HAVIHEGYI BÚCSÚSKÖNYV

Megjelent a Pécs - Havihegyi kegykápolna
felépítésének 300. évfordulójára
1697 - 1997

Írta:
Dr. v. Bőgner Miklós
Lőrincz Sándor
Platthy István

Kiadja a Havihegyi kegykápolna közössége
a Lámpás Kiadó közreműködésével
ISBN 963 7593 35 7

TEMPLOM A VÁROS FELETT

A Pécs-Havihegyi kegykápolna rövid története

A Pécs városát karéjozó erdős hegyvonulat keleti végén, csupasz mészkősziklán háromszáz esztendeje áll őrt Havas Boldogasszony fehér falú, piros tornyú kegykápolnája, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik a városképhez. Pécs számos templommal rendelkezik, hiszen püspöki székvárosként négytornyú bazilikája, keleties stílusú, kupolás Belvárosi Plébániatemploma van, de amelyre a városban járó-kelő emberek fel-feltekinthetnek, az csupán egy van: a Havas Boldogasszony, röviden a Havihegy kegykápolnája.

E kis templom előtörténete a Krisztus utáni IV. évszázadba nyúlik vissza, a kereszténység első üldözésmentes évtizedeibe. A legenda úgy tartja, hogy a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában maga a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára méltó templomot Rómában. A pápa csodás álma 366. augusztus 5-ére virradóra történt. Aznap reggel a Szentatya kinézve palotája ablakain, Róma hét halmának egyikén, az Esquilinuson fehéren tündöklő havat pillantott meg. A forró itáliai nyár derekán a hóesés rendkívüli természeti jelenség, melyet a pápa a Szűzanya jelének vélt. Ezért ezen a helyen építették fel Szűz Mária római főtemplomát, melyet azután augusztus 5-én szenteltek fel. E bazilika Santa Maria Maggiore néven vált közismertté a keresztény világban.

A legenda másik változata szerint egy idős házaspár kívánt templomot emelni Rómában a Szent Szűz tiszteletére, s számukra is hóesés jelölte ki az építkezés színhelyét.

Kétszáz esztendővel e csodás nyári hóesés után, a jogtudós bencés szerzetesből pápává választott Nagy Szent Gergely uralkodása idején (590-604) gyógyíthatatlan ragály, a pestis pusztított Rómában. A jámbor nép végső menedékét az Istenszülőnél kereste, és az ő bazilikájának - Szent Lukács evangelista kezemunkájának tulajdonított - oltárképét hordozták körbe könyörgő menetben a városban. A körmenetet maga a nagy pápa vezette. Amikor Hadrianus császár síremléke, az Angyalvár elé ért a körmenet, a magasságból a szeráfi kórus énekét hallották:

"Mennyek Királyné asszonya, örülj, szép Szűz Mária!"

Látták, amint az Angyalvár tetején álló hatalmas ércangyal kivont kardját lassan visszasüllyeszti a kardhüvelybe, jelezvén, hogy véget ért a pestis dúlása. Mire visszatért a körmenet a bazilikába, a járvány megszűnt. Ezen csodás esemény hatására Havas Boldogasszonynak járványelűző, betegségoszlató szerepet tulajdonítottak szerte a keresztény világban.

Ezerháromszáz esztendővel a fenti római csoda után, a török hódoltság alól frissen felszabadult Pécs városában is pestisjárvány tizedelte a lakosságot, amely a korabeli háborúk rettenetes kísérője volt. Az 1690-91. évi járvány idején a város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon - melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett - Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.

A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. Az építkezést a helyi német hitszónok, P. Ullmann domonkosrendi szerzetespap irányította. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott kápolna 1697-re készült el, több mint 800 - akkori - forintba került a pécsi polgárok sok-sok ingyenes munkája mellett.

A kápolnának 1711 óta külön gondnokot is rendelt Pécs városa mint kegyúr, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavíttatta. 1713. évben 66 font súlyú harangot öntettek, 1724-ben orgonát készíttettek a mind több hívet vonzó kápolnának.

E kis szentegyház lelkipásztori szolgálatát a pécsi domonkos szerzetespapok végezték, akik szombatonként szentmisét mondtak itt a járványos betegségek távoltartásáért. Az augusztus 5-ei Havas Boldogasszony búcsún pedig magyarul, horvátul és németül prédikáltak az összegyűlt zarándokoknak.

