1

Ébredj! A csillagok fénylő sora
a hajnalpírral most szalad tova
s a Szultán turbánforgóján a fény
villog, miként a szikrázó kova.
     - Sziklay Andor

Ébredj! Fölgyújtva az Ég sátorát
szétverte az Éj Csillagtáborát
a Nap, s Kelet Vadásza szórja már
a Szultán Tornyára nyílzáporát.
     - Szabó Lőrinc

2

Midőn tavasz napja ragyog fenn az égen,
bort és forró ajkat nyujt felém a szépem, -
nevezzen akárki hitetlen kutyának,
ha az Éden akkor eszembe jut nékem...
     - Baktay Ervin

Fűbe fekszem tavasszal egy hurival
és kancsómból élvet ád a borital;
a világ hadd mondjon bármit én reám,
kutya legyek, ha vágyom a menny után.
     - Erődi Harrach Béla

3

Ciprus-gyönyörűddel ha a kedved telik épp,
bort meg ne tagadj, s áldd, hogy a rózsád teli-szép.
Mert, ím, a halál jő, keze szikkaszt, keze tép,
fogysz, bor. S hol a rózsa-köntös élet? Tova, rég.
     - Tandori Dezső

4

Kakasszó harsant át a Reggelen
s bekopogtak: "Hé! nyitni odabenn!
Nincs sok időnk, s ha egyszer elmegyünk,
nem jövünk vissza többé sohasem."
     - Szabó Lőrinc

A kocsma zárva. Száz borissza vár
előtte reggel. Mikor nyitnak már?
Siess, kocsmáros, az élet rövid:
ki egyszer elmegy, nem tér vissza már.
     - Faludy György

A kakas éppen nagyot kukorint
s a pincénél kiáltnak odakint:
"Nyiss ajtót! Megjövénk! Időnk rövid
s ha távozunk, sosem jövünk megint!"
     - Sziklay Andor

Hajnal hasad és a kocsma már nyitva áll,
hang szól: Hívek, jertek, az idő tovaszáll!
Igyatok! Oly gyorsan fogy az Élet kelyhe,
s a végső pohárban bús Halál ürme vár!
     - Baktay Ervin

A korcsmából reggel egy hang így kiált:
víg cimborák, deli ifjak ide hát.
Töltsétek meg ezt a kancsót s igyatok,
mielőtt még nem telik le sorsotok!
     - Erődi Harrach Béla

5

A legszebb és legdúsabb illatot
Lehellő piros rózsa nyílik ott,
Ahol a száraz avart trágyaként
Egy bukott caesar vére áztatott.
     - Abet Ádám

Azt hiszem, csak holt királyok pora
fölött ég így a rózsa bíbora
s egy kékszemű lány hamván születik
minden jácint és minden ibolya.
     - Szabó Lőrinc

Én úgy hiszem: ez égő rózsahad
régvolt királyok hamvából fakad
és minden kerti jácintnak tövén
egy valamikor drága fő rohad.
     - Sziklay Andor

Tulipán bíborát, mely az égre nevet,
szultánok véréből szívták a gyökerek,
s kedves női orcák szépséglencséiből
megannyi illatos, piciny ibolya lett.
     - Hegyi Endre

6

Nem lesz rózsa s harmat, mi fürössze, ha nem leszek.
Nem lesz piros bor, piros ajak se, he nem leszek.
Nem lesz hajnal, se alkony, se kín, se öröm -
Hát kiben álljon mindez össze, ha nem leszek?
     - Képes Géza

7

E korsó, akár én, szerelmes ifjú volt,
kedvese hajfürtje szelíden ráomolt,
s e hűsen ívelő korsófül - karjaként
kígyózott, amikor valakit átkarolt.
     - Hegyi Endre

Lásd, itt ez a korsó - szerető volt, ahogy én,
egy szívbeli hölgyért epedő - volt, ahogy én;
jámbor füle egykor - bizony ám! - hű kar volt,
kedves csoda-testét ölelő volt, ahogy én.
     - Tandori Dezső

Korsóm, mint én, kéjben fogantatott
s egy asszony rá hajfürt-láncot rakott.
Nyaka nem nyak volt, hanem buja kéz,
mely sok kecses nyakat simogatott.
     - Sziklay Andor

8

Siralom a szívnek, ha heve nincsen,
ha sóvárgása, gyötrő tüze nincsen.
Szerelem nélkül záruló napodnál
eltékozoltabb nap részedre nincsen.
     - Weöres Sándor

Mit ér a szív, ha elkorhadt belül,
ha szenvedélytől többé nem hevül?
Mit ér napod egyetlen perce is,
ha a szerelem lopva elkerül?
     - Sziklay Andor

9

Felleg fut a rét egére, hull könnye - zokog;
jó orgonaszín borod siratván, gomolyog;
és itt ez a rét, hol ma körülnézel még -
egy év se talán, s füvével éleszti porod.
     - Tandori Dezső

10

Nézd, hogy nevet a nyíló Rózsa rád!
"Sietek élni" - mondja - "szép Világ,
mert selyem erszényem fölhasad és
a kert Sarába önti Aranyát!"
     - Szabó Lőrinc

A rózsát nézd, mely itt virít, körül.
"Mosolygok", így szól, "és a föld örül,
Bimbómnak zárja pattan hirtelen
és pazar kincse szertepöndörül".
     - Sziklay Andor

Tekintsd a kertben nyíló rózsafát,
Mint szórja széjjel arany himporát.
Levél, szirom, mosolyg; aztán lehull
Körülte talajt gazdagítani át.
     - Abet Ádám

11

Bort iszom, mint fűzfa gyökere tiszta vizet.
Allah nagy. Ő mindent tud. És én ebben hiszek.
Mikor megteremtett, már tudta, hogy inni fogok.
Hát iszom. A Mindentudót megcáfolni - minek?
     - Képes Géza

Bort iszom s a bölcs, miként én, belátja.
Hogy az isten, ha iszunk is, nem bánja.
Tudta isten, hogy én leszek borivó.
Ha nem iszom, tudatlan a bölcs tudó.
     - Erődi Harrach Béla

12

Ébredsz, örök égi Nap kel - égő vágy öl.
Rét szép madarát vered fel - égő vágy öl.
Az nem szerelem, ha jajszavad szól szerte:
meghalsz, a szíved néma jel - égő vágy öl.
     - Tandori Dezső

13

Ó, jaj be kár, hogy Rózsa és Tavasz
elmúl s az ifjúság csak egy arasz,
a fülemile elhallgat a fán
s hogy mindez így van - ah, miért van az?
     - Sziklay Andor

Viszik tűnő rózsái a Tavaszt!
Zárul a könyv, zár sok édes panaszt!
S hogy a bokrok közt zengő Csalogány
honnan s hova szállt - ah, ki tudja azt!
     - Szabó Lőrinc

Oh, hogy rózsával tavasznak is vége!
Oh, hogy ifjúság édes költeménye
Pacsirtaként, szólamát eldalolván
Tova röpül az ismeretlenségbe!
     - Abet Ádám

14

Eltűnsz, de a bánat izzva pusztít minket,
árvult kezem álom ruhaujján csünghet,
Szív pusztul ezer, ha nem vagy itt, hű közelén.
Megjössz? Sok ezer, ki halni kész, ó, érted.
     - Tandori Dezső

