
- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.

GORDON
- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GORGIÁS
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOTFRID
- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD
- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

GOTLÍB
- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.

GRACIÁN
- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

GREGORI
- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.

GUJDÓ
- német eredetű; jelentése: erdőből származó.

GUSZTÁV
- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

GÜNTER
- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.

GYÁRFÁS
- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.

GYENES
- a Dénes régi magyar alakváltozata.

GYÖRE
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYÖRGY
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.

GYÖRK
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYŐZŐ
- a Viktor magyarító lefordítása.

GYULA
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.

HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály.

HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult.

HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép.

HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD
- a Harald német változata.

HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

ILLÉS
- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.

IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.

JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL
- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON
- a Leó görög változatából.

LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT
- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND
- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

MAGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MAKABEUS
- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

MAKÁR
- görög eredetű; jelentése: boldog.

MALAKIÁS
- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.

MANASSÉ
- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.

MANDEL
- germán eredetű; jelentése: mandula.

MANFRÉD
- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ
- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.

MÁNUEL
- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.

MARCELL
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

MARCIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.

MARIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.

MÁRIÓ
- a Máriusz olasz változatából.

MÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: férfi.

MÁRK
- a Márkus rövidüléséből.

MARKÓ
- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.

MÁRKUS
- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.

MARÓT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.

MÁRTON
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MARTOS
- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.

MÁRTON
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTYÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTÉ
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MAXIM
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MAXIMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRD
- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MEGYER
- magyar eredetű; jelentése: magyar.

MELITON
- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL
- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

MÉNRÓT
- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

MENYHÉRT
- héber eredetű; jelentése: királyi fény.

METÓD
- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

MIHÁLY
- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKE
- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.

MIKEÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

MIKES
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKLÓS
- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.

MIKÓ
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKSA
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MILÁN
- szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS
- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.

MIRKÓ
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MIRON
- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.

MODESZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.

MÓR
- a Móric rövidüléséből.

MORGAN
- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.

MÓRIC
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MÓZES
- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.

NÁNDOR
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

NAPÓLEON
- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.

NÁTÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NÁTÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NEMERE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.

NESZTOR
- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.

NIKANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.

NIKÉTÁS
- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.

NIKODÉMUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NOÉ
- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.

NOEL
- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.

NÓNUSZ
- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.

NORBERT
- német eredetű; jelentése: északi fény.

NORMAN
- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.

NYÉK
- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

OBERON
- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.

ODILÓ
- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.

ODISSZEUSZ
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.

ODÓ
- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.

OGUZ
- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.

OKTÁVIÁN
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLAF
- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.

OLIVÉR
- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.

OMÁR
- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.

OMPOLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.

OND
- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.

ORBÁN
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.

ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.

ORESZTÉSZ
- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.

ORFEUSZ
- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.

ORION
- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.

ORMOS
- magyar eredetű; jelentése: orom.

OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

OSZLÁR
- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.

OSSZIÁN
- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).

OSZVALD
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTMÁR
- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTÓ
- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTOKÁR
- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.

OVÍDIUSZ
- latin eredetű; jelentése: juh.

OZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

OZSVÁT
- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.

ÖDÖN
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

ÖRKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.

ÖRS
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.

ÖZSÉB
- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.

PÁL
- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

PALMER
- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.

PAMFIL
- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.

PANTALEON
- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.

PÁRIS
- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.

PASZKÁL
- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.

PATONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

PATRÍCIUS
- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PATRIK
- a Patrícius ír rövidülése.

PÁZMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.

PEDRÓ
- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.

PELÁGIUSZ
- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PELBÁRT
- a Filibert alakváltozata.

PELLEGRIN
- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.

PENTELE
- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.

PERIKLÉSZ
- görög eredetű; jelentése: nagyon híres.

PÉTER
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.

PETŐ
- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

PETRÓNIUSZ
- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.

PETÚR
- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.

PIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.

PLACID
- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.

POLIDOR
- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.

POLIKÁRP
- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.

PONGOR
- a Pongrác régi magyar becézőjéből.

PONGRÁC
- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.

PORFIR
- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.

PRÍMUSZ
- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.

RABÁN
- ófelnémet eredetű; jelentése: holló.

RADAMESZ
- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RADISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.

RADOMÉR
- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.

RAFAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁFIS
- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.

RAJMUND
- német eredetű; jelentése: okos védő.

RAJNALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RALF
- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.

RAMÓN
- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

RÁPOLT
- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.

RÁTOLD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RAUL
- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.

RAZMUS
- az Erazmus rövidülése.

REGINALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

REGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

REMIG
- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.

RÉMUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RENÁTÓ
- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

REZSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RICHÁRD
- német eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RÓBERT
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBIN
- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből

RODION
- görög eredetű; jelentése: rózsa.

RODRIGÓ
- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.

RÓKUS
- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ROLAND
- német eredetű; jelentése: vakmerő hős.

ROLF
- a Rudolf önállósult német becézője.

ROMÁN
- latin eredetű; jelentése: római, latin.

RÓMEÓ
- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.

ROMULUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RONALD
- német eredetű; jelentése: erős uralkodó.