A kápolna az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával.

Özönlött a jámbor katolikus nép a Havas Boldogasszonyhoz gyógyulásért könyörögni. Ezt bizonyítják az adományként itt elhelyezett ezüstözött fogadalmi (votív) tárgyak is, melyek az ide vezetett zarándoklatokon elvégzett imák hatására meggyógyult emberi testrészeket ábrázolják. A kegyesség e magas foka és hosszantartó volta arra indította XVI. Gergely pápát, hogy 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a kápolnának Szűz Mária ünnepeire.

Belépve a kegykápolnába, a szentély barokk főoltárán látható - üveglappal védett - olajfestmény a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal, aki kapcsos könyvet, a Szentírást tartja kezében. Mária tekintete komor, hiszen a pestissel néz szembe. Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika - Szent Lukács evangelistának tulajdonított - oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az olajképet gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök adományozta századunk elején a kápolnának.

Az oltár jobb és bal oldalán Szent Rókus pestis ellen védő szent, és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy-egy üvegezett falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink. Az oltár mellett kétoldalt angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartók állnak, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide. A modern vonalú, rézdomborítással díszített szembemiséző oltár Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása az 1970-es évekből.

A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián látható tűzoltás közben, míg a bal oldali mellékoltáron Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll.

A kegykápolna újabbkori ékessége a bal oldali mellékoltárnál lévő falfülkében álló Fatimai Szent Szűz ébenfa-szobra, amelyet Cserháti József pécsi megyéspüspök hozott 1985. évben a portugáliai kegyhelyen végzett zarándoklatáról. Mária díszes koronája a svájci Bázelből való, melyet az 1993. évi búcsún Mayer Mihály püspök ünnepélyesen helyezett a szoborra.

A kórus mellvédjén egy éneklő angyal rózsaszínű kerámia domborműve látható, amely a szent zenét, a musica sacrát jelképezi.

A kegykápolna külső, délre néző falán szürke márványtábla hirdeti az alapítás 250. évfordulóját, melyet 1947-ben helyeztek el itt. Tőle néhány lépésre délre, kis kertben áll Bartalits Mihály szobrászművész 1878-ban készített piétás kőkeresztje. A kápolnától északra, a csupasz mészkőszirten látható Kiss György 1900-ban felállított, horganyból készült remekműve, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja.

A költői hasonlattal Pécs oltárának is nevezett Havas Boldogasszony kegykápolnája mediterrán környezetével a régi Pécs ódon hangulatát idézi, de innen nyílik a legszebb kilátás a mai városra is. S a háromszáz éves szentegyház nemcsak a szemet örvendezteti meg, hanem bőségesen árasztja a kegyelmeket mindazoknak, akik ezt tiszta szívvel kérik.

Álljon itt még újabb századokig a város felett, hirdetve:

STAT  CRUX,  DUM  VOLVITUR  ORBIS
(Áll a Kereszt, míg forog a világ!)

Dr. v. Bőgner Miklós

Népi búcsújárás a Havihegyen

A templom XVII. századi építése óta zarándokhely a Havihegy. A szájhagyomány szerint a város lakossága élő láncot alkotott az Ágoston tér és a hegytető között. Kézről-kézre adogatva adták fel a téglákat az építkezéshez, közben szent énekeket daloltak és imádkoztak. Erre emlékezve hoznak fel egy-egy követ a búcsúsok mind a mai napig és helyezik el a Fájdalmas Szűzanya szobrának talapzata köré.

Valamikor a környező magyar, horvát és német lakosú falvakból gyalog jöttek processzióval a búcsúsok a Havas Boldogasszony ünnepére. Az Ágoston térről indultak fel a nyári kánikulában a meredek Felsőhavi utcán a Havihegyi kápolnához templomi zászlókkal, keresztekkel. Három helyen álltak meg vezeklő szívvel énekelni, imádkozni. A Felsőhavi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felsőhavi utca végén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. A vásáros sátrak nemcsak a Havihegyi úton álltak a templom körül - mint ma -, hanem végig kétoldalt a meredek Felsőhavi utcán is.