15

Mint medrében a víz, sivatagban a szél:
Életemből egy nap megint a semmibe tér.
Két nap van, melynek gondja hozzám sose ér:
A nap, mely nem jött el s nap, mely véget ér.
     - Képes Géza

Akár szél a pusztán s medrükben gyöngyhabok,
hullámban száguldnak tova a gyors napok.
Menjenek! Kettőt nem sirattam soha meg:
azt, mely már elment, s az érkező holnapot.
     - Hegyi Endre

Mint a víz a folyóban és a szél a pusztában
Ismét egy nap az életünkből elmúlt
Amíg élek két napnak a bánatát nem eszem
A napét, mely nem jött meg és a napét, mely elmúlt
     - Antalffy Endre

16

A sokezer fűszál vízmosta partokon
kinek az ajkából szökkent szárba vajon?
Áhitattal lépkedj, gyökereik földje
tulipánorcájú leány volt egykoron.
     - Hegyi Endre

Partján a folyónak ha akárhol sarjad a fű,
Mondod: egy angyali lény ajakából sarjad a fű.
Lábad a pázsitra te rossz szándékkal le ne tedd:
Ott egy tulipánarcu porából sarjad a fű.
     - Képes Géza

E vízhatárolt üde legelő
füvén csinján heverj, könyökelő,
lágyan hajolj rá, mert - ki tudja vajh'? -
tán egykor édes szájból nyúl elő.
     - Sziklay Andor

S ez az ujzöld Fű, mely itt a Patak
Ajkának oly gyöngéd Csókokat ad,
s amelyre dőlünk - puhán dőlj reá:
ki tudja, mily szép Ajkakból fakad!
     - Szabó Lőrinc

17

A mindenség titkát hiába űztem,
még fix pontot sem találtam az űrben,
csak egy gyöngyöt a tudás tengerében,
az is eltört, mikor cérnára fűztem.
     - Faludy György

A Lét: tenger. Sötétségből fakad.
A Föld: hamisgyöngy. Színe sem marad,
tudás-zsinórra fűzve megreped -
a Végvalót megtudnod nem szabad.
     - Sziklay Andor

18

Vágyam köt egy archoz, ó, e rózsaarchoz,
csuklóm a kupához, vele sok jó borhoz;
minden gyönyör itt e földön - osztályrészem,
míg nem köt a sorsom, omló hitvány porhoz.
     - Tandori Dezső

19

Szép is vagyok és illatos, ámul, aki néz.
Ciprusderekam és tulipánarcom igéz:
Mégsem derült ki, hogy itt e vidám élet ölén
Mért diszített így fel az örök égi művész.
     - Képes Géza

Termetem szép sudár, arcom, mint tulipán,
színesen pompázom s illatozom buján,
máig sem derült ki, ennyi ékességet
miért is pazarolt a Nagy Festő reám.
     - Hegyi Endre

Formám, színem lehet bármily finom,
termetem cédrus, arcom mint szirom:
mért pingált így a Nagy Piktor, ha csak
por-kép leszek? Felfogni nem bírom.
     - Sziklay Andor

Bár arcom szép és kellemes illatom,
Tulipán arc, sugár ciprus alakom:
Még sem tudom, hogy szobrászom engemet
E siralom-földre mért is teremtett?
     - Erődi Harrach Béla

20

A víz hulláma - azt se tudja, mért -
csak fut, szalad, sehonnan, semmiért,
a szél meg szárnyal föl, a semmibe,
sehonnan - s az egészből mitsem ért.
     - Sziklay Andor

Jöttem, mint elfutó hab, lenge lélek;
honnan? ki tudja! Tengve-lengve élek;
miért? ne kérdd! S mint könnyű szél a pusztán,
eltávozom, nem tudva: merre térek.
     - Szabó Lőrinc

Vagyunk. Honnan? Miért? Nem értve meg -
Megannyi folydogáló csermelyek.
Nem tudva célt; mint pusztáinkon át
A szellő tengve, lengve, elmegyek.
     - Abet Ádám

21

A menny kerek, rozzant fedél szegény
fejünk felett. Alatta nincs remény.
Ne hívd az eget! Tehetetlenül
forog az űrben, akár te meg én.
     - Faludy György

22

Khajjám, ha bortól részeg vagy, légy víg!
Tulipánarcú mellett vagy: légy víg!
A világ dolgának vége: a semmi.
Képzeld, hogy nem vagy. De mert vagy: légy víg.
     - Képes Géza

Ha bortól részegedsz meg, Khájjám, ó örülj,
holdarcú kedvesed, ha veled van, örülj,
a pusztulás szája gyilkosan fenyeget,
s ha torkában is vagy, hogy mégis vagy, örülj!
     - Hegyi Endre

23

Bort tölts! ha e drága nedv igaz létre derít,
bár másnap a fő fáj, vagy az émely leterít.
Add serlegem! Ó, az élet annyit keserít,
s mind csalfa való a színe. Illan - mese, hidd.
     - Tandori Dezső

24

Tetőm alatt a gyönyör él velem,
mivel túladtam meddő nejemen
a Ráción, s éjjel díványomon
a Szőlő Lányával szeretkezem.
     - Faludy György

Az ezer-akós hordót keresem,
borának szárnyán szállnék sebesen,
szétválasztanám a Vallást és az Észt
s a Bor Leánya lenne hitvesem.
     - Sziklay Andor

Barátaim, jókedvem van nagyon,
egész Házam megint Lakodalom:
elhagytam az Észt, a meddő Banyát,
s a Szöllő Lánya az uj Asszonyom.
     - Szabó Lőrinc

Egy jó bánat-ölő kupára válasz létem,
kétszer feleannyi bor vállalja mentségem;
háromszor a válni szóra tűnj ész s vallás!
Szőlők buja lányát feleségül kérem.
     - Tandori Dezső

Kitöltöm egy men pohárba óborom.
S megelégszem, ha két kortyra kiiszom.
Elválok az ész- s vallástól háromszor.
S nőm leszen a gerezd lánya, a jó bor.
     - Erődi Harrach Béla

25

Hold-arc, vele bor s rózsa, patakpart - gyönyörű,
sorsom, ha ilyennel áld, a lét nem keserű.
Míg csak leszek, és üdvömet élem derekul:
bort nékem! a bor vélem az üdv és a derű.
     - Tandori Dezső

26

Ki az, aki soha nem vétkezett, mondd!
Ki kerülheti el itt a vétkeket, mondd!
Rosszat teszek s te hogy büntess, rosszat teszel nekem -
Nem ugyanazt teszed, mit én teszek, mondd?
     - Képes Géza

Ember vajon élne, hogy ne vétkezne? Felelj.
Ember, hogy a teste-lelke ép lenne? Felelj.
Vétettem; ezért válaszul, épp így magad is -
köztünk a különbözés ezért lenne? Felelj.
     - Tandori Dezső

E földön, mondd, ugyan ki nem vétkezett?
Nem képzelek bűntől tiszta életet.
Ha vétkemet te gonosszal bűnteted,
Mi különbség van köztem és közötted?
     - Erődi Harrach Béla

