A Tesszalonikaiakhoz írt első levél
 
I. Bevezetés

Köszöntés. 1Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, az Istenben, az Atyában és az Úr Jézus   Krisztusban. Kegyelem nektek és békeség.

Köszönet és elismerés. 2Mindenkor hálát adunk mindnyájatokért Istennek, amikor imádságainkban megemlékezünk rólatok. 3Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetekre és állhatatos reményetekre Urunkban, Jézus Krisztusban.

Az evangélium meggyökerezik. 4Meg vagyunk győződve, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok. 5Evangéliumunk ugyan nemcsak szóval jutott hozzátok, hanem hathatósan, a Szentlélek kiáradásával és meggyőző erejével. Hiszen tudjátok, hogyan léptünk fel köztetek, tiértetek.

A tesszalonikaiak mint követők és példaképek. 6Követőink lettetek, és az Úr követői. A sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadjátok az igét, 7úgyhogy Makedóniában és Achájában minden hívő példaképévé lettetek. 8Tőletek terjed el ugyanis az Úr igéje, nemcsak Makedóniában és Achájában, Istenbe vetett hitetek mindenüvé eljutott, úgyhogy nem is szükséges róla beszélnünk.

Az evangélium tartalma. 9Hiszen az emberek maguk beszélnek róla, hogyan jutottunk el hozzátok, s hogyan tértetek a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istenek szolgáljatok, 10s hogy várjatok a mennyből hallottaiból feltámasztott Fiát: Jézust, aki megment minket az eljövendő haragtól.
 

II. Az apostol kapcsolata a tesszalonikai hívekkel

Föllépés Tesszalonikában. 1Magatok is tudjátok, testvérek, hogy megjelenésünk köztetek nem volt eredménytelen. 2Előzőleg ugyan, mint tudjátok, Filippiben durva bánásmód és bántalom ért, de Istenünkben bízva a sok nehézség közt is mertük hirdetni Isten evangéliumát.

Pál védekezése. 3Igehirdetésünk ugyanis nem megtévesztő vagy hamis szándékból ered, és csalással sem jár, 4hanem úgy beszélünk, mint akit Isten alkalmasnak ítélt, hogy rá bízza az evangélium hirdetését. Nem is keressük emberek tetszését, hanem Istenét, aki szívünket vizsgálja. 5Amint tudjátok, a hízelgő beszéd soha nem volt szokásunk, s a kapzsi szándékra sem kerestünk ürügyet. 6Isten a tanúnk rá! Emberi elismerést nem kerestünk, sem a tieteket, sem másokét.

Pál jelenléte a tesszalonikaiak között. 7Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan gyöngédek voltunk hozzátok, mint az anya, aki dajkálja gyermekét. 8Úgy vonzódtunk hozzátok, hogy nem csak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. 9Ennyire megszerettünk titeket! Emlékezhettek testvérek keserves munkánkra és fáradozásunkra. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy senkit se terheljünk közületek, s úgy hirdettük nektek Isten evangéliumát. 10Tanúk vagytok rá ti és az Isten, milyen szentül, becsületesen és kifogástalanul éltünk nálatok, akik a hitre tértek. 11Azt is tudjátok, hogy mint az atya gyermekét, 12úgy intettünk, buzdítottunk, sőt egyenként rábeszéltünk titeket, hogy méltóan éljetek ahhoz az Istenhez, aki meghívott dicsőséges országába.

Az elért eredmény. 13Ezért szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy az Isten tőlünk hallott igéjét nem emberi tanításként fogadtátok, hanem - amint valóban az - Isten igéjeként, amely bennetek, hívőkben munkálkodik. 14Ti, testvéreim, követői lettetek Isten júdeai egyházainak, melyek Krisztus Jézusban élnek. Hiszen ugyanazt szenvedtétek el saját népetektől, mint azok a zsidóktól. 15Azok az Úr Jézust és a profétákat is megölték, s minket is üldöztek. Ezért Istennek nem kedvesek, az embereknek pedig ellenségei. 16Utunkban állnak, hogy ne hirdethessük az igét a pogányok üdvösségére. Így betöltik bűneik mértékét, és rájuk nehezedik (Isten) haragja teljes erejével.

A viszontlátás vágya. 17Testvéreim, mi egy időre ugyan külsőleg elváltunk tőletek, de szívünkben nem. Sőt még nagyobb vágyódással szeretnénk titeket szemtől-szembe látni. 18Ezért el akartunk menni hozzátok, én Pál, ismételten is, de a sátán megakadályozott. Ki volna ugyanis a mi dicsőségünk és örömünk.

Timoteus küldetése Tesszalonikában. 1Ezért, mivel már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénben, 2és elküldtük hozzátok Timóteus testvérünket, Krisztus hirdetésében Isten szolgáját. 3Erősítsen meg hitetekben és buzdítson, hogy senki meg ne tántorodjék a jelen szenvedések közt. Hiszen tudjátok, hogy ez a rendeltetésünk. 4Amikor ugyanis még nálatok voltunk, előre megmondtuk, hogy megpróbáltatás vár ránk. Tudjátok, hogy úgy is történt. 5Ezért, mivel már nem bírtam tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: vajon nem vitt-e kísértésben a kísértő, és fáradságunk nem veszett-e kárba?

Timóteus jó hírei. 6Most azonban Timóteus visszatért tőletek és jó hírt hozott hitetekről, s arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt látni vágytok minket, mint ahogy mi is titeket. 7Ezért minden baj és szenvedés közt is megvigasztalt a ti hitetek, testvérek, 8s most az a gondolat éltet minket, hogy ti szilárdan álltok az Úrban.

Hálaadás és imádság. 9Hogyan is róhatnók le hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amellyel miattatok örvendünk Isten előtt? 10Éjjel-nappal buzgón imádkozunk, hogy szemtől-szembe láthassunk és pótolhassuk hitetek hiányát.

11Isten, a mi Atyánk, és Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat! 12Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr szeretetben, egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket. 13Tegye állhatatossá szíveteket, hogy fedhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor Urunk Jézus eljön összes szentjeivel. (Ámen)

III. Intések és tanítások.

Istennek tetsző élet. 1Egyébként, testvérek, kérünk és intünk titeket az Úr Jézusban: amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek, úgy is éljetek, hogy egyre előbbre haladjatok. 2Hiszen tudjátok, hogy az Úr Jézus nevében milyen utasításokat adtunk nektek. Isten akarta ugyanis az, hogy szentekké legyetek.

Negatív intések. 3Tartózkodjatok a paráznaságtól. 4Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével, 5s ne szenvedélyes érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. 6Senki üzletkötésben meg ne károsítsa és meg ne csalja testvérét, mert az Úr megtorolja mindezt, amint már előbb megmondtuk és szentül állítottuk. 7Hiszen az Úr nem bűnös életre hívott minket, hanem szentségre. 8Aki tehát ezeket megveti, nem embert vet meg, hanem az Istent, aki ránk árasztotta Szentlelkét.

Felebaráti szeretet. 9A testvéri szeretetről nem szükséges írnom nektek, hiszen Isten maga oktatott ki, hogy szeressétek egymást. 10Sőt gyakoroljátok is egész Makedóniában minden testvér iránt. Ám arra kérünk testvérek, hogy gyarapodjatok is benne. 11Igyekezzetek békében élni, törődjetek a magatok dolgával. Dolgozzatok saját kezetekkel, amint meghagytuk nektek. 12Viselkedjetek tisztességesen a kívülállókkal és ne szoruljatok rá senkire.