A bányászok búcsújárása külön, Sarlós Boldogasszony ünnepén volt (július 2-án). Fogadott ünnepük ez az 1912. évi nagy torokgyík-járvány elmúlása emlékére.

Bányatelep, Vasas, Somogy, Pécs-Szabolcs bányász-települései búcsúsmenetben jöttek gyalog a Havihegyre. Ma már a bányászat felszámolása miatt egyre kevesebben jönnek a hagyományokat még őrző bányászok a Havihegyre.

A Havas Boldogasszony ünnepi búcsújárás azonban még mind a mai napig töretlen, rengeteg embert hív zarándoklatra szívében a Szűzanya. Görcsöny, Sásd, Pécs-Szabolcs, Döbrököz, Keszü, Kökény, Pécsudvard falvai - igaz, már autóbusszal - még mindig processzióval jönnek a búcsúra. Egyénileg vagy kisebb-nagyobb csoportokban a pécsi lakosokon kívül még nagyon sokan érkeznek a többi dél-dunántúli településről is. A bukovinai székelyek is - hazánkba településük óta - szép számmal keresik fel a Havihegyi Boldogasszonyt.

A német nemzetiségű rózsafüzér-társulatok szép szokása még manapság is, hogy a püspöki nagymise után az alkonyi, esti órákban a sziklán álló hatalmas feszület tövében imádkoznak, énekelnek Isten dicsőségére. A horvátok viszont ősi szokásuk szerint, szentmiséjük után a Fájdalmas Szűzanya szobránál köszönnek el. A magyar búcsús csoportok szokása pedig az, hogy érkezésükkor "beköszönnek a templomba", a Havas Boldogasszony kegyképe előtt beköszönő éneket zengve.

A Havas Boldogasszony búcsúja több napos. A napjához (aug. 5.) közel eső hétvége is ide kapcsolódik. A mára kialakult szokás szerint már szombat reggeltől jönnek a búcsúsok. Egész nap hangos a templom a népi áhítattól, gyönyörű Mária népénekek csendülnek fel, rózsafüzér-imádságokra rezdül a lélek.

Az esti püspöki nagymise alkalmával virágba borul a templom nyugati bejárata. A leszentülő Nap meleg fénye ragyogja be a virágfüzérekkel díszített szabadtéri oltárt. Utána az est csöndjében szentórákat tart a havihegyi közösség, a Piusz közösség és egy-egy falu közössége (döbrököziek, keszüiek, görcsönyiek). Éjfélkor a búcsúsok halottaiért mondanak szentmisét. Utána reggelig virrasztás következik, melyet egy-egy jóhangú népi búcsúvezető vezet. Vasárnap, illetve a napos napján délelőtt a szentmiséket magyar, horvát, német nyelven mutatják be. Kora délután a természetes módon kialakult szép szokás szerint a nagymamák és a kisgyermekek búcsújárásának lehetünk tanúi. Ilyenkor észrevehetően megszaporodnak a templom körül a gyermekek, hozzák a nagymamák unokáikat. A búcsút záró késő délutáni szentmise után érezhetjük mindannyian, akik ott voltunk, hogy lelkünk örömmel teli, gondjaink súlya könnyebbedne, mintha újjászülettünk volna.

A Havas Boldogasszony kultusz mellett 1985 óta a Fatimai Szűzanya tisztelet is kialakult a Havihegyen. Búcsúja minden hónap 13-án van, melyre többen járnak olyanok, akiket a Szentlélek, illetve a Szűzanya különös kegyelmében, jóságában részesített. Szerdánként délután a havihegyi lelkészség fogadóórát tart, mely rózsafüzér szentórával, szentmisével zárul. A délutáni szentmisék előtt mindig eléneklik a Lorettói litániát.

A Jóisten mindenütt jelen van, azonban ősidők óta jelölt ki szent helyeket szerte a földkerekségen az ember számára zarándoklat, a vele való találkozás helyéül. A Havas Boldogasszony kultusz is ilyen csodálatos helykijelöléshez kötődik. Rómában az augusztusi nyári hőségben hóeséssel jelölte ki azt a helyet, ahol a Santa Maria Maggiore templom felépült. Isten a látható teremtésen keresztül szól az emberhez. Ez a csodás jelenés egyben üzenet az ember számára. Azt jelenti, hogy az élet küzdelmeiben, gyötrelmeiben hevülő, verejtékező ember számára az isteni kegyelem enyhületet kínál, ha elfogadjuk tőle.