27

Magammal harcot vívok. Mit tehetnék?
Tettemért kínban rívok. Mit tehetnék?
Tán irgalmaddal ajándékozol majd,
mégis szégyentől sírok. Mit tehetnék?
     - Weöres Sándor

28

Rozzant csapszék csupán ez a tágas világ,
éj és nappal őrzi két keskeny ajtaját;
benn dáridó zajlik, a kocsma kedvre hív:
alatta csont porlad, künn a sakál kiált.
     - Baktay Ervin

Gondold csak el: e Karavánszerájt,
melynek ajtai Napok s Éjszakák,
hány dicső Szultán lakta már meg, és
ha Perce ütött, hogy ment mind tovább!
     - Szabó Lőrinc

Mit világnak hívnak: vén karavánszeráj,
amelybe megtér a hajnalpír, esthomály.
Száz Dzsámsidtól maradt vigadó sokaság,
száz Báhram széke, mely uruknak készen áll.
     - Hegyi Endre

Ihol e rozzant karavánszeráj:
éj és nap nyitva; nem is egy király
vendége volt, ám egy-két óra telt
s elszállt az úr, mint röpködő sirály.
     - Sziklay Andor

Ó, vén karavánszeráj, világnak hívnak;
tarkállsz, csuda lő, nap neved, árnyak hívnak;
állsz, dúska mulatság, mit ezer Dzsamsíd hagy,
Behrán-kerevet, mit égi másnak hívnak.
     - Tandori Dezső

29

Egy alak hetykén előlép, hogy: én vagyok, én!
Szájal, így jut előrébb, hogy: én vagyok én!
Mohó terve már-már sikerül, de hirtelen
Sarokból a halál előlép, hogy: én vagyok, én.
     - Képes Géza

Elém áll valaki s azt mondja: én vagyok.
Kincsekkel, arannyal jön és szól: én vagyok.
S mikoron vágyai teljesülhetnének,
a halál ott terem s azt mondja: én vagyok.
     - Hegyi Endre

Van, lásd, aki célhoz érve szól: "Ez vagyok én."
Jön más, csuda kincsek vele, szól: "Ez vagyok én!"
Aztán, ha gyümölcse végre dús és érett,
lesből a Halál kilépve szól: "Ez vagyok - én."
     - Tandori Dezső

30

Álmodból serkenj fel - itt a bor: igyunk!
Mielőtt az idő megtipor, igyunk!
Hirtelen szólít el majd az irígy ég:
Nem hagy időt, hogy egy utolsót igyunk.
     - Képes Géza

31

Jöttem - sohasem volt hasznom e föld kerekén?
És hogyha megyek, a földre másként süt a fény?
Semmit se fog ám hallani arról a fülem,
Hogy hát minek is jöttem ide s mentem el én.
     - Képes Géza

Jöttömmel a világ mit sem gazdagodott,
s pompája halálom után se lesz nagyobb,
meg tudná-e nekem valaki mondani,
rövid életemnek, ó, mi értelme volt?
     - Hegyi Endre

A Menny éntőlem jobban nem ragyog
s miattam nem lesz kisebb, vagy nagyobb.
Nem tudja senki, mi értelme van,
hogy elmegyek majd s hogy most itt vagyok.
     - Sziklay Andor

Abból, hogy földre jöttem, az égnek haszna nem volt.
Attól, hogy elmegyek majd, nem lesz dicsőbb a mennybolt.
És két fülem embertől ezt soha meg nem hallja,
Hogy e jövés-menésben micsoda értelem volt?
     - Csillik Bertalan

Hogy eljöttem a világra, mi haszna?
Nem hiszem, hogy távozásom fényt hozna.
Senkitől sem hallottam még fülemmel,
Mi oka, hogy jöttem s miért megyek el.
     - Erődi Harrach Béla

32

Most itt ülök s iszom; ha elmegyek,
musttal mossátok meg holttestemet,
szőlőlevélbe csomagoljatok
s a kocsmakert mellé temessetek.
     - Faludy György

Legyen akárki, aki eltemet,
de borral mossa le a testemet
és kerti sírba tégyen, ám elébb
vesse rám szőlőlevél-leplemet.
     - Sziklay Andor

Bor mossa, ne víz a testemet holtom után!
Bor és kupa szánja vesztemet, holtom után.
Jön majd az itélet, és ha vágysz látni talán:
a kocsma porában, ott kutass csontom után.
     - Képes Géza

Holtan csak a tiszta borba fürdessetek ám!
Sírnál, ha sirattok: "Ittas!" - hirdessetek ám.
Feltámadok egyszer - ó, de szomjas leszek ám:
"Kocsmába!" Derék társatok ott hempereg ám.
     - Tandori Dezső

Ha meghalok, ne máglyát gyújts körém;
venyigét s szőlőlombot hints fölém
és testemet borral lemosva rejtsd
sírba e szép, illatos kert ölén!
     - Szabó Lőrinc

Ha meghalok, locsoljatok le borral,
Ne gyász legyen, csak dal, mi kéjre forral!
S ha ítéletnapon kerestek engem:
Ott leltek elkeverve kocsmaporral.
     - Franyó Zoltán

Ha meghalok, mossák borral testemet.
S borkancsóból sirjanak gyász-éneket:
S hogyha tán az ítéletkor keresnek.
A korcsmának küszöbénél heverek.
     - Erődi Harrach Béla

33

Ne hidd, hogy a világtól válni félek,
s hogy lelkemmel sötétbe szállni félek.
Mind nem riaszt, hisz elpusztulni: törvény.
Mert nem tudtam jó úton járni: félek.
     - Weöres Sándor

34

Bármennyire az illat, a szín foglya leszel,
Bármennyire a rút vagy a szép bolondja leszel -
Friss forrás, csobogó vagy akár élet vize légy:
Léted végül a föld gyomrába omolva vesz el.
     - Képes Géza

35

Szellőben veszti köntösét a rózsa,
pedig vidít fülemülét a rózsa.
Üljünk árnyába, hiszen annyiszor már
földből fakadt és földdé lett a rózsa.
     - Weöres Sándor

Rózsák, ha a szellő jön, a szirmuk levetik,
zengő csalogányok, íme, tolluk levetik;
rózsálljon az árny, hol ülsz, halandó, te szegény:
csontok - tudod, ember? - puha húsuk levetik.
     - Tandori Dezső

No nézd, csak egy szellőcske rezzent s a rózsatő fátyla meghasadt;
Kivillanó szépsége láttán a bülbül-szív majd megszakad.
Pihenj meg itt rózsa árnyán... S gondold el: Ez a rózsatő
Hány rózsát hullat még a porba, mikor Te por leszel magad.
     - Csillik Bertalan

Zephir szállt a rózsa felett s kinyílott,
A fülmile mámorában liheg ott;
Menj, pihenj ott, mert a rózsa gyakorta
Jött a földből, s gyakran visszatér oda.
     - Erődi Harrach Béla

36

Fogd jól kupádat s a lány ujjait,
mert elhervadsz, s nem látnak újra itt:
a sors szele letépi ingedet
és elfúj, mint a rózsa szirmait.
     - Faludy György

37

Amíg a végzet lesből nyilakat
ereszt beléd, hozasd a poharat,
vagy aranyrúdnak képzeled magad,
kit elásnak, hogy majd kiássanak?
     - Faludy György