Az elhunytak sorsa. 13Nem akarjuk testvérek, hogy az elhunytak felől tájékozatlanok legyetek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reményük. 14Ha Jézus, mint ahogy hisszük, meghalt és föltámadt, akkor Isten azokat is, akik Jézusban hunytak el, vele együtt föltámasztja. 15Az Úr tanítása alapján ugyanis ezt mondjuk nektek: mi élők, akik az Úr eljöveteléig megmaradunk, nem előzzük meg az elhunytakat. 16A parancsszóra, a főangyal kiáltására, Isten harsona zengésére az Úr maga száll fel. 17Azután mi élők, akik megmaradtunk, a felhőkön velük együtt elragadtatunk a magaságban Krisztus elé, és így mindenkor az Úrral leszünk. 18Vigasztaljátok tehát egymást ezzel a tanítással.

A keresztény éberség. 1Ami az időt és órát illeti, testvérek, arról szükségtelen írnom. 2Hiszen magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. 3Amikor azt hangoztatják: béke és biztonság, akkor éri őket hirtelen a pusztulás, akárcsak a várandós asszonyt a fájdalom, és még nem menekülnek. 4De ti testvérek, nem jártok sötétben, hogy az a nap tolvaj módjára lephessen meg. 5Hiszen mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok. 6Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Ne is aludjunk hát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. 7Az alvók éjjel alszanak, és a részegek éjjel ittasodnak meg. 8Mi azonban kik a nappalé vagyunk, legyünk józanok, és öltsük föl a hit és a szeretet páncélját, sisakként pedig az üdvösség reményét. 9Hiszen Isten nem a haragra szánt, hanem üdvösség elnyerésére Urunk Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, 10hogy akár ébren vagyunk, akár szunnyadunk, vele éljünk. 11Ezért vigasztaljátok egymást, s legyetek agymás épülésére, mint ahogy meg is teszitek.

Végső intelmek. 12Kérünk titeket, testvérek, becsüljétek meg azokat, akik köztetek fáradnak, és mint elöljáróitok az Úrban vezetnek titeket. 13Munkájuk miatt legyetek irántuk minél nagyobb szeretettel, s éljetek velük békeségben.

14Kérünk továbbá testvérek, feddjétek meg a nyughatatlanokat, bátorítsátok a kis lelkűeket, gondozzátok a betegeket, legyetek türelemmel mindenki iránt. 15Ügyeljetek, hogy senki rosszért rosszal ne fizessen, hanem szolgáljátok szüntelen odaadással egymás javát és a többiekét. 16Legyetek mindig derűsek! 17Szüntelenül imádkozzatok! 18Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. 19A Lelket el ne fojtsátok! 20A prófétai beszédet el ne vessétek! 21Vizsgáljatok meg mindent. A jót tartsátok meg. 22Mindenféle rossztól óvakodjatok.

Befejező imádság és áldás. 23A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen. Őrizze meg szellemeteket, lelketek és testetek egészen feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig. 24Hűséges az, aki meghívott titeket: ő majd meg is teszi.

Befejezés. 25Testvérek, imádkozzatok értünk is. 26Köszöntsetek minden testvért szent csókkal. 27Parancsolom az Úr nevében, hogy olvassák föl ezt a levelet minden (szent) testvér előtt. 28A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! (Ámen.)
 



 

A Tesszalonikaiakhoz írt második levél
 
I. Bevezetés.

Címzés és apostoli üdvözlet. 1Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, az Atyaistenben és az Úr Jézus Krisztusban.

2Kegyelem nektek és békesség az Istentől, az Atyától és az Úr Jézus Krisztustól.

Köszönet és elismerés. 3Mindenkor hálaadással tartozunk, értetek Istennek, testvérek, mégpedig méltán, mert hittetek nőttön-nő és az egymás iránt való szeretet mindnyájatokban gyarapszik. 4Dicsekszünk is veletek Isten egyházaiban: állhatatosságtokkal és hitetekkel, mellyel minden üldözést és zaklatást elviseltek,

Ítélet és az Úr eljövetele. 5Isten igazságos ítéletének bizonyságaként, hogy méltók legyetek Isten országára, amelyért szenvedtek is. 6Méltányos egyébként, hogy Isten zaklatóitoknak zaklatással fizessen meg. 7Nektek zaklatottaknak pedig, velünk együtt, megnyugvással, amikor az Úr Jézus megjelenik angyalseregével a mennyből, lobogó tűzzel. 8Akkor megbünteti majd azokat, akik Istent nem ismernek és Urunk Jézus (Krisztus) evangéliumának nem engedelmeskednek. 9Ezek örök kárhozattal lakolnak: távol az Úr, színétől és fölséges hatalmától, 10azon a napon, amikor eljön, hogy szentjeiben megdicsőüljön, és híveiben megcsodálják. Nálatok ugyanis a mi tanúságtételünk hitre talált.

Imádság. 11Ezért imádkozunk is értetek mindenkor, hogy Istenünk meghívására méltasson és hathatósan befejezze a hitből fakadó jóra törekvésteket. 12Így dicsőül meg Urunk Jézus (Krisztus) neve bennetek és ti is őbenne, Istenünknek s az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.
 

II. Krisztus második eljövetele

Az eljövetel előjelei. 1Ami Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és a vele való egyesülésünket illeti, arra kérünk testvérek, ne veszítsétek el egyhamar józan eszeteket, 2és meg ne riasszon sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő beszéd vagy levél, mintha az Úr napja már küszöbön állna.

Az Úr érkezésének jelei. 3Semmiképpen el ne ámítsanak titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és nyilvánvalóvá kell lennie a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, 4aki Isten fölé emelkedik és mind a fölé, ami szent. Sőt Isten templomában foglal helyet, s azt állítja magáról, hogy Isten.

A szerzőmagyarázata. 5Nem emlékeztek, hogy amikor még nálatok voltam, mindezt megmondtam nektek? 6Tudjátok azt is, késlelteti föllépésének idejét. 7A gonoszság titka már tevékeny, csak annak kell még az útból eltűnnie, aki késlelteti.

A törvénykívüli győz. 8Akkor majd megjelenik a gonosz, akit az Úr Jézus elsöpör szája leheletével és megsemmisít jövetelének tündöklésével. 9Jöttét a sátán közreműködésével mindenféle feltűnő tett, 10szemfényvesztő jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták el az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek. 11Ezért engedi meg Isten, hogy súlyos tévedésbe essenek és higgyenek a hazugságnak. 12Így mindazoknak, akik nem hajlottak az igazságra, hanem a gonoszságban telt kedvük, ítéletben lesz részük.

Buzdítás az állhatatosságra. 13Mi mindenkor hálával tartozunk értetek az Istenek, testvérek, kedveltjei az Úrnak, mert Isten zsengéül választott ki titeket, hogy a Lélek megszentelés és az igazság hite által üdvözüljetek. 14Evangéliumunk által arra hívott meg titeket, hogy részesüljetek Urunk Jézus Krisztus dicsőségében.

Befejező intelmek és imádság. 15Legyetek tehát állhatatosak testvérek, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket akár előszóval, akár levelünkből tanultatok. 16Urunk Jézus Krisztus maga, és Isten, a mi Atyánk, aki szeret minket, s kegyelmével örök vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, vigasztalja meg szíveteket, s erősítse meg szóban és tettben minden jóra.

III. Különböző intelmek.

3 Imádság az apostolért. 1Egyébként, testvérek, imádkozzatok értünk, hogy az Úr igéje terjedjen és dicsőségre jusson, mint nálatok is, 2s hogy megszabaduljunk a kellemetlen és gonosz emberektől. A hit ugyanis nem mindenkié. 3Az Úr azonban hűséges: ő megerősít titeket és megőriz a gonosztól. 4Bízom az Úrban, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni, amit meghagytunk. 5Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és Krisztus türelmére.
 
