PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

1. Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét.
2. Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de + nem megismerés szerint.
   Kol. 4,13., Csel. 22,3.
3. Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
   Róm. 9,30., Róm. 9,31.
4. Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.
   Gal. 3,24., Ján. 3,16., Ján. 3,18.
5. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.
   3 Móz. 18,5., Ezék. 20,11.
6. A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)
   5 Móz. 30,12., 5 Móz. 30,13.
7. Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)
8. De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.
   5 Móz. 30,14.
9. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.
   Mát. 10,32.
10. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.
    Zsolt. 116,10.
11. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül.
    Ésa. 28,16., Zsolt. 25,3.
12. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják.
    Csel. 10,34., Csel. 10,35.
13. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.
    Jóel. 2,32., Csel. 2,21.
14. Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?
15. Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek!
    Ésa. 52,7.
16. De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?
    Ésa. 53,1.
17. Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.
18. De mondom: Avagy nem hallották-é? Sőt inkább az egész földre elhatott az ő hangjok, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédök.
    Zsolt. 19,5.
19. De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Először Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket.
    5 Móz. 32,21.
20. Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felőlem nem kérdezősködtek.
    Ésa. 65,1.
21. Az Izráelről pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedő és ellenmondó néphez.
    Ésa. 65,2.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

Vissza