Hozzák a legjobb bort, mely itt terem.
Egy éjjel elhunysz csöndben, hirtelen.
Ne hidd: arany vagy, mely elásható
és feltámadhat egy új ékszeren.
     - Sziklay Andor

38

Khajjám! A napok nehéz sorától lerogyót
szégyelli a Sors, és soha nem hoz rá jót.
Bort! Sírjon a húr, regélve édes panaszod:
nem kell sok idő, zörögve széthull korsód.
     - Tandori Dezső

Szégyen s nevetség tárgya az, Khájjám,
ki ül s keserg halandók száz baján.
Bort s hárfaszót ide, míglen kupád
szét nem zúzódik egy kő oldalán!
     - Sziklay Andor

39

Hajnal hasad, íme, újra - ébredj, aranyom.
Jöjj, szóljon a lantod - de elébb hozd a borom!
Most élj! Mire mégy már csupa csont-váz csupaszon?
Jól értsd: aki elmegy így - örökre. Nincs hír, nincs nyom.
     - Tandori Dezső

Ébredj, kényeskedő! A hajnal már kopog,
hárfázni lássalak, iszogatván borod,
mert, haj, ki itt időz, soká úgysem marad,
s többé nem tér vissza, ha egyszer távozott.
     - Hegyi Endre

Itt a hajnal, kelj fel óh élv forrása,
Szürcsöld a bort és pendüljön a hárfa.
Mert nem él majd, ki most álmát alussza.
S a ki elment, az soha sem jő vissza.
     - Erődi Harrach Béla

40

Rab vagy csak e kapzsiságban. Élj - víg kóbor,
többé sose függj az égi rossztól-jótól;
bor s kedvesed éji fürtje vígasztaljon -
ellobban a perc világa, lesz omló por.
     - Tandori Dezső

41

Egy jó Verskötet a Pálmák alatt,
s Kenyér, kancsó Bor, és ha kobzodat
megzendíted itt a Vadonban, - óh
Paradicsom rögtön a Sivatag!
     - Szabó Lőrinc

Elbujtat véled a sűrű bokor,
velünk lesz egy könyv, egy cipó s a bor.
dalolsz s megládd ám: az Éden maga
lesz a vadon, a puszta föld, a por!
     - Sziklay Andor

Egy verskötet a lombos ág alatt,
Kenyér és telt kulacs és ajakad
Dalával csengő vadonat berek
Elég mennyország, elég üdvöt ad.
     - Abet Ádám

42

Nem kővár a világ, csak sátor-tábor,
sivatagban, hol legfőbb kincs a mámor,
kínod hevét a bor levével oltsad,
míg arcodat föld nem takarja, jámbor.
     - Weöres Sándor

43

Bábok vagyunk az óriási Sakk
éj - s napmezőin, sok piciny alak,
előre-hátra lépve, míg a Sors
megún, kiüt s a sírba visszarak.
     - Szabó Lőrinc

A sakktábla kockái: éj és nap.
Bábuk vagyunk a sors keze alatt,
ő játszik velünk, tologat, kiüt
és a sötét dobozba visszarak.
     - Faludy György

Bábok vagyunk, ez az igazság, sakkfigurák,
A játszmában, mit játszik a sors, csak figurák:
Előre léptet, vissza! megragad, kiemel
S a Semmi dobozába leejt, vak figurát.
     - Képes Géza

Játszik velünk a sors, játszmája sakk;
Nap és éj tábláján a sok alak
Mozog egy ideig és ha kedve telt,
Egymásután a skatulyába rak.
     - Abet Ádám

Mindez egy fura sakkjátszma csupán:
a Sors s az Ember játsszák nagybután,
a Figurák lépnek ide-oda,
majd kiüttetnek egy a más után.
     - Sziklay Andor

Szenvedéseimnek bár vége-hossza nincs,
s te pompában ragyogsz, mint gőgös drágakincs,
egyik sem állandó, nagy játékos a Sors,
kedvére ad, cserél és visszavesz megint.
     - Hegyi Endre

Bábok, mi! S a játékos az égnek nagy Ura.
Nem képzelet ez, mind igen élénk a sora.
Eljátsszuk e dróton kicsiny-nagy szerepünk,
s ő - dob dobozába. S mire? Már ő tudja.
     - Tandori Dezső

A szó szoros értelmeképen, s nem úgy, hasonlat módra csak,
Sakkfigurák vagyunk, akikkel eljátszogat az égi Agg.
S ha megtettük lépéseinket a tarka Élet-sakkmezőn:
Egymás után az ócska tokba: a Nemlételbe visszarak.
     - Csillik Bertalan

Bábok vagyunk s játszik velünk a nagy ég.
Való biz ez, nemcsak ábránd, nem árnyék.
Valóban a sakk-táblán mi báb vagyunk,
S játszma végén a szekrénybe csukatunk.
     - Erődi Harrach Béla

44

Bármit hoz a Sors, tűrd csak. A bánat mire jó?
Jár egyre az ég-kerék, a roppant arató.
Csordultig e kelyhet, s ide: hű szomj-oltó.
Megvolt, ami volt. Mi várna? Csobbanj, csobolyó.
     - Tandori Dezső

45

Kinek megadatott egy kis darab kenyér,
s otthon, hova este nyugodtan hazatér,
s nem kell mást szolgálni, s úrnak se kell lenni:
olyan boldogság ez, mely mindennel felér.
     - Hegyi Endre

Ha éhedre egy fél cipó elég
s tiédnek tudhatod egy zug felét,
tekintsd boldognak kurta életed,
mert nem vagy úr és mégsem vagy cseléd.
     - Sziklay Andor

Akinek van itt lenn egy fél kenyere,
S egy kis fészke, hová magát bevegye;
És senkinek sem ura, sem szolgája.
Mondd, legyen víg, mert üdv az ő világa.
     - Erődi Harrach Béla

Akinek itt ezen a földön egy fél cipója van,
S hogy maga éppen beleférhet: egy házikója van,
Nem kénytelen szolgálni másnak, nem tart mást szolgakép,
Mondd neki: Boldog vagy, barátom!... mert úri módja van.
     - Csillik Bertalan

Akinek van egy fél kenyere
És van egy hajléka, ahol meghúzza magát
Sem szolgája, sem ura senkinek
Annak mondd: vígan élj, mert a tied ez a szép világ.
     - Antalffy Endre

46

Markodban mit szorítasz? Csak szél van abban.
Csak töredék minden, mi az ég alatt van.
Gondold meg: ami a világon van, az nincs.
Fontold meg: ami a világon nincs, az van.
     - Képes Géza

47

Átvillan az Örök Színpadon és
megint a Homály Függönyébe vész,
mely körülömli a Drámát, mit Ő
maga rendez, játszik és maga néz.
     - Szabó Lőrinc

Titkát az örökvalónak éljük - s mire van?
Rejtély ez az írás, sose értjük, mire van.
Színmű, hol a függöny épp a lényeg veleje,
felmegy, lemegy, és bár soha nem kérjük - van.
     - Tandori Dezső

Egy perc - s a Dráma elől már megint
a színfalak mögé lép, aszerint,
hogy' tartja kedve; ő a Rendező,
nézi a Színt, vagy rá se hederint.
     - Sziklay Andor