Óvás a tétlenségtől. 6Urunk Jézus Krisztus nevében meghagyjuk nektek, testvérek, hogy kerüljetek minden olyan testvért, aki rendetlen életet él, s nem követi amit hagyományként tőlünk kapott. 7Tudjátok magatok is, hogyan kell minket követni. Hiszen nem éltünk köztetek rendetlenül. 8Senki kenyerét ingyen nem ettük, hanem keserves fáradsággal, éjjel-nappal megdolgoztunk érte, hogy egyikteknek se legyünk terhére. 9Nem mintha nem lett volna jogunk rá, hanem hogy példát adjunk nektek követésünkre. 10Amikor ugyanis nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék. 11Hallottuk ugyanis, hogy némelyek rendetlenül élnek, semmit sem dolgoznak, hanem haszontalanságra fecsérlik idejüket. 12Az ilyeneknek meghagyjuk és buzdítjuk őket a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy nyugodt munkával keressék kenyerüket.

13Ti pedig, testvérek, ne fáradjatok el a jó cselekedetekben. 14Ha valaki nem engedelmeskednék a levélben írt tanításnak, azt jegyezzétek meg, s kerüljétek társaságát, hadd eszméljen magára. 15De ne bánjatok vele mint ellenséggel, hanem feddjétek meg mint testvért.

Befejezés. 16A békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények közt békét. Az Úr legyen mindnyájatokkal.

17Itt a saját kezű köszöntésem: Pál. Minden levelet így írok alá: ez a kézírásom.

18A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal. (Ámen.)

 

 
Filippi levél
 
Bevezetés

B-levél. 1Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, a Filippiben élő összes szenteknek, az elöljárókkal és diakónusokkal együtt.

A köszöntés. 2Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól.
 
Hálaadás és könyörgés. 3Hálát adok Istenemnek, valahányszor rátok gondolok, 4és mindig, minden imádságomban örömmel könyörgök mindnyájatokért, mivel az első naptól mindmáig 5részt vesztek (Krisztus) evangéliumának munkájában. 6Bízom abban, hogy aki megkezdte bennetek a jót, be is fejezi Krisztus Jézus napjáig. 7Méltányos is, hogy így gondolkodjam mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, akik osztoztok kegyelmemben, akár bilincsekben vagyok, akár az evangéliumot védelmezem és megerősítem. 8Isten a tanúm, mennyire vágyakozom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében.

Közben járás. 9Könyörgök is azért, hogy szeretetetek mindjobban gazdagodjék helyes ismeretben és teljes megértésben, 10hogy el tudjátok bírálni mi a helyes. Akkor tiszták és kifogástalanok lesztek Krisztus napjára, 11és bővelkedni fogtok az igaz élet Jézus Krisztus által szerzett gyümölcseiben Isten dicsőségére és dicséretére.

Az evangélium terjedése. 12Tudomástokra akarom hozni, testvérek, hogy helyzetem javára vált az evangéliumnak. Az egész császári testőrségben 13és máshol is köztudomású lett, hogy bilincseimet Krisztusért viselem. 14A testvérek közül az Úrban, bilincseimen fölbuzdulva, egyre bátrabban és félelem nélkül merik hirdetni Isten igéjét.

Vetélytársak hirdetik Krisztust. 15Némelyek ugyan féltékenykedve és vetélkedve hirdetik Krisztust, mások azonban jó szándékkal.  16Ezek szeretetből, mert tudják, hogy küldetésem az evangélium védelmére szól, 17amazok viszont vetélkedésből, s nem tiszta szándékkal hirdetik Krisztust, abban a hiszemben, 18hogy bilincseimben keserűséget szereznek nekem. De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék, bármi módon, akár érdekből, akár őszinte szándékkal. Én örülök neki, és ezután is örülni fogok. 19Tudom ugyanis, hogy ez, imádságtok által és Jézus Krisztus lelkének segítségével, üdvösségemre válik. 20Abban bízom és remélek, hogy semmiben sem vallok szégyent, sőt nyíltan  megmondom, hogy Krisztus, mint mindig, most is megdicsőül testemben - akár életemben, akár holtomban. 21Hiszen számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. 22Ha viszont tovább kell élnem, az termékeny munkát jelent. 23Nem tudom hát mit válasszak. Kettő közt vívódom: szeretnék megszabadulni, hogy Krisztussal legyek. 24Ez volna a legjobb. De hogy miattatok életben maradjak, az szükségesebb. 25Meg vagyok győződve és tudom, hogy megmaradok, sőt haladástokra és hitből fakadó örömötökre maradok meg mindnyájatok javára. 26Így még több okotok lesz arra, hogy Krisztusban dicsekedjetek, ha újból elmegyek hozzátok.

Buzdítás a hit gyakorlására. 27Éljetek csak méltóan Krisztus evangéliumához. Így aztán akár elmegyek és meglátlak titeket, akár távol maradok, azt halljam rólatok, hogy egy lélekkel helytálltok, és egyetértve együtt munkálkodtok az evangélium hitéért, 28az ellenfelektől pedig semmiképpen nem ijedtek meg. Ez lesz számukra a kárhozatnak, számotokra pedig az üdvösségnek bizonyítéka, amely az Isten műve. 29Nektek az a kegyelem jutott, hogy ne csak higgyetek Krisztusban, hanem szenvedjetek is érte. 30Hiszen ugyanazt a harcot kell kiállnotok, amelyet nálam láttatok és most hallotok.

Utánozzák Krisztus alázatát. 1Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség és a résztvevő szeretet, 2tegyétek örömömet teljessé azzal, hogy egyetértetek, egymást szeretitek, együttéreztek, egyet gondoltok. 3Semmit se tegyetek vetélkedésből, vagy hiú dicsőségvágyból. Tekintse inkább alázatosan egyik a másikat magánál kiválóbbnak. 4Senki se keresse csak a maga javát, hanem a másét is. 5Ugyanaz az érzés legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt.

A Krisztusi példa a himnuszban.

Buzgóság a jóban. 12Kedveseim, ti, akik mindig engedelmesek voltatok, félve-remegve munkáljátok üdvösségteket, nemcsak amikor jelen vagyok, hanem sokkal inkább most, amikor távol. 13Hiszen Isten maga műveli bennetek jóakarata szerint a szándékot meg a végrehajtást is. 14Zúgolódás és okoskodás nélkül tegyetek meg mindent, 15hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és a romlott nemzedék közt, akik közt úgy ragyogtok, mint csillagok és világmindenségek. 16Ragaszkodjatok az élet igéjéhez, hogy Krisztus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába, és nem fáradtam fölöslegesen. 17Még ha hitetekért hozott áldozaton és szolgálaton felül véremet is ontják, örülök és együtt örvendek mindnyájatokkal. 18Örüljetek ti is és örvendezzetek velem.

Timóteus és Epafroditosz küldetése. 19Remélem az Úr Jézusban, hogy hamarosan hozzátok küldhetem Timóteust, s hogylétetekről értesülve megnyugszom. 20Senki sincs ugyanis, aki velem egyetértve oly őszintén viselné ügyeteket. 21A többiek mind a maguk javát keresik, és nem Krisztus Jézusét. 22Megbízhatóságát abból láthatjátok, hogy, mint a gyermekek atyjának, úgy szolgált velem az evangélium érdekében. 23Remélem tehát, hogy elküldhetem, mihelyt megtudom mi történik ügyemben. 24Sőt bízom az Úrban, hogy magam is nemsokára indulhatok hozzátok.