Sokan jönnek izzó, gyötrő gondjaikkal, bajaikkal a Havihegyre, hűs megnyugvást, megoldást keresve. Egy asszony jó negyven éve már, hároméves kislányát vitte fel ölében a Havi kápolnához. A leányka kialakuló gyermekbénulásban szenvedett. Az orvosok azt mondták neki, nemsokára teljesen lebénul az alsó teste. A templom zárva volt, csak a vasrácson tudtak benézni. Így fordultak közbenjárásért könyörgő, imádságos lélekkel a Havas Boldogasszonyhoz. Az imádság meghallgatásra talált. Utána még hat alkalommal vitték vissza az orvoshoz a kislányt, aki nem győzött csodálkozni a gyermek fokozatos javulásán. A hetedik alkalomra teljesen meggyógyult. Akkor nem merték elmondani senkinek sem, hiszen akkoriban az ateizmus tombolt elemi erővel. Az eset mutatja, hogy a legsötétebb, a legkilátástalanabb időkben is működik az Isteni Kegyelem. Azóta ezt az asszonyt leánya több szép unokával ajándékozta meg.

Egy másik esetben szintén egy édesanya aggódott házasulandó fiáért. Látta, hogy gyermeke házassága nem jónak ígérkezik. Félelme nem volt alaptalan, fia rövidesen elvált. Az édesanya belerokkant. Állandó lelki gyötrelmében úgy érezte, hogy az egész város gondja, baja az ő vállára nehezedik, mely őt teljesen összenyomja. Fordult orvosokhoz, pszichiáterekhez, nem tudtak segíteni rajta. Sokat könyörgött a Havas Boldogasszonyhoz. Egy alkalommal a Havihegyi kápolnában szentmise alatt, az Úrfelmutatás közben egyszerre csak megkönnyebbült, lelki gyötrelmei egy pillanat alatt elillantak.

A harmadik esetben egy 16 éves fiúnak kellett volna levágni lábait érszűkület miatt. Szülei, rokonai őt is a Havihegyre vitték fel. A kegyelem őrá is kiáradt, betegségéből teljesen kigyógyult, lábai megmaradtak, később családot alapított, gyermekei születtek. A család hálából egy Havas Boldogasszony képet ajándékozott a templomnak. Szabadtéri szentmisék alkalmával ezt a képet szokták kitenni az oltár elé, virágkoszorútól övezve.

Ezekben a történetekben ne a szenzációt keressük, hanem Isten mérhetetlen jóságának, szeretetének tanúbizonyságait.

A Havihegyi kegyhely mindannyiunkat hív, akik megfáradtunk az élet gondjaiban, bajaiban, hogy lelkünk felüdülést kapjon a Szűzanya jóságában, az Isten mérhetetlen kegyelmében.

Irodalom:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, Szent István Társulat, Bp., 1977.
Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Bp., 1990.

Írták:
Platthy István tanár
Lőrincz Sándor, a Havihegyi kápolna lelkésze

Szakmai szempontból átnézte:
Lantosné Dr. Imre Mária néprajzkutató

HAVIHEGYI  BÚCSÚS ÉNEKEK

Havi Boldogasszonyhoz
"Áldozzunk hív keresztények" dallamára (Hozsanna 173. sz. ének)

1.   Üdvözlégy, szép Szűz Mária,
      Pécs városnak hű csillaga,
      Ím a boldog Szűzanya
      Áldását reánk ontja.

2.   Szép ünnepre virradtunk ma,
      Havi Boldogasszony napra.
      Magyarok Nagyasszonya,
      Légy híveid gyámola.

3.   Havihegynek ünnepére,
      Mária tiszteletére
      Hozott Isten bennünket,
      Hogy kérjük védelmedet.

4.   Bűnbánattal eljöttünk ma,
      Föltekintünk jó Anyánkra,
      Ki értünk imádkozik,
      Jézusnál esedezik.

5.   Esedezzél mindnyájunkért,
      Reád bízott országunkért,
      Magyarok Nagyasszonya,
      Légy népünk pártfogója.