Vagyunk, miként drámát előadó
Műalakok - dróton mozgatható -
Egy játékban, mit önkedvére írt
És produkál a színigazgató.
     - Abet Ádám

48

Tudod, hogy életedből kirepülsz majd,
hogy titkok függönye mögé kerülsz majd.
Igyál, hisz nem tudod, honnan fakadtál,
vigadj, hisz nem tudod, hová merülsz majd.
     - Weöres Sándor

Lélek meg a test elszakad itt lenn s tova mégy.
Lét titkaink függönye libben s tova mégy.
Önts bort, no igyál - azt se tudod, honnan jössz!
Légy víg, hiszen azt se tudod: innen hova mégy.
     - Képes Géza

Ha lélek elszáll, máris föléd borul
a nemlét fátyola, jaj, vígasztalanul,
ürítsd hát poharad, hisz jöttöd is titok,
s vígadj, mert nem tudod, hová mész oda túl.
     - Hegyi Endre

Tudd meg, a lélektől el fogsz válni
Isten titkainak függönye mögé kerülsz
Bort igyál, mert nem tudod honnan jöttél
Élj jól, mert nem tudod hová mégy
     - Antalffy Endre

49

Ó, mit tudom én, Ő mire szánt, csöpp bogarat?
Vár rám csoda Menny? Pokol? Mi szépség? Iszonyat?
Bort, jó szeretőt! Zenét! Erdőn víg madarat!
Készpénz, mit a menny ád? Hitel ígérete csak.
     - Tandori Dezső

50

Egy kézben Koránnal, másban pohárral,
hol hívővel tartok, hol a pogánnyal.
Kék kristálygömb magába foglal engem:
sem hitetlennel, sem mohamedánnal.
     - Weöres Sándor

Egyik kezemben imakönyv, a másikban pohár.
Az egyik percbe' jóra kész, a másikban bűnsovár.
E türkizkék mennybolt alatt, jaj, már sosem leszek
Sem megbékélt igazhívő, sem független pogány!
     - Csillik Bertalan

Jobb kéz a Koránon és a bal kéz a kupán,
járunk hol erények, hol ily-oly bűnök után;
ég türkize - bűnösre se: így néz le reám,
nagy-jó-hite muszlimra se szór fényt igazán.
     - Tandori Dezső

Egy kezünkben Korán, másban serlegünk,
Így majd tilost, majd jó dolgot cselekszünk.
Ezen azúr gömb alatt mi igazán
Nem vagyunk sem hitetlen, sem muszulmán.
     - Erődi Harrach Béla

51

Nyilvánosan én sosem mormoltam imát.
Én sose bántam: rólam mit tart a világ.
Nem tudom: van-e igazság, könyörület.
Nem félek: tiszta voltam egy életen át.
     - Képes Géza

52

Ha testünkből a puszta lélek elszáll,
testünkre tégla-építményt kapunk már,
s a más testére épülő halomhoz
haló-porunkkal hozzájárulunk már.
     - Weöres Sándor

Lelkünk, ha a porhüvelynek int s máshova száll,
mások pora lesz a sírja, nincs más, hova száll.
Téglát, ha a kéz vet, így e por holtan is él,
bármerre a föld körén tekints: más - hova száll?
     - Tandori Dezső

53

E világon ha van egy-két barátod: elég.
A szeretetben követelődző te ne légy!
Ha egy kezet megszorítasz, gondolj arra már,
Hogy egyszer ez a kéz arcul fog ütni még.
     - Képes Géza

Manapság jó, ha barátod kevés.
A nagyobb magány: kisebb szenvedés.
Barátod előtt szóld az ész szavát
s az eredmény: ellenségeskedés.
     - Sziklay Andor

54

Ha szemed az ős titkokon átlát - mire mégy?
Ha letéped az igazság fátylát - mire mégy?
Ha tán száz évig éltél már idelenn
S a sors még száz év ráadást ád - mire mégy?
     - Képes Géza

55

Alakra a korsó, ahogy összeállt, isteni szép.
Eltörni ne merd: kihívod az ivók seregét!
E finom fejet, kezet, mit az alkotó keze gyúrt,
Milyen szerelem szülte s milyen bosszú veri szét?
     - Képes Géza

Nézd ezt a kupát, hiába volt szép, odalett,
úton hever így, törve - de torz kép! Odalett.
Vándor, sose lépj ilyen cserépre, ne legyints:
ember feje volt. Hiába. Holt rég, odalett.
     - Tandori Dezső

A korsó, melyben kotyog ó-borom,
megannyi fej és kéz volt egykoron.
Azokból ezt ki formálta s miért?
S ki töri szét egy sötét gyász-toron?
     - Sziklay Andor

56

Mással ne igyál, csupán a bölcsekkel, bort.
S ifjakkal, az is jó; s csoda szépekkel, bort.
Próféta ne légy e jelben, ép ésszel igyál,
gyakran, keveset. S ha néha rejtekkel, bort!
     - Tandori Dezső

57

Korom nehéz teher. Ezer bajom
gyötör. Derekam is görbe nagyon.
- "Maradj, szép Élet" - nyögöm. Mire ő:
- "Roskadni kezd szállásod. Elhagyom."
     - Faludy György

Már hátamat az idő meggörbítette,
Olyan vagyok, kinek nem jó semmi tette.
Indult ki a lélek - mondtam én néki: "Ne menj!"
Szólt: "Mit tegyek? A ház széthull düledezve."
     - Képes Géza

58

Mindegy, hogy jól, vagy rosszul megy sorod,
mindegy, Bagdad vagy Balkh az otthonod.
Igyál, mert tüstént menned kell tovább
s a holdat többé látni nem fogod.
     - Sziklay Andor

Bagdad, vagy Balkh? mindegy, ha már nem élhetsz!
Poharad tele - mindegy: fanyar, vagy édes.
Idd csak borodat, mert utánad a fogyó hold
Még sokszor megtelik - de még ma élvezd!
     - Képes Géza

Mindegy már Balkh, Nisápur, ha surran már a lelked...
Mindegy: karcos, vagy asszú, ha csurran már a kelyhed...
Igyál!... - Ha nem leszünk már, ne félj, azért a hold
Milljárdszor kélve szállhat, meg újra szállva kelhet.
     - Csillik Bertalan

Édes? Keserű? Vedd, amit egy életed ad.
Nejsápur-e? Balkh? Csak teletölthesd poharad!
Hónapra a hónap eljön, és napra a nap;
mit tesz ki a perc színésze? Idd hát borodat.
     - Tandori Dezső

Minden mindegy, mikor itt a Vég ideje,
Bagdadban vagy? Bálhban? ha a mérő tele;
húzz korsódból vígan, régesrég nem leszel,
s hányszor száll még a hold Khárétól Szálch fele!
     - Hegyi Endre

Lefolyt éltünk, mindegy azért, ha édes, ha keserű.
Kiszáll lelkünk, Nisaburban avagy Belchben egyre jő.
Bort igyál, mert utánam és utánad még sokáig
Járkál a hold le s fel utján egyik ponttól a másig.
     - Erődi Harrach Béla

Mindegy édes vagy keserű, amikor az élet elmúlt
Mindegy Bagdad vagy Balkh, amikor a kehely megtelt
Bort igyál, mert utánunk sokszor fordul a hónap
Az utolsó napjáról az elsőre és az elsőről az utolsóra
     - Antalffy Endre