Epafroditosz hazatér. 25Addig is szükségesnek láttam, hogy hazaküldjem Epafroditosz testvért, társamat a munkában és a küzdelemben, akit ti küldtetek, hogy szükségemben szolgálatomra legyen. 26Nagyon kívánkozott utánatok és nyugtalankodott, hogy betegségéről értesültetek. 27Csakugyan halálos beteg volt, Isten azonban megkönyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat bánatra ne érjen. 28Annál sürgősebben küldtem el tehát, hogy viszontlátásának újra örvendjetek, s nekem se legyen bánatra okom. 29Fogadjátok tehát nagy örömmel az Úrban, és becsüljétek meg az ilyen embert. 30Hiszen Krisztus ügyéért volt közel a halálhoz, s életét kockáztatta, hogy pótolja a nekem tett szolgálatban, amit ti nem tehettetek.

Buzdítás a méltó keresztény életre

3 Óvás a zsidó tévedésektől. 1Egyébként testvéreim örvendjetek az Úrban.

 
Véleménynyilvánítás a hamis tanítók ellen. 1bNekem nincs terhemre, hogy ugyanazt írjam nektek, titeket pedig megerősít. 2Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megcsonkítottaktól.

Krisztus elnyerésének értéke. 3A körülmetéltek ugyan mi vagyunk, akik lélekben szolgálunk Istennek, akik Krisztus Jézusban dicsekszünk, s nem a testben bízunk, noha én a testben is bízhatnék. 4Ha más azt tartja, hogy bízhatik a testben, én még inkább. 5Nyolcadnapra körülmetéltek, Izrael népéből, Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok a zsidók közül. 6Törvénytartó farizeus voltam, (Isten) egyházának szenvedélyes üldözője, s a törvényhez szabott igaz életben kifogástalan.

Keresztény életeszmény. 7Ám, amint egykor előnyömnek tekintettem, azt Krisztusért akadálynak tartom. 8Sőt Uramnak, Krisztus Jézusnak fölséges ismeretéhez mérten mindent akadálynak tartok. Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tartottam, csak hogy Krisztust elnyerhessem és hozzá tartozzam. 9Hiszen én nem a törvény alapján igazultam meg, hanem a Jézus Krisztusban vetett hit által. 10Isten ugyanis a hit által tett megigazulttá, hogy megismerjem őt: föltámadásának erejét, de a szenvedésben való részesedést is. 11Hasonló akarok lenni hozzá halálban, hogy eljussak a halálból való föltámadásra.

A tökélesedés célja. 12Nem mintha már elértem volna, s tökéletes volnék, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, mert már Krisztus Jézus is magához ragadott. 13Testvérek, én nem gondolom, hogy már magamhoz ragadtam. De ezt igen: felejtem ami mögöttem van, s az előttem levő után ragaszkodom. 14Futok a kitűzött cél felé, annak a hivatásnak jutalmáért, amelyre Isten fölülről hívott meg Krisztus Jézus által. 15Mi, tökéletesek így gondolkodjunk. Amiben még másképp gondolkodtok, az Isten majd föltárja nektek. 16De amit már elértünk, abban tartsunk ki.

Állhatatosság az Úrban. 17Kövessétek példámat, testvérek! Figyeljetek azokra, akik úgy élnek, ahogy példámon látjátok. 18Ismételten megmondtam ugyanis, s most könnyezve mondom: sokan úgy élnek, mint Krisztus keresztjének ellenségei. 19Végük a pusztulás, istenük a has, dicsőségük az, ami gyalázatuk, eszüket a földieken járatják. 20A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is: az Úr Jézus Krisztust. 21Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.

Felhívás a helytállásra. 1Ezért, szeretett testvéreim, kedveseim, örömöm és koronám: így álljatok helyt az Úrban, szeretteim!
 
Befejező intelmek. 2Evódiát és Szintichet nagyon kérem, értsenek egyet az Úrban. 3Téged is kérlek, igaz munkatársam, légy segítségükre azoknak, akik velem együtt fáradtak az evangélium hirdetésében, Kelemennel és többi munkatársammal együtt, akiknek neve föl van jegyezve az élet könyvében.

Felhívás az örömre. 4Örvendjetek az Úrban szüntelen! Újra csak azt mondom: örvendjetek! 5Lelki jóságtokat ismerje meg mindenki. Az Úr közel van. Ne aggódjatok semmiért. 6De mindazt, amit kértek, hálaadással párosult imádsággal és könyörgéssel terjesszétek Isten elé.

Istenbékéjének ígérete. 7Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és elméteket Krisztus Jézusban.

Az erények gyakorlása. 8Végül, testvéreim, irányuljanak gondolataitok mindarra, ami igaz, ami tiszteletre és becsülésre méltó, ami erényes és magasztos. 9Amit tanultatok és elfogtatok, amit hallottatok és nálam láttatok, azt tegyétek, és veletek lesz a béke Istene.

Az apostol hálája. 10Igen megörültem az Úrban, hogy végre ismét abban a helyzetben vagytok, hogy rólam is gondolkodhattok. Gondoltatok rá azelőtt is, de nem volt rá módotok. 11Nem a nélkülözés mondja ezt velem, hiszen megtanultam hogy beérjem azzal, amim van. 12Tudok nélkülözni, de tudok bővelkedni is. Bármi körülmények közt, mindenhez hozzászoktam: jóllakáshoz és éhezéshez, bővelkedéshez és nélkülözéshez. 13Mindent elviselek abban, aki nekem erőt ad. 14Mégis jól tettétek, hogy részvétel vagytok nyomorúságomban.

A Filippiek bőkezűsége. 15Ti is tudjátok, filippiek, hogy az evangélium hirdetésének kezdetén, amikor Makedóniából elindultam, egyetlen egyház sem állt velem az adás és viszonzás kapcsolatában, csak ti. 16Már Tesszalonikába is küldtetek egyszer-másszor, amire szükségem volt. 17Nem mintha az adományra vágynék, hanem csak a gyümölcsét áhítom, amely bőségesen javatokra lesz írva. 18Megvan mindenem, sőt bővelkedem. Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditosztól átvettem, amit küldtetek, mint kellemes illatú, Istennek tetsző, kedves áldozatot. 19Az én Istenem, Jézus Krisztus által a dicsőségben kielégít gazdagsága szerint mindennel, amire szükségtek van.

Befejező doxologia. 20Istennek, a mi Atyánknak, legyen dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

Búcsú. 21Köszöntsetek minden szentet Krisztus Jézusban. 22Köszöntenek titeket a testvérek, akik nálam vannak. Köszönt titeket valamennyi szent, főképp a császár házából valók.

Végső áldás. 23Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Ámen.
 


Filemon levél

Címzés és apostoli üdvözlet. 1Pál, Krisztus Jézus foglya, és Timóteus testvér, Filemonnak, szeretett munkatársunknak,
2Appiának, (kedves) nővérünknek, Archippusz bajtársunknak és a házadban lévő közösségnek.

3Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és  az Úr Jézus Krisztustól.

Filemon hite és szeretete. 4Hálát adok Istenemnek mindenkor, amikor imádságomban megemlékezem rólad, 5mert értesültem hitedről és szeretetedről, amely Krisztus Jézus és valamennyi szent iránt eltölt.

Pál imádsága Fifemonért. 6Hitből fakadó nagylelkűséged legyen továbbra is hatékony minden jótett fölismerésében, amire (Jézus) Krisztusért alkalom nyílik köztünk. 7Nagy örömömre és vigasztalásomra szolgált ugyanis szereteted, mert általad, testvér, a szentek szíve megenyhült.