6.   Te vagy Mennyország kapuja,
      Mindenszentek királynéja,
      Szent Fiadnál esedezz,
      Minket Hozzá elvezess.

Havas Boldogasszonyhoz

1.   Szűz Anyánk, Mária, Havihegyünk éke,
      Hófehér orcád értünk szomorú,
      Hozzád a mélyből bizalommal esdünk,
      Kis Jézuskádat imádd érettünk.

2.   Háborúk, vészek dúlták eleinket,
      Hitük, s bizalmuk Hozzád menekült,
      Hő fogadalmuk szentélyt emelt Néked,
      Fájdalmuk, s gyászuk mindjárt megenyhült.

3.   Síró szívünket Tehozzád emeljük,
      Végső reményünk Havi Szűzanyánk,
      Add Jézuskádat újból hűn szeretnünk,
      Engesztelődve mosolyogj le ránk.

Havihegyi Mária ének

1.   Havi Boldogasszonyunk, Szűz Mária,
      Hozzád száll a sóhajunk, Szűz Mária,
      Te tudod a keservünk, látod, mennyit szenvedünk,
      Jöjj hát, ne hagyj elvesznünk, Szűz Mária.

2.   Havi napnak szép napján, Szűz Mária,
      Sokan jöttünk Tehozzád, Szűz Mária,
      Hallgasd meg könyörgésünk, vidd Fiadhoz kérésünk,
      Jöjj hát, ne hagyj elvesznünk, Szűz Mária.

3.   Fölkeresett Tégedet, Szűz Mária,
      A sok özvegy és árva, Szűz Mária,
      Töröld le a könnyeket, enyhítsd fájó sebüket,
      Vigasztald hát meg őket, Szűz Mária.

4.   Első szent királyunk is, Szűz Mária,
      Néked ajánlott minket, Szűz Mária,
      Azért hát, kérünk, vigyázz, ne hagyd elveszni hazánk,
      Bús néped hozzád kiált, Szűz Mária.

5.   A betegeinkért is, Szűz Mária,
      Tehozzád könyörgünk most, Szűz Mária,
      Enyhítsd fájdalmaikat, ne hagyd, hogy kínlódjanak,
      Te jóságos Anyánk vagy, Szűz Mária.

6.   Akik messze vannak még, Szűz Mária,
      Családtól elszakadva, Szűz Mária,
      Hozd vissza a családba, ne legyen annyi árva,
      Te irgalmas Anyánk vagy, Szűz Mária.

7.   Akik idegen földben, Szűz Mária,
      Pihentek el örökre, Szűz Mária,
      Vezesd az ő lelküket szent Fiad országába,
      Hogy fönt is áldjanak, Szűz Mária.

8.   Ha majd egykor nekünk is, Szűz Mária,
      Utolsót üt az óra, Szűz Mária,
      Légy jelen az ágyunknál, az utolsó sóhajnál,
      Hogy akkor is mondhassuk: Szűz Mária.

Pécsi Havi Boldogasszonyhoz

1.   Dicsértessék az Úr Jézus drágalátos Szent Neve,
      Eljöttünk Égi Szűz Anyánk a Te köszöntésedre.
      Százezerszer meg ezerszer üdvöz légy, Szűz Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

2.   E városnak anyja voltál, midőn a vész s fergeteg
      Lakosságát pusztította, a halál tizedelte.
      Imádkozva Téged kérünk, szólj mellettünk, Szűz Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

3.   Kérésünket meghallgattad s imádkoztál érettünk,
      Halált hozó nagy betegség könyörgésedre megszűnt.
      Százezerszer meg ezerszer üdvöz légy, Szűz Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

4.   Ezért hálából Tenéked e szentélyt építette,
      Melynek anyagát emberi erő hordta ide fel.
      Dicsérettel így tiszteltek, Mennyország Királynéja,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

5.   Ezután is légy e város édes Anyja, Mária,
      Habár hitünk nem a régi, azért ne hagyj el soha.
      Imádkozzál mi érettünk, Asszonyunk, Szűz Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

6.   Mi is azért jöttünk hozzád, a Te búcsús híveid,
      Énekekkel, imádsággal Tégedet magasztalni.
      Százezerszer meg ezerszer üdvöz légy, Szűz Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

7.   Te látod az életünket e siralom völgyében,
      Mennyi sok bűn csalogatja s körülveszi lelkünket.
      Vigyázz reánk, Égi Asszony, Édesanyánk, Mária,
      Pécs város Havihegyének tündöklő szép Csillaga.

