4. Tájékozódás, mérések térképen és terepen

Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytől milyen távolságra és milyen irányban vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk.

4.1. Tájékozódás távolságbecsléssel a terepen

1. Látással: milyen távolságból vehető észre, különböztethető meg környezetétől?

A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk:

• közelebbinek látszik, ha:
• világos és élénk színű
• süti a Nap
• alulról nézzük
• síkságon szemlélődünk (a terep tagolatlan).
• távolabbinak látszik, ha:
• sötét színű
• árnyékban, ködben, esőben van
• felülről nézzük
• hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk.

2. Hallással: milyen távolságból érzékeljük a jelenségeket?

Két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően korrigálni kell.

3. Távbecslés ujjal

1. Kinyújtott jobbkezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket !

2. A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B).

3. A látott két "tereptárgy" (B-B,) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát.

4.2. Tájékozódás a távolság számításával és mérésével

4.2.1. Tereptávolság (t_t) számítása

A térképen mért távolságot (t_k) elosztjuk a térkép méretarányával (M).

tt =	tk
	M

Például:

A. A lemért távolság a térképen 4 cm. A térkép méretaránya: 1 : 40 000

4 cm	= 4 cm x 40 000 = 160 000 cm = 1,6 km
1
40 000

B. Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, a térkép méretaránya viszont nagyobb, például: 1 : 25 000

Ebben az esetben t_t = 4 cm · 25 000 = 100 000 cm = 1 km, azaz a térképen mért 4 cm távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1 : 25 000 méretarányú térkép részletesebb, pontosabb ábrázolást tesz lehetővé.

4.2.2. Térképtávolság (t_k) számítása

t_t = t_k · M képletből kiindulva kifejezhetjük t_k-t:

t_k = M · t_t

Például:

Az útjelző táblák szerint 5 km-t gyalogoltunk, a térkép méretaránya pedig 1 : 40 000. Ebben az esetben az 5 km-t átváltjuk centiméterekre és megszorozzuk a méretaránnyal:

50 000 cm ·	1	= 12,5 cm
	40 000

vagyis a valóságban megtett 5 km-es útszakasz a térképen 12,5 cm távolságot jelent.

4.2.3. Távolság mérése térképen és terepen

4.2.3.1. Távolság mérése térképen

A térképen feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték) segítségével történik.

A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot.

4.2.3.2. Távolság mérése terepen lépésszámlálással

Feltétele, hogy ismerjük lépéseink hosszát. Egy átlagos testmagasságú férfi (160 cm) lépéshossza kb. 75 cm. A testmagasság 10 cm-es eltérése +/- 5 cm-rel változtatja a lépések hosszát (pl. 150 cm magas emberé 70 cm).

4.2.4. Menetidő számítása

A tervezett út "vízszintes" szakaszaira óránként 4 km-es teljesítményt számíthatunk. Többlet időt kell adni emelkedő terepen. Átlagos nehézségű emelkedő felszínen 100 méterenként 10 percet kalkuláljunk, ha viszont a terep köves, sziklás, csúszós 15-20 perc is szükséges lehet. Ereszkedésnél átlagos terepen 100 méterenként 5-10 percet számíthatunk, nehéz sziklás, csúszós felszínen ugyanannyit, mint felfelé, legalább 15-20 percet 100 méterenként.