Onezimusz védelmezése. 8Ezért, bár Jézus Krisztusban teljes joggal megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed, 9a szeretet miatt inkább kérlek, így amint vagyok: én az öreg Pál, aki most Krisztus Jézusért fogságot szenvedek. 10Fiamért, Onezimuszért könyörgök, kinek bilincseimben adtam életet. 11Egykor haszontalan volt számodra, most azonban számodra is, számomra is hasznos. 12Visszaküldöm őt, mint saját szívemet.

Filemon adósa Pálnak. 13Szívesen magamnál tartottam volna, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért viselt bilincseimben. 14Jóváhagyásod nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótéteményed ne kényszerből, hanem önként történjék.

Pál különleges kívánsága. 15Hiszen éppen azért távozott el tőled egy időre, hogy visszakapjad mindörökre. 16Már nem mint rabszolgát, hanem mint valami jobbat: mint szeretett testvért. Ő nekem nagyon is az, de mennyivel inkább neked: test szerint is, és az  Úrban is. 17Ha tehát együtt érzel velem, fogadd őt úgy, mint engem.

Filemont arra kéri, hogy hasznos legyen. 18Ha pedig megkárosított vagy tartozik valamivel, írd terhemre. 19Én Pál, saját kezűleg írom: én térítem meg. Arról nem is szólok, hogy önmagaddal is nekem tartozol. 20Bizony testvér! Hasznodat akarom venni az Úrban. Enyhítsd meg szívemet Krisztusban. 21Engedelmességedben bízva írok neked. Tudom, hogy többet is teszel annál, amit mondok.

Bejelentés és üdvözletek. 22Egyszersmind készíts szállást is nekem. Remélem ugyan, hogy imádságtokra ajándékul visszakaptok engem.

23Köszönt téged Epafrász, fogolytársam Krisztus Jézusban, 24és munkatársaim: Márk, Arisztarchosz, Démász meg Lukács.

Áldás. 25A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Ámen.
 



 

Kolosszei levél
 

I. Bevezetés

Címzés és apostoli üdvözlet. 1Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, 2és Timóteus testvér a Kolosszében élő szent és hívő testvéreknek (Jézus) Krisztusban.

Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől (és az Úr Jézus Krisztustól).

Hálaadás és könyörgés. 3Hálát adunk Istennek, Urunk Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor imádkozunk értetek. 4Hallottunk Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt eltölt titeket, a remény miatt, ami már készen vár a mennyben. 5Erről hallottatok az evangélium igaz tanítása során, 6amely hozzátok is eljutott. Amint az egész világon nálatok is gyümölcsözik és gyarapszik, amióta meghallgattátok és valóban megismertétek Isten kegyelmét.  7Így tanultátok ezt kedves szolgatársunktól, Epafrásztól is, aki Krisztus (Jézus) hűséges szolgája köztetek. 8Ő számolt be nekünk lelki szeretetetekről.

Ima a folyamatos fejlődésért. 9Mióta ezt hírül vettük, mi is szüntelen könyörgünk értetek és esedezünk, hogy akaratának ismerete minden lelki bölcsességgel és okossággal együtt teljessé váljék bennetek. 10Csak így tudtok, mindenben tetszését keresve, az Úrhoz méltóan élni: minden jótettben gyümölcsözni és Isten ismeretében gyarapodni. 11Erősítsen meg nagy erővel fölséges hatalmából, hogy mindvégig kitartsatok és állhatatosak legyetek, 12és örömmel adjatok hálát az Atyának, aki a szentek sorsára méltatott a világosságban. 13Krisztus a világ  teremtője és megváltója. Ő kiragadott minket a sötétség hatalmából, s áthelyezett szeretett Fia országába. 14Benne van (vére által) megváltásunk, bűneink bocsánata.

II. KRISZTUS PÁRATLAN MÉLTÓSÁGA

Beteljesedés és kiengesztelődés. 15Ő a láthatatlan Isten képmása, az elsőszülött minden teremtmény között. 16Benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és láthatatlanokat, trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. 17Mindent általa és érte teremtett. Ő előbb van mindennél s minden benne áll fönn.

18Ő a feje a testnek, az Egyháznak. Ő a kezdet, elsőszülött a holtak közül, hogy övé legyen az elsőség mindenben. 19Úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjék az  egész teljesség, s hogy általa békítsen ki magával mindent, 20ami akár a földön, akár a mennyben van, azzal, hogy keresztjének vérével békességet szerzett mindenkinek.

Az apostol evangéliuma. 21Titeket is, akik egykor gonosz tetteitek miatt ellenséges érzülettel távol voltatok, 22most emberi testében kiengesztelt a halál által, hogy szentté, szeplőtelenné és feddhetetlenné tegyen színe előtt.

23Csak szilárdan és rendületlenül álljatok a hit alapján, és el ne tántorodjatok az evangélium reményétől, amit hallottatok. Hiszen minden teremtménynek hirdették az ég alatt, s én Pál is ennek szolgája lettem.

A titok: Krisztus közöttünk van. 24Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az egyháznak javára. 25Ennek lettem szolgája az Istentől értetek kapott hivatásnál fogva, hogy Isten igéjét érvényre juttassam: 26azt a titkot, amely századok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most kinyilatkoztatott szentjeinek. 27Velük akarta közölni Isten, micsoda fönséges gazdagságot rejt a pogányok számára ez a titok: 28Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye. Mi őt hirdetjük, intünk és teljes  bölcsességgel oktatunk minden embert, hogy Jézus Krisztusban tökéletessé tegyünk mindenkit. 29Ezért fáradok és küzdök az ő erejével, amely hathatósan működik bennem.

2    1Akarom, hogy tudjátok, mekkora küzdelmem van értetek, a laodíceaiakért és mindazokért, akik személyesen nem ismernek, 2hogy szívükben megerősödve és szeretetben egyesülve eljussanak a teljes megértés minden gazdagságára, Isten (az Atya) titkának, (Jézus) Krisztusnak megismerésére. 3Benne rejlik a tudomány és bölcsesség minden kincse.

III. ÓVÁS A HAMIS TANÍTÓKTÓL

Általános intés. 4Ezt azért mondom, hogy senki tetszetős szavakkal meg ne tévesszen titeket. 5Ha testben távol is, lélekben köztetek vagyok és örülök, hogy a köztetek uralkodó rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát láthatom.

Hűnek maradni az apostoli tanításhoz. 6Mivel tehát Uratoknak ismertétek el Krisztus Jézust, éljetek is benne. 7Verjetek benne gyökeret és épüljetek rá, erősödjetek meg a hitben, ahogy tanultátok, és legyen túláradó a hálaadástok. 8Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen bölcselettel és hamis tanítással, ami emberi hagyományon és e világ elemein alapul, nem pedig Krisztuson.

Krisztus legfőbb szerepe. 9Benne lakik testileg az Istenség egész teljessége, 10benne ti is ennek a teljességnek lettetek részesei: benne, aki minden fejedelemség és hatalmasság feje. 11Benne vagytok körülmetélve, nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem az érzéki test levetésével, ami a krisztusi körülmetélés. 12Vele temetkeztek el a keresztségben, vele is támadtok föl az Isten erejébe vetett hit által, aki föltámasztotta őt halottaiból.  13Titeket tehát, akik bűneitek és testi körülmetéletlenségtek miatt holtak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket, 14a követelményeivel terhükre szóló adóslevelet pedig eltörölte és a keresztre szögezve megsemmisítette. 15Lefegyverezte a fejedelemségeket, és hatalmasságokat, nyilvánosan pellengérre állította őket, és Krisztus által diadalmaskodott rajtuk.