8.   Mert e világ csábítása és szépsége elmúlik,
      A végpercben, mikor lelkünk a testünktől elválik.
      Nem marad semmi belőlünk, csak lelkünk tisztasága,
      Imádkozzál miérettünk, Havihegy szép Csillaga.

9.   Békét kérjél az Istentől szívünknek s családunknak,
      Békét az emberiségnek, békét egész világnak.
      Minden ember szeretetben élhessen s boldogságban,
      Ezért imádkozzál értünk, Havihegy szép Csillaga.

10. Ha majd eljön a végóránk, Édesanyánk Mária,
      Légy a halálos ágyunknál, Havihegy szép Csillaga,
      Te fogd le a mi szemünket s Te zárd le az ajkunkat,
      A lelkünket szent kezeddel vidd fel a Mennyországba.

11. Édesanyánk, Szűz Mária, Te add vissza lelkünket
      Az Istennek, hisz Ő adta ajándékul testünknek,
      Hogy helyezze Mennyországba, boldogok seregébe,
      Ezért imádkozunk Hozzád, Havihegy ékessége,
      Égiek boldog karában a lelkünk ezt zenghesse,
      Szent, szent, szent az egy Úr Isten most és örökké.                                                                                              
                                                                         Ámen.

Írta: Gölöncsér József népi búcsúvezető

Havi Boldogasszonyhoz
"Nyújtsd ki mennyből" dallamára
(Éneklő egyház 235. sz. ének)

1.             Üdvözlégy, pécsi Havihegy virága,
                Kérünk, hallgass gyermekeid imáira!
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

2.            Eléd hoztuk szenvedésünk, bánatunk,
                Imáinkkal hódoló alázatunk.
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

3.             Gazdagságunk, szegénységünk csak Te vagy,
                Most is úgy mint régen-régen, el ne hagyj!
refr. Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

4.             Áldd meg hazánk s egyházunkat, kér imánk,
                Áldd meg papjainkat, áldd meg Szentatyánk!
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

5.             Hazánknak Te légy örökre védője,
                Akit nem ért soha bűnnek szeplője.
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

6.             Fogadj minket gyermekidnek, kér imánk,
                Országunkra legyen gondod, jó Anyánk!
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

7.             És ha eljön életünk vég órája,
                A lelkünket vidd fel a Mennyországba!
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

8.             A lelkünk a Mennyországban Teveled
                Vég nélkül örvendhessen az Istenben!
refr.  Mária, Mária, Havihegy Csillaga!

Beköszönő búcsúsének

1.   Bűnbánóknak menedéke, Édesanyánk Mária,
      Hozzád jöttünk, kegyhelyedre, hallgass esdő szavunkra,
      Téged jöttünk köszönteni, Szeplőtelen Szűzanya,
      Havas boldog kápolnának hajnali fényes csillaga.

2.   Idehoztam oltárodhoz bűnös, beteg szívemet,
      Ugye Anyám, elfogadod, nem veted meg gyermeked?
      Téged jöttünk köszönteni, Szeplőtelen Szűzanya,
      Havas boldog kápolnának hajnali fényes csillaga.

3.   Őseinknek szent hitével jöttünk Anyánk Tehozzád,
      Tudjuk, Anyánk, hogy nekünk is meghallgatod hő imánk.
      Téged jöttünk köszönteni, Szeplőtelen Szűzanya,
      Havas boldog kápolnának hajnali fényes csillaga.

4.   (A sásdiak) hívő népe sokszor eljött Tehozzád,
      Bánatában, bajaiban Nálad lelt vigasztalást.
      Téged jöttünk köszönteni, Szeplőtelen Szűzanya,
      Havas boldog kápolnának hajnali fényes csillaga.

5.   Bizalommal jöttünk Hozzád, mint gyermek az anyjához,
      Engesztelni, panaszkodni és szent áldásod kérni.
      Téged jöttünk köszönteni, Szeplőtelen Szűzanya,
      Havas boldog kápolnának hajnali fényes csillaga.