RUBEN
- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!

RUDOLF
- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RÚFUSZ
- latin eredetű; jelentése: vörös.

RUPERT
- a Róbert német alakváltozata.

RUSZLÁM
- orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

RUSZTEM
- perzsa eredetű; jelentése: vidéki.

SALAMON
- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.

SÁMSON
- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.

SAMU
- a Sámuel rövidüléséből.

SÁMUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁNDOR
1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. - török eredetű; jelentése: akarat.

SAUL
- héber eredetű; jelentése: kért.

SEBES
1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése.

SEBESTYÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.

SEBŐ
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

SELTON
- óangol eredetű; jelentése: városszéli.

SEMJÉN
- a Simeon régi magyar változata.

SIMEON
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SIMON
- a Simeon rövidüléséből.

SION
- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.

SOLT
- a Zsolt régi magyar alakváltozata.

SÓLYOM
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

SOMA
- magyar eredetű; jelentése: som.

STEFÁN
- görög eredetű; jelentése: korona.

SURÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.

SZABIN
- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.

SZABOLCS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALÓK
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALVÁTOR
- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZALVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZANISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.

SZEBASZTIAN
- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.

SZECSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZELIM
- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.

SZEMERE
1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű.
2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító.

SZERÁF
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).

SZERÉNIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZERGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.

SZERVÁC
- latin eredetű; jelentése: megszabadított.

SZEVÉR
1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú.
2. - török eredetű; jelentése: mormota.

SZEVERÉD
- a Szigfrid régi magyar alakja.

SZIGFRID
- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.

SZILÁRD
- a Konstantin magyarító lefordítása.

SZILVÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVESZTER
- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.

SZILVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZÍRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.

SZIXTUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.

SZOFRON
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZÓKRATÉSZ
- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.

SZÓLÁT
- a Szórád régi magyar alakváltozata.

SZOLÓN
- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.

SZÓRÁD
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZOVÁT
- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZÖRÉNY
- a Szeverin származéka.

TACITUSZ
- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.

TADDEUS
- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.

TÁDÉ
- a Taddeus német becézője.

TAKSONY
- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.

TALBOT
- angol eredetű; jelentése: véreb.

TAMÁS
- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

TANKRÉD
- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.

TARÁZ
- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.

TARCAL
- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TARDOS
- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz.

TARJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

TÁRKÁNY
- kabar eredetű; jelentése: kovács.

TARZÍCIUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TAS
- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.

TASZILÓ
- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TEÓ
- a Teodor német rövidülése.

TEOBALD
- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TEODOR
- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFIL
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

TERESTYÉN
- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TÉTÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÉZEUSZ
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.

TIBÁD
- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TIBOR
- a Tiborc rövidülése.

TIBORC
- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.

TIHAMÉR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.

TIMON
1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült;
2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember

TIMÓT
- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TIMUR
- török eredetű; jelentése: vas.

TIRZUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.

TITÁN
- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

TITUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.

TIVADAR
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TÓBIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.

TÓDOR
- a Teodor rövidüléséből.

TOMAJ
- magyar eredetű; jelentése: vitás.

TOMOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TONUZÓBA
- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa

TÖHÖTÖM
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÖMÖR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TÖRTEL
- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.

TRISZTÁN
- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TUDOR
- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

UBUL
- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

UGOD
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.

UGOR
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar

UGRON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.

ULÁSZLÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ULRIK
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

UPOR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

URBÁN
- az Orbán régebbi alakváltozata.

URIÁS
- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.

URIEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.

UROS
- magyar eredetű; jelentése: úr.

UZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

VAJK
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

VALDEMÁR
- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.

VALENTIN
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉR
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALTER
- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.

VÁRKONY
- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VARSÁNY
- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VÁSZOLY
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VAZUL
- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.

VÁZSONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VENCEL
- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.

VENDEL
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERNER
- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.

VERSÉNY
- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.

VIÁTOR
- latin eredetű; jelentése: utazó, utas.

VID
- a Gujdó délszláv megfelelője.

VIDA
- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIDOR
- magyar eredetű; jelentése: vidám.

VIDOS
- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIKTOR
- latin eredetű; jelentése: győző, győztes.

VILIBALD
- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.

VILMOS
- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

VIRGIL
- latin eredetű; jelentése: szűz.

VITÁLIS
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITÉZ
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VITOLD
- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VITUS
- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.

VLADIMÍR
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.

VOLFRAM
- német eredetű; jelentése: farkas + holló.

XAVÉR
- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.

ZÁDOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.

ZÁGON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.

ZAJZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZAKARIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAKEUS
- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.

ZALÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.

ZÁMOR
- magyar eredetű; jelentése: szántó.

ZARÁND
- magyar eredetű; jelentése: arany.

ZDENKÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.

ZEBULON
- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.

ZEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÉNÓ
- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.

ZERIND
- magyar eredetű; jelentése: szerb.

ZÉTÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOÁRD
- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.

ZOLTÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.

ZORÁN
- délszláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZOTMUND
- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.

ZSADÁNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSIGMOND
- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

ZSOLT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSOMBOR
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.