A hitellenes gyakorlat. 16Senki ne ítéljen meg tehát titeket étel-ital dolgában, s ünnepre, újholdra vagy szombatra vonatkozó dolgokban. 17Hiszen mindez csak árnyéka a jövendőnek. 18A valóság Krisztusban van. Senki ne mondjon titeket méltatlanoknak a jutalomra, főleg az nem, aki alázatoskodásban s az angyalok tiszteletében tetszeleg magának, aki látomásokkal hivalkodik, érzékies gondolkodásában oktalanul fölfuvalkodik 19és nem ragaszkodik ahhoz, aki a fej. Ez gyarapítja az egész ízekkel és izmokkal összekapcsolt testet isteni növekedésében.

20Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra olyan kötelezettségeket, mintha még a világban élnétek? 21"Ne fogd meg! Ne ízleld! Hozzá ne nyúlj!" 22Hiszen mindez arra való, hogy használat közben elpusztuljon. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. 23Ezek az önkényes vallási gyakorlatokkal, alázatoskodással és önsanyargatással a bölcsesség látszatát keltik, de nincs semmi értékük, csak a test kielégítésére szolgálnak.

IV. A KERESZTÉNY ÉLET IDEÁL A VILÁGBAN

A régi és az új ember. 1Ha tehát föltámadtatok Krisztussal azt keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. 2Ami odafönn van, azzal törődjetek, ne a földiekkel. 3Hiszen meghaltatok és  életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve. 4Amikor Krisztus, a mi életünk, megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.

A bűn visszautasítása. 5Sanyargassátok tehát tagjaitokban azt, ami földies: a paráznaságot, tisztátalanságot, érzéki vágyakat, bűnös kívánságokat és kapzsiságot, ami igazában bálványimádás. 6Ezek miatt száll Isten haragja a hitetlenség fiaira. 7Valaha ti is ezeket műveltétek, amikor köztük éltetek. 8De most vessétek le mindezt: A haragot, bosszúságot, rosszindulatot, átkozódást, szátok ocsmány szavait. 9Ne hazudjatok egymásnak! 10Vessétek le a régi embert szokásaival együtt és öltsétek föl az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig. 11Itt már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya, rabszolga vagy szabad, hanem minden és mindenben Krisztus.

Az erény gyakorlása. 12Mint Isten szent és kedves választottjai, öltsetek magatokra szívbeli irgalmat, jóságot, alázatosságot, szelídséget, és türelmet. Viseljétek el egymást, 13és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Amint az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy tegyétek! 14Mindezen fölül pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. 15S Krisztus békéje uralkodjék szívetekben, hiszen erre vagytok hívatva egy Testben. 16Legyetek hálásak. Éljen bennetek elevenen Krisztus igéje. Tanítsátok és intsétek egymást nagy bölcsességgel. Énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt, és szent dalokat Istennek. 17Bármit szóltok és tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek s adjatok hálát általa Istennek, az Atyának.

Állapotbeli kötelességek. 18Asszonyok! Engedelmeskedjetek férjeteknek, amint az Úrban illik.

19Férfiak! Szeressétek feleségteket, s ne legyetek indulatosak velük szemben.

20Gyermekek! Fogadjatok szót mindenben  szüleiteknek, mert ez kedves az Úrnak. 21Atyák! Ne keserítsétek gyermekeiteket, hogy kedvüket ne veszítsék.

Szolgák és Urak. 22Szolgák! Engedelmeskedjetek mindenben földi uratoknak, ne látszatra szolgáljatok, mint akik emberek tetszését keresik, hanem egyszerű szívvel, az Úr félelmében. 23Bármit tesztek, lélekkel tegyétek, az Úrnak teszitek, nem embereknek. 24Hiszen tudjátok, hogy az Úrtól kaptátok jutalmul az örökséget! 25Szolgáljatok az Úr Krisztusnak!

A gonosz meglakol gonoszságáért. Személyválogatás nincsen (Istennél).

4    1Gazdák! Adjátok meg szolgáitoknak, ami jogos és méltányos. Gondoljátok meg, hogy nektek is van Uratok a mennyben.

Befejező intelmek. 2Legyetek állhatatosak és éberek a könyörgésben és hálaadásban. 3Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy Isten adja meg a beszéd készségét  Krisztus titkának hirdetésére - ezért vertek bilincsbe - 4hogy úgy tárjam föl azt, amint kötelességem. 5A kívülállókkal szemben okosan viselkedjetek. 6Az időt jól értékesítsétek. Beszédetek legyen mindig szíves, sóval ízes, s akkor helyesen tudtok majd megfelelni mindenkinek.

V. BEFEJEZÉS

Tichikusz és Onezimusz. 7Ami az én helyzetemet illeti, arról majd mindent elmond nektek Tichikusz, kedves testvérem, hő szolgám és munkatársam az Úrban. 8Éppen azért küldöm hozzátok, hogy tudomást szerezzetek helyzetemről, s hogy megvigasztalja szíveteket. 9Vele megy kedves és hő testvérem, Onezimusz, aki földitek. ők majd beszámolnak mindenről, ami itt történik.

Pál munkatársairól. 10Köszönt titeket fogolytársam Arisztarkusz és Márk, Barnabás unokaöccse. A rá vonatkozó rendelkezéseimet már megkaptátok. Ha hozzátok érkezik, fogadjátok szívesen. 11Köszönt továbbá Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül ezek egyedüli munkatársaim Isten országának érdekében. 12Valóban vigasztalásomra voltak. Köszönt titeket földitek, Epafrász, Krisztus Jézus szolgája. ő állandóan küzd értetek imáiban, hogy teljesen és tökéletesen megvalósítsátok Isten akaratát. 13Tanúskodom róla, hogy sokat dolgozik értetek és azokért, akik Laodíceában és Hierápoliszban élnek. 14Köszönt titeket Lukács, kedves orvosunk, és Démász.

Üzenet a laodíceaiaknak. 15Köszöntsétek a Laodíceában élő testvéreket, és Nimfát meg a házban lévő közösséget. 16Ha majd fölolvasták ezt a levelet nálatok, gondoskodjatok róla, hogy a laodíceai egyházban is fölolvassák. Ti meg a laodíceaiakét olvassátok el. 17Archippusznak mondjátok meg: légy rajta, hogy az Úrban kapott hivatásodat teljesítsd!

18Itt a sajátkezű köszöntésem: Pál. Emlékezzetek meg bilincseimről. Kegyelem veletek! (Ámen.)
 



 

Efezusi levél
 
 I. Bevezetés

Címzés és apostoli üdvözlet. 1Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola, az Efezusban élő szenteknek, Krisztus Jézus híveinek.

2Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és az Úr Jézus Krisztustól.
 

 II. A megváltás isteni műve
 
Isten kegyelmének magasztalása. 3Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atya, aki Krisztusban minden menyei, áldással megáldott minket! 4Benne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és fedhetetlenek legyünk előtte. 5Szeretetből leve arra rendelt, hogy - akaratának tetszése szerint - Jézus Krisztus által fogadott fiaivá legyünk, 6s magasztaljuk fölsége kegyelmét, amellyel szeretett Fiában fölkarolt minket. 7Benne van vére által szerzett megváltásunk, bűneink bocsánata, kegyelme bőségének arányában, 8amely minden bölcsességgel és okossággal, gazdagon árasztott ránk. 9Tudtunkra adta ugyanis jóságos tetszése szerint akaratának titkát, amellyel áthatározta, 10hogy az idők teljességével Krisztusban mind főben foglaljon össze mindent, ami mennyben és földön van. 11Benne vagyunk hívatva az örökségre,  melyre annak végzése szerint lettünk rendelve, aki mindent akaratának szabad elhatározása szerint cselekszik. 12Ezzel magasztaljuk dicsőségét mi, akik már azelőtt is reméltünk Krisztusban. Benne kaptátok ti is a megígért Szentlélek pecsétjét,

A nem zsidó keresztények befoglalása. 13miután hallottátok az igazság igéjét, az üdvösségteket hirdető evangéliumot, és hittetek is benne. 14Ő örökségünk foglalója, amíg Isten dicsőségének magasztalására teljesen meg nem váltja tulajdonába vett népét.