Sarlós Boldogasszony tiszteletére

1.   Rózsafény borítja a tündöklő eget.
      Sarlós Boldogasszony napja elérkezett.
      A szép Szűz Mária ma ment Júdeába
      Kedves rokonának látogatására.

2.   Angyal sereg szállott Libanon hegyére,
      Isten áldása száll a földi emberre.
      Itt van az aratás, jön az égi áldás,
      Az Istennek adjunk érte hálaadást.

3.   Mi is várunk Téged égi áldásoddal,
      Szíved alatt nyugvó kedves Magzatoddal.
      Ő nyer bő aratást, Isten szent áldását,
      Ne engedjen ránk jönni semmiféle csapást.

Fatimai Mária ének

1.   Mária, hófehér jelenés,
      Fatimai tölgybokorba
      Kegyelem hirdetés.

2.   Köszöntünk jelenésed napján,
      Aki hozzánk leszállottál
      A szeretet szárnyán.

3.   Mária, Istenünk követe,
      Hogy megtérjünk, vezekeljünk,
      Atyánk megüzente.

4.   Mária, mind a hatszor kérted,
      Mindannyian elvégezzük
      Szép rózsafüzéred.

5.   Mária, te mutatsz mentséget,
      Ide adtad a világnak
      Szeplőtelen szíved.

6.   Mária, ne hagyjál elvesznünk,
      Buzgó néped imájára
      Mentsd meg nemzetünk.

Hasznos tudnivalók

A szertartások rendje:

Vasárnap, ünnepnap:
	nyáron:	16 óra	szentóra Lorettói litániával
		17 óra	szentmise
	télen:	15 óra	szentóra Lorettói litániával
		16 óra	szentmise
Szerda:	nyáron:	16 óra	szentóra Lorettói litániával
		17 óra	szentmise
	télen:	15 óra	szentóra Lorettói litániával
		16 óra	szentmise

A szertartások előtt van a lelkész fogadóideje.

A fatimai Szűzanya búcsúja, minden hónap 13-án:

reggel:	9 óra	szentmise
	10 óra	Piusz közösség szentórája
	11 óra	Havihegyi közösség szentórája
	12 óra	magyar nyelvű szentmise
délután:	13 óra	német nyelvű szentóra
	14 óra	horvát nyelvű szentóra
	15 óra	vidékiek szentségimádása
nyáron:	17 óra	búcsút záró szentmise
télen:	16 óra	búcsút záró szentmise

Havas Boldogasszony búcsúja augusztus 5-én
Napos napján:

reggel	7 óra	magyar nyelvű szentmise
	8 óra	magyar nyelvű szentmise
	9 óra	német nyelvű szentmise
	10 óra	horvát nyelvű szentmise
délben	11-16 óra	népi áhítat, búcsúsok egész napos fogadása
délután	16 óra	litánia
	17 óra	búcsút záró szentmise

A napos napjához közel eső hétvégén a búcsú rendje:

Szombat
	7-17 óra	népi áhítat, búcsúsok egész napos fogadása
	17 óra	búcsút megnyitó litánia
	19 óra	püspöki szentmise
	20-24 óra	közösségek szentórái
	24 óra	Halottakért mondott szentmise
Vasárnap
	1-7 óra	Virrasztás, népi áhítat
	7 óra	magyar nyelvű szentmise
	8 óra	magyar nyelvű szentmise
	9 óra	horvát nyelvű szentmise
	10 óra	német nyelvű szentmise
	11 óra	magyar nyelvű szentmise
	12-16 óra	népi áhítat, búcsúsok fogadása
	16 óra	litánia
	17 óra	szentmise

A búcsújáró hely megközelítése:

A pécsi vasútállomásról és buszpályaudvarról a 33-as tettyei autóbuszjárattal jutunk fel a Havihegyre. Gépkocsival a 6-os országútról a Búza tér felé kell lekanyarodnunk. Onnét már jól látható a templom a hegyen. Az Ágoston téren át azután több utcán keresztül is feljuthatunk a Havihegyre.

Búcsús csoportok bejelentkezése Lőrincz Sándor lelkésznél:
Jézus Szíve Plébánia, 7624 Pécs, Ifjúság útja 8.
Telefon: 72 / 314-715