59

Egy részeg ember ballag az utca kövén:
Se hit, se eb-hit, se világ, se égi fény;
Se Allah, se igazság, se törvény, se tudás -
Van még ilyen erő a két világ kerekén?
     - Képes Géza

60

Meddő a földi Remény; s ha kikel,
a virága is csak múló Siker;
mint Szahara poros arcán a Hó,
tündöklik és - nyom nélkül tűnik el.
     - Szabó Lőrinc

A Remény: borsó, melyre emberek
szívük teszik - s a falról lepereg.
Vagy hópihe, mely sárrá olvad el,
amint az óra egyet nyekereg.
     - Sziklay Andor

Az elemekkel, hívem ne perelj!
Minden törekvés csak néhány kehely
A jó nagy balsikerből s majd letün,
Mint sivatag orcáján hópehely.
     - Abet Ádám

61

Vígan fogadta a csalogányt a liget,
csillogott a pohár, s a virág nevetett.
Boldog csattogással súgta a fülembe:
csak okosan, hisz nem lesz másik életed.
     - Hegyi Endre

Részeg fülemüle a kertbe tévedt,
Pohárcsengésre meg a rózsa végett.
Fülembe súgja vígan: Csak mulass!
Elfut és vissza nem fordul az élet!
     - Londesz Elek

62

Olvadt rubinod - jó bor. A serleg - bánya.
Tested kupa, lelked nedüjét kívánja.
Kristály poharad bor mosolyát kínálja:
könnycsepp, mely a vért, a tört szívet megváltja.
     - Tandori Dezső

A bor rubintkő, hordóból veszik;
kaviccsá válik, ha sutra teszik.
Minden cseppje, bár gyöngyözőn kacag,
egy könnycsepp, melyben vércsepp rejtezik.
     - Sziklay Andor

Olvadt rubint a bor, fiúk; a bánya: ez a csutora.
Vagy karcsú lánytest az üveg, és szűzi lelke tűz bora.
Vagy tán a kristály billikom, melyben a bor pezsegve forr,
Könnycsepp, s amit magába rejt: egy szív kicsorgott bíbora...
     - Csillik Bertalan

Korsóból bányásszuk a megolvadt rubint,
test a pohár, benne a bor vérként kering,
s mint könnycsepp csillámlik kristálya, amikor
a kelyhében megbújt szívgyöngye kortyra int.
     - Hegyi Endre

A bor égő rubintja a hideg
palack ölét csillogva tölti meg;
egy régi szultán vére a rubint
s kristállyá fagyott könnye az üveg.
      - Szabó Lőrinc

63

Ha kocsmabortól részeg lettem: lettem.
Ha pogány tűzimádó lettem: lettem.
S ha minden szent nyáj gyanakodva néz is,
én: én vagyok, s amílyen lettem: lettem.
     - Weöres Sándor

Hogyha bortól, szerelemtől részeg vagyok; az vagyok.
Ha bálványzó, tűzimádó, hitlen vagyok; az vagyok.
Minden ember okoskodva véleményt mond felettem:
Mit bánom én; ami vagyok, az vagyok és nevetem.
     - Erődi Harrach Béla

64

Bort igyál, mert az örökélet benne van.
Mit hívsz az ifjúság örömének: benne van.
Bor csillog, rózsa s a kedves vár - részeg fejjel
Egy percig örülj: egy percben az élet benne van.
     - Képes Géza

65

Élet, karavánod fura mód nézegetem:
egy perc, s tova már, s a bú beburkolja szemem.
Szágí! mire jó holnapi újjászületés?
Bor védjen! Az éj gyors, tovatűnő kegyelem.
     - Tandori Dezső

Mint a gyors karaván, látod, az élet rohan el.
Víg pillanat is jön, te meg élvezd: rohan el!
Ó, száqi, ne edd meg ma a holnap gondját,
Inkább a kupát hozd, hisz az éj megy, rohan el.
     - Képes Géza

Halad az idő, mint a karaván.
De mit bánom, amíg bor az arám,
s az élet illó ámbraillatát
csókolhatom pohárnokom haján!
     - Faludy György

Karaván az élet s az útja gyötrelem,
Megy, halad. - Pohárnok, maradj híven velem,
Töltsd meg a kupámat kacagás borával
S a közelgő hajnalt ne jelentsd nekem!
     - Baktay Ervin

Fenségesen vonul az élet-karaván,
csikard ki a perctől, mit szemed-szád kíván.
Pohárnok, ne búsulj mások holnapjáért,
elszáll ez az éj is, hát töltsd meg a kupám!
     - Hegyi Endre

Gyorsan halad tova a karaván.
Vigadjunk létünk tűnő hajnalán!
Korsót, Száki, s ne bánd, mi vár reád
majd holnap, túl az Élet Nagy Falán.
     - Sziklay Andor

Furcsán folyik ez az élet, karaván:
Vigyázz, mert a vigság is megy lábnyomán.
Ne törődj te, hogy az utód mit ér el.
Bort igyál és lásd mint telik az éjjel.
     - Erődi Harrach Béla

Az élet csodálatos karavánja elvonul
Tudd meg, csak egy pillanat az öröm
Száki, mért aggódsz társaid tegnapjáért
Tedd eléjük a serleget, mert az éj múlik
     - Antalffy Endre

66

Kit a sors e sósivatagba lökött,
Gondot evett, míg a lelke ki nem szökött.
Örülhet, ki hamar kilép e világból -
De még boldogabb, ki világra se jött.
     - Képes Géza

67

Khajjám a bölcsesség sátrát soká varrta,
Kínok tüze mégis perzselte alatta;
Élte fonalát már eltépte a Végzet,
És bukott adósként a Kufár eladta...
     - Baktay Ervin

Mikor Chejjam foldozá a bölcsészetnek sátorát,
Beesett a bú kelyhébe s megégeté ott magát.
Jött a párka, ketté vágta sátorának kötelét,
És a vevő semmire sem becsülte az ész művét.
     - Erődi Harrach Béla

A Sátorcsináló ki sátrát bölcsességgel varta
A gond tűzhelyére esett és nyomban elégett
A sors ollója életének sátorkötelét átvágta
A végzet, az árverési kikiáltó pedig ingyen eladta.
     - Antalffy Endre

68

Ó, a korsó, melyet az elme istenít,
s folyton érzi ajkán tisztelők csókjait,
alighogy remekbe készül, - a Mestere
úgy földhözvágja, hogy ízzé-porrá törik.
     - Hegyi Endre

Versengve dicsér a szív s az ész, drága kupa!
Száz csókkal a száj, a kéz becéz, drága kupa!
Ám végül a mester-fazekas, formázód
földhöz csap, ezer darabra mész, drága kupa.
     - Tandori Dezső

69

Végítélet napján, ha majd felkél a holt,
Megleli ismét, mi sírjában vele volt;
Ha igaz ez, akkor temessetek mellém
Szép fiatal lányt és édes sirázi bort!
     - Baktay Ervin

70

Bornál agg bölcsre leltem, szám szóra kinyílt:
Ó, mondd meg a távozottakról adsz-e te hírt?
Így szólt: "Önts bort! Mi sem kerüljük ám el a sírt.
Hírt kapni azokról még soha senki se bírt."
     - Képes Géza