Beteljesedés az egyházban. 15Miután értesültem az Úr Jézusba vetett hitetekről, és az összes szentek iránt tanúsított szeretetetekről, 16szüntelenül hálát adok  értetek és megemlékezem rólatok imádságomban: 17Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja, adja meg nektek a bölcsesség és kinyilatkoztatás lelkét, hogy megismerjétek őt. 18Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy megértsétek, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag a szentek fönséges öröksége, 19és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma fölöttünk, akik hívőkké lettük.

Hitvallás. 19bNagyszerű erejének hatását Krisztuson mutatta meg, 20amikor halottaiból föltámasztotta, s a mennyben jobbjára ültette, 21minden fejedelemség, hatalom, erő és uralom, s minden néven nevezendő méltóság fölé, nemcsak e világon, hanem az eljövendőben is.

22Mindent lába alá vetett és az egész Egyház fejévé tette őt: 23ez az ő teste és teljessége, aki mindent mindenben betölt.

A keresztény méltóság. 1Ti vétkeitek és bűneitek miatt halottak voltatok. 2Így éltetek annakidején a világ szokása szerint, a légűrben uralkodó fejedelme hatalma alatt. Ez az a lélek, amely most a hitetlenség fiaiban működik. 3Köztük éltünk egykor mi is testi vágyainkban, s megtettük, amit a test és az érzékek kívántak. Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk, akárcsak a többi ember.

Isten kegyelme Jézus Krisztusban. 4De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, 5hogy, bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket. Kegyelemből üdvözültetek. 6Krisztus Jézusban ugyanis föltámasztott minket és vele együtt maga mellé ültetett a mennyben, 7hogy az eljövendő korokban megmutassa Krisztus Jézusban irántunk megnyilvánuló jóságából kegyelmének túláradó bőségét. 8Hiszen kegyelemből üdvözültetek a hit által, s ez nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. 9Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. 10Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket, melyeket Isten előre elrendelt, hogy bennük éljünk.

A pogányok meghívása. 11Jusson tehát eszetekbe, hogy születésteknél fogva egykor pogányok voltatok. A körülmetéltek, akiknek testén kézzel történt a körülmetélés, körülmetéletleneknek hívtak. 12Abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izrael vallási közösségén kívül álltatok, nem volt részetek a megígért szövetségben, remény híján és Isten nélkül éltetek a világban. 13Most azonban ti, akik messze voltatok, Krisztus Jézusban közel jutottatok Krisztus vére által.

Zsidók és nem zsidók Krisztusban egyesülnek. 14Ő a mi békességünk, aki a kettőt egyesítette, és a közbeeső válaszfalat ledöntötte. Megszüntette az ellenségeskedést azzal, 15hogy a törvényt parancsaival és rendeleteivel saját testében érvénytelenítette. Mind békeszerző a két népet magában eggyé: új emberré teremtette, 16és a kereszt által mindkettőt egy testben engesztelte ki Istennél úgy, hogy saját személyében megdöntötte az ellenségeskedést. 17Eljött, hogy békét hirdessen nektek, a távollevőknek, és békét a közelieknek. 18Általa van mindkettőnknek szabad útja egy Lélekben az Atyához.

A nem zsidó keresztények egyházban elfoglalt helye. 19Most tehát nem vagytok már idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Istennek házanépe. 20Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, amelynek maga Krisztus Jézus a szegletköve. 21Benne kapcsolódik egybe az egész épület, s emelkedik az Úr szent templomává. 22Benne épültök egybe ti is a Lélek által Isten hajlékává.

Isten béketerve. 1Ennek szolgája vagyok értetek pogányokért, én Pál, Krisztus Jézus foglya. 2Hiszen hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. 3Kinyilatkoztatásból ismertem meg a titkot, amint föntebb röviden megírtam. 4Ha elolvassátok, megérthetitek, hogy megismertem Krisztus titkát, 5amelyről a korábbi időkben nem tudtak az emberek úgy, ahogy most a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta a Lélek: 6eszerint a pogányok Krisztus Jézusban társörökösök, egy testhez tartozók és az evangélium által az ígéret részesei. 7Ennek szolgája lettem Isten kegyelmi adományából, amelyet hathatós erejével juttatott nekem. 8Nekem, az összes szentek közt a legkisebbnek, jutott az a kegyelem, hogy hirdessem Krisztus fölfoghatatlan gazdagságát s pogányok közt, 9és felvilágosítsak mindenkit, miben áll az a titok, amely kezdettől fogva el volt rejtve a mindent teremtő Istenben. 10Így legyen most nyilvánvaló most az egyház által Isten sokszoros bölcsessége a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt. 11Ez volt az ő örök szándéka, amelyet Urunkban, Krisztus  Jézusban valósított meg. 12Benne, a belé vetett hit által járulhatunk bátran és teljes bizalommal Isten elé. 13Kérlek tehát, ne csüggedjetek értetek viselt szenvedéseim miatt. Ez csak dicsőségtekre szolgál.

Imádság az olvasókért. 14Ezért térdet hajtok (Urunk, Jézus Krisztus) Atyja előtt, 15akitől minden közösség származik mennyben és földön. 16Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy Lelke által megerősödjetek belső emberré, 17hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s ti gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben. 18Akkor majd föl tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, 19megismeritek Krisztusnak minden ismeretet fölülmúló szeretetét és beteltek Isten egész teljességével. 20Neki pedig, aki a bennünk működő erővel mindent megtehet azon fölül is, amit kérünk vagy megértünk: 21dicsőség legyen az egyházban és Krisztus Jézusban minden nemzedéken át örökkön-örökké. Ámen.

Intés egyetértésre. 1Kérlek tehát én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltóan éljetek ahhoz a hivatáshoz, amelynek részesei lettetek, 2igaz alázatosságban, szelídségben és türelemben. 3Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet. 4Egy test és egy Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. 5Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. 6Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki minden fölött áll, mindent átjár és mindenben benne van.
 
Különféle adományok. 7Mindegyikünk annyi kegyelmet kapott ajándékba, amennyit Krisztus adott. 8Ezért mondja az Írás:

9Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt az alsó földi tájakra? 10Aki leszállt, ugyanaz emelkedett minden ég fölé, hogy a mindenséget betöltse.

11Ő egyeseket apostolokká, másokat prófétákká, ismét másokat evangélistákká, pásztorokká és tanítókká tett, hogy istenszolgálatra neveljék a szenteket, 12és fölépítsék Krisztus testét, 13amíg mindnyájan el nem jutunk a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére és meglett emberré nem leszünk Krisztus teljességének mértékében.

14Akkor nem leszünk többé éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele ide-oda hány és tovasodor. 15Inkább igazságban fogunk élni és szeretetben teljesen egybe fogunk nőni a fővel: Krisztussal. 16Ő az, aki az egész testet egybekapcsolja és összetartja, a különböző ízek segítségével és minden tag arányos együttműködésével. Így növekszik a test és építi föl önmagát a szeretetben.

Az új élet kialakulása. 17Ezt mondom tehát, és kérve-kérlek titeket az Úrban: ne éljetek már úgy, mint a pogányok, akik hiúságokon jártatják az eszüket. 18Sötétség borult az elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől. Tudatlanság tartja őket fogva és szívük megátalkodott. 19Reményük vesztve fajtalanságra adták maguknak, s nyereségvágyból mindenféle ocsmányságot űznek.

20Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztusról. 21Hiszen hallhattátok és megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság. 22Korábbi életetekkel ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt. 23Újuljatok meg gondolkodástok szellemében 24s öltsétek magatokra az új embert, aki Isten hasonlóságára igazságban és szentségben alkotott teremtmény.

A felebaráti szeretet kötelességei. 25Szakítsátok ezért a hazudozással, s beszéljen mindenki őszintén felebarátjával, hiszen egymásnak tagjai vagyunk. 26Ha haragusztok is, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. 27Ne engedjetek az ördögnek. 28Aki lopott, ne lopjon többé, hanem dolgozzék és keze munkájával keresse kenyerét, hogy legyen mint adnia a szűkölködőknek is. 29Semmiféle rossz el ne hagyja ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas a (hitben való)  épülésre, ahol szükséges, hogy kegyelmet közvetítsen a hallgatók számára. 30Meg ne szomorítsátok Isten Szentlelkét, akinek jegyét viselitek a megváltás napjára. 31Távol legyen tőletek minden keserűség, indulatosság, haragtartás, szóváltás és káromkodás, minden egyéb rosszal. 32Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.

5    1Kövessétek tehát Isten példáját, mint kedves gyermekei. 2Éljetek szeretetben, amint Krisztus is szeretett minket és jó illatú áldozati adományként ajánlotta föl magát értünk Istennek.

A világosság fiai. 3Paráznaságról és más tisztátalanságról, vagy kapzsiságról szó se essék köztetek. Így illik a szentekhez. 4Ocsmány, léha vagy kétértelmű szót ne ejtsetek ki. Ez nem illik. 5Sokkal inkább illik a hálaadás. Legyetek meggyőződve, hogy semmiféle paráznának, tisztátalannak, kapzsinak, vagyis bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és Isten országában. 6Senki se vezessen félre titeket üres beszéddel, mert miattuk éri Isten haragja a hitetlenség fiait. 7Ne legyen tehát velük semmi dolgotok.

A világosságban kell járni. 8Valaha ugyan sötétség voltatok, most azonban világosság az Úrban. 9Úgy éljetek, mint a világosság fiai! A világosság gyümölcse  csupa jóságban, igazságban és egyeneslelkűségben mutatkozik. 10Keressétek, mi kedves az Úrnak. 11Ne vegyetek részt a sötétség meddő cselekedeteiben, inkább leplezzétek le őket. 12Amit ugyanis titokban tesznek, még kimondani is szégyen. 13Minden, ami a világosságra jut, kiderül, mert minden, ami kiderül, világos. 14Ezért mondják:

15Nagyon vigyázzatok tehát (testvérek) arra, hogyan éltek: ne oktalanul, hanem bölcsen. 16Használjátok föl az időt, mert rossz napok járnak. 17Ne legyetek oktalanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. 18Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet. Inkább (Szent)lélekkel teljetek el. 19Egymás közt zsoltárt, himnuszt és szent dalokat énekeljetek, daloljatok és zengedezzetek szívből az Úrnak. 20Adjatok hálát mindenkor, mindenért Urunk Jézus Krisztus nevében Istennek, az Atyának.

A keresztény férjek és feleségek. 21A házastársak kötelességei. Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus iránt való tiszteletből. 22Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak,  23mert a férfi a feje az asszonynak, mint Krisztus az Egyháznak: ő ugyanis testének Megváltója. 24Amint tehát az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszony is mindenben férjének.

25Férfiak! Szeressétek feleségteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és föláldozta magát érte, 26hogy a keresztségben az (élet) igéje által tisztára mosva megszentelje. 27Ragyogó tisztává akarta tenni az egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen. 28Így szeresse a férj is feleségét, mint saját testét. Aki feleségét szereti, önmagát szereti. 29Hiszen saját testét senki sem gyűlöli, hanem táplálja és gondozza, akárcsak Krisztus az egyházat. 30Tagjai vagyunk ugyanis testének, (húsából és csontjából).

31"Ezért hagyja el az ember atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik, és a ketten egy test lesznek."

32Nagy ez a titok, én Krisztusra és az egyházra vonatkoztatom. 33Szeresse tehát mindegyiktek feleségét, akárcsak önmagát, az asszony meg tisztelje férjét.

A gyermekek és szülők. 1Gyermekek! Fogadjatok szót szüleiteknek az Úrban, mert így van rendjén. 2Ez az első, ígérettel kapcsolatos parancs: "Tiszteld atyádat és anyádat, 3hogy boldog és hosszú életű légy a földön."

4Atyák! Ne keserítsétek el gyermekeiteket, hanem neveljétek őket az Úr fegyelmében és intelmeivel.

A szolgák és gazdáik. 5Szolgák! Engedelmeskedjetek félő tisztelettel és egyszerű szívvel földi uratoknak, akárcsak Krisztusnak. 6Ne látszatra szolgáljatok, mint akik emberek tetszését keresik, hanem mint Krisztus szolgái, akik szívesen  teljesítik Isten akaratát. 7Odaadással szolgáljatok, mert az Úrnak teszitek, nem embereknek. 8Hiszen tudjátok, hogy bármi jót tesz valaki, megkapja jutalmát az Úrtól, akár szolga, akár szabad.

9Gazdák! Viselkedjetek velük ugyanúgy. Hagyjátok el a fenyegetőzést. Hiszen tudjátok, hogy nekik is, nektek is Uratok van a mennyben, s nála nincs személyválogatás.

Keresztény hadviselés. 10Egyébként (testvérek): erősödjetek meg az Úrban, hathatós erejéből. 11Öltsétek föl Isten fegyverzetét, hogy helyt tudjatok állni az ördög cselvetéseivel szemben. 12Nem a vér és a test ellen kell viaskodnunk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, e sötét világ kormányzói és az égi magasságok gonosz szellemei ellen. 13Öltsétek föl tehát Isten teljes fegyverzetét. Csak így tudtok ellenállni a gonosz napon, 14és így tudtok mindent leküzdve helytállni. Álljatok ki tehát: derekatokra csatoljátok a tisztesség övét, 15öltsétek magatokra az  igazság páncélját, 16lábatokra húzzátok a békesség evangéliumának hirdetésére a készség saruját. 17Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, amellyel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek föl az üdvösség sisakját és markoljátok meg a lélek kardját, ami Isten igéje.

Kitartó ima. 18Esedezzetek szüntelen bensőséges könyörgéssel és imával a Lélekben. Legyetek éberek és állhatatosak az összes szentekért mondott imádságban. 19Értem is imádkozzatok, hogy megkapjam a beszéd ajándékát, és amikor megnyitom ajkamat, bátran hirdessem az evangélium titkát, 20amelynek a bilincsekben is hírnöke vagyok. Hadd hirdessem bátran, amint kötelességem.

Zárlat. 21Ha tudni akarjátok mi van velem és mit csinálok, Tichikusz, szeretett testvérem és hűséges szolgám az Úrban, mindent el fog mondani nektek. 22Éppen azért küldtem hozzátok, hogy megtudjátok mi van velünk és megvigasztalja szíveteket.

Befejező fohász és áldás. 23A testvéreknek békesség és hittel párosult szeretet az Istentől, az Atyától és az Úr Jézus Krisztustól! 24Kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik Urunkat Jézus Krisztust. (Ámen.)


 


Tartalom