Kérdeztem a csapszék padján egy öreget:
érdeklődött-e, az elmentekkel mi lett?
Igyál - felelte ő -, mert sokan távoztak,
de róluk mindmáig hír még nem érkezett.
     - Hegyi Endre

Egy részegnél találtam egy öreget:
Megkérdém, a halottakból vajh mi lett?
Bort igyál, szólt; mert sok ember, miként mi.
Távozott, de még vissza nem jött senki.
     - Erődi Harrach Béla

71

Ó nagy kegyes Úr, hát kegyed olcsó jutalom?
Üdv kertje kivet, ha bűnösen botladozom?
Úgy jár kegyelem csak, ha a szolgád leszek én?
Így add kegyed: üdvre, bűnre - éljek szabadon!
     - Tandori Dezső

72

Én bort iszom, s szokásom ellensége
rám szól: "A bort hagyd, mert hit ellensége."
No ládd, az ellenség vérét kívánom,
én is tudom: bor a hit ellensége.
     - Weöres Sándor

Bort iszom s a világ kikel ellene.
Mondván, hogy a bor a vallás ellene:
Most, mivel a bor ellen a hit kikel,
Azért iszom, mert ellenvért inni kell.
     - Erődi Harrach Béla

Bort iszom és ellenségeim balról és jobbról-balról mondják
Ne igyál bort, mert az a vallásnak ellensége
Mikor megtudtam, hogy a bor a vallás ellensége
Istenemre megiszom az ellenség vérét, hisz megengeded
     - Antalffy Endre

73

Rejtély ez az élet. Nekilódít, megakaszt;
gürcölteti tested, fukarul mérve vigaszt;
még jó, hogy okát nyomozni nem kell, mi nyomaszt:
áldván s belerontón: egy az Isten, tudod azt.
     - Tandori Dezső

74

Korsó hever itt, s mi benne áll, tiszta a bor:
Tölts hát a kupádba, idd ki. S most rajtam a sor.
Majd ott heverünk a keresztúton mint hamu, por
És már fazekas korsaja lesz a hamuból.
     - Képes Géza

Korsód emelintsd, barátom, idd jó borodat,
aztán nekem is, no rajta, rögvest ide add:
mert rög leszel és rög én is, aztán mi marad?
Por; gyúrjon a Mester keze korsót, fazekat.
     - Tandori Dezső

Egy ártalmas csepp sincs korsónkban, szent igaz.
Telt kupával ide hát nekem is adass,
mielőtt útszélre kerülő porunkból
korsót készítene a fürge fazekas.
     - Hegyi Endre

Ész-rabságunk, kérdem, ugyan meddig megy?
Akár egy nap, akár száz év, nekem egy.
Menj hozz hamar egy kancsó bort és igyál.
Míg porodból a fazekas borkancsókat nem csinál.
     - Erődi Harrach Béla

75

Fátylán a titoknak sose lát át szem - örülj.
Hány hét a világ, ki tudja! Áldás, nem? Örülj.
Föld éj-szíve csak, mi vár, a szálláshely - örülj.
Bort! Mert az idő keserves. Űzd hát el, örülj.
     - Tandori Dezső

A Titkok Fátyola mögé embernek nincsen útja.
A Létnek ezt a rendszerét nincs lélek, aki tudja.
A Föld sötét keblén kívül nincs más örök lakásunk...
Igyál!... Ezt a hosszú mesét az élet úgy se' futja.
     - Csillik Bertalan

76

Rab lelkemet, ó, Uram, ne sújtsd - irgalmazz;
üszkös szívemet tovább ne gyújtsd - irgalmazz.
Lábam se tekintsd túl szigorúan, kérlek:
jó bort keres egyre. Jó, ne nyújtsd - irgalmazz.
     - Tandori Dezső

77

A próféták s a bölcselők lyukat
beszélnek hasunkba, de szavukat
a szél elhordta. Mi lett ővelük?
Egy fél marok por tömi ajkukat.
     - Faludy György

Hisz mind az a Szent és Bölcs, aki csak
értelmezte a Két Világot,
sutbadobott próféta; szavaik
Gúny játéka, s Por tömi Szájukat.
     - Szabó Lőrinc

Próféták s szentek nyeglén bökdösik
a Két Világ kapuját. Lökdösik
ide, meg oda egymást s szájukat
a düh véres porával tömdösik.
     - Sziklay Andor

78

Csukd be a Koránt - gondolkozz szabadon:
nézd az eget, földet - ne kérőddz szavakon!
A szűkölködőnek adj, a bűnösnek bocsáss meg,
Senkit se bánts meg. Mosolyogj a bajon!
     - Képes Géza

79

Bár alázattal a mecsetbe tértem,
én esküszöm, nem imádkozni tértem:
multkor egy szőnyeget elloptam onnan,
de már elnyűttem: egy újért betértem.
     - Weöres Sándor

Ha illemből elmentem a mecsetbe.
Imádkozni soh'sem jutott eszembe;
Képmutatás volt az egész ájtatom,
És ezt én ott ezután is folytatom.
     - Erődi Harrach Béla

80

A rózsa édes illata megéri a tüske szúrását
Ha bort iszol, megéri az okádást
A gyümölcs, amitől ezer lélek felüdül
Valld be, megéri a várakozást.
     - Antalffy Endre

81

Bor nélkül, ím, élni s hinni nem bírok már
S terhet lehajolva vinni nem bírok már.
Ó, drága a perc, midőn a száqi unszol:
"Még egy kupa bort!" de inni sem bírok már.
     - Képes Géza

82

Nem vagyok borivó; hát aki az, becsmérled?
Álnok vagy! A szót a tettre csellel méred.
Büszkén nem iszol - jó. De a bűnös nem a bor:
rabszolga csak, ott, hol úr a gőgöd s vétked!
     - Tandori Dezső

83

Barátaim, akikkel a Lét borát ittam,
Elhagytak már régen. Ők kifogtak rajtam;
A Halál kinyújtá a kezét feléjük,
A kupát letették és elmentek halkan.
     - Baktay Ervin

Hol vannak a régi jó barátok? - Mind elmerült.
Közülük itt már egyet se látok: mind elmerült.
Egy bort ittunk az élet lakomáján, de nálam
Két-három körrel előbb berúgott mind s elmerült.
     - Képes Géza

Hány drága, jó barát volt itt, velem
s veled vendég a roppant Szüreten!
Ittak egy-két kupát s egymásután
átmentek a nagy Csöndbe csöndesen.
     - Szabó Lőrinc

84

Az ég forgása felett győzni senki se fog.
Hány embert megevett a föld s még jól se lakott.
El ne bízd magadat, hogy téged meg nem evett:
Kár sürgetni: téged is elnyel majd, jó falatot.
     - Képes Géza

85

Hogy kik vagyunk, mufti? Okosabbak mint te.
Bár részegek vagyunk, józanabbak mint te.
Szőlő vérét szívjuk mi, te: emberekét -
Hát ítéld meg, ki a vérszomjasabb! Nem te?
     - Képes Géza

Ó, mufti, a dolgunk nehezebb, mint a tiéd,
részeg, ha a sorsunk, jelesebb, mint a tiéd;
szőlő, nem is ember adja vérét minekünk,
mondd hát, hogy ügyünk a véresebb, mint a tiéd!
     - Tandori Dezső

Munkásabbak vagyunk, mint te nagy mufti!
Részegen is okosabbak vagyunk mi.
Te embervért mi szőlővért ürítünk:
Szólj igazat, ki vérengzőbb közöttünk?!
     - Erődi Harrach Béla

86

Mióta a Vénusztól meg a Holdtól fényes az ég,
Jobbat a tiszta bornál nem látott senki se még.
Bámulom a borárusokat: majd vajon ők
Annál, amit árulnak, jobbat kapnak-e még?
     - Képes Géza

Mióta hold és csillag ránk nevet,
Nem lelhettél a bornál jobb levet.
A borkereskedő be furcsa ember,
Hogy jobbat ad el, mint amit vehet.
     - Franyó Zoltán

Király, mint az égen a Vénusz és a Hold:
mi múlhatná felül e világon a bort?
Nem értem az árust, ki piacra hordja:
nem kap érte semmi hozzája foghatót.
     - Hegyi Endre

S bárhogy rászedte a Bor agyamat
s bárhogy lehúzta is Palástomat,
nem tudom, hol kap Szöllősgazda csak
fél-oly Kincset is, mint amilyet ad?
     - Szabó Lőrinc

Mióta Vénusz és a Hold a mennybolton szalad,
Nincs dúsabb rubintbánya, mint a boros átalag.
Úgy el tudom csodálni én a borkereskedőt:
Hogy mi a szösz jobbat vehet annál, amit elad?!
     - Csillik Bertalan

Bor, hűtlen voltál hozzám jómagad
s elloptad tisztesség-kaftánomat.
Merengek: a bor-árús nem vehet
féloly értékest sem, mint mit elad.
     - Sziklay Andor

A mióta fenáll Venus és a hold,
Ki sem látott becsesebbet, mint a bort;
Bámulnom kell a bormérőt, biz isten,
Nem árul ő jobbat, mint a mit veszen.
     - Erődi Harrach Béla

Amíg a Vénusz és a Hold az égen vannak
Jobbat a vörösbornál senkise látott
Csodálom a borárusokat, hogy ők
Annál jobbat, mint amit eladnak, mit akarnak venni?
     - Antalffy Endre

87

Tudd, alkud a sorssal oly sivár - légy, aki vagy!
Mámorban a szépekkel igyál - légy, aki vagy.
Mert lásd, aki innen egyszer elmegy, hova megy?
Nem fogsz soha visszatérni már, légy, aki vagy.
     - Tandori Dezső

88

Boldog, ki a jót keresve élhet szabadon.
Mindig vele isten kegye - élhet szabadon.
S úgy érzi, a percnyi lét az üdv telje maga,
van jó bora, kedves vele, élhet szabadon.
     - Tandori Dezső

89

A holdvilág kupám fölé hajolt
és ringatódzik benne. Idd a bort,
mert nem lesz ringás, sem bor, ha bedőlt
sírodra süt az ezüst telihold.
     - Faludy György

Hogy mit hoz a holnap, soha ne puhatold.
Szépségem, holdam, a holdfényben idd a bort,
s vidulva boldogítsd hevülő szívemet,
később már úgyse lel bennünket itt a hold.
     - Hegyi Endre

A reggel nem tesz melletted hitet,
vidítsd hát éjjel szegény bús szíved.
Igyál a Holdra; sugara örök -
de éj és bor csakis ma a tied.
     - Sziklay Andor

Ne bízzál, hogy megéred a holnapot;
Vígadj tehát, fejtsd el a bút, bánatot.
Óh hold arcú, piros színű bort igyál:
Mert a hold jár és holnap már nem talál!
     - Erődi Harrach Béla

Mivel ígérete senkinek sincs a holnapra
Most vidámítsd fel ezt a bús szivet
Bort igyál holdfénynél oh kedvesem
Mert a hold még sokszor eljön és bennünket nem talál.
     - Antalffy Endre

90

A holdsugarak az éj szoknyáját felhasítják -
A bornál jobbat úgyse találsz, jó borod idd hát.
Mért kellene töprengened épp most, hiszen a hold
Még ezután is sokszor hinti sugarait rád.
     - Képes Géza

Holdsugár pásztázza az esték köntösét,
az ivásnak jobbkor nem ejtheted szerét.
Igyál és ne töprengj, a holdfény megtalál
bízvást sírunkon is, kit utóbb, kit elébb.
     - Hegyi Endre

Szétszakasztá a hold az éj köntösét.
Bort igyál hát, élvezd e perc örömét;
Vigadj, örülj; mert utánunk még soká,
Sok ezerszer világít a hold alá.
     - Erődi Harrach Béla

A hold fényével eléri az éjszaka köntösét
Bort igyál, mert ennél boldogabb pillanat nem jöhet
Légy vidám és gondold meg, hányszor kúszik a mennyre a hold
Míg elkeveredsz a föld porával
     - Antalffy Endre

91

Hajnaltájt lekonyul a tulipán,
de éjjel bimbó: vörös és vidám,
fejecskéjét emeli mereven
és új meg új meg új gyönyört kíván.
     - Faludy György

92

Míg én a Kéj hullámin evezek,
a Holdat égretolják bűvkezek.
Hányszor kel még fel épp így ezután
e Kert fölött, mikor már nem leszek?!
     - Sziklay Andor

Óh szende Hold! gyönyörű, égi fény,
örök pályán keringsz az ég ivén;
de ha holnap fölszállsz a kert fölé,
már más köszönt rád telt kupát, nem én!
     - Szabó Lőrinc

A lugosunk mily gyönyörűen virít;
Zöld lombon át a holdvilág vidít.
Oh, hányszor még jövend el sugara -
És egyikünket nem találja itt!
     - Abet Ádám

93

Egyszer, hogy a távozó Nap után
odébbállt a bőjtverte Ramazán,
megint Gölöncsérnél voltam, és
tűnődtem a sok Agyag-figurán.
     - Szabó Lőrinc

Figyelj megint. Egy este Ramazán
ünnepe táján, Újhold szakaszán,
a vén fazekasműhelyben valék,
körültem agyag-nép egymás nyakán.
     - Sziklay Andor

94

Százféle Fajta s Alak, kicsi, nagy,
állt a padlón s a falnál, Fazekak
s Korsók; legtöbb fecsegett; s némelyik
figyelt talán, de csak szótlan maradt.
     - Szabó Lőrinc

Vegyesen volt ott kis és nagy edény,
a fal mellett, a padló peremén.
Némely fecsegett, némely csak figyelt,
más meg értetlen gubbasztott helyén.
     - Sziklay Andor

A padlózaton szanaszét s falak
Sok polcain a sokféle alak
Tereferél; van ki csak fült hegyez,
Lesvén a lármát szótlan, hallgatag.
     - Abet Ádám

95

Bármily fura: az agyagholmi-nép
némelye tudta, hogy mi a Beszéd.
Egy ilyen türelmetlenül kiált:
"Ki a Fazekas és ki a Fazék?"
     - Sziklay Andor

Jártam fazekasnál - csupa forgás ez a nap! -,
láttam csuda ékes és konok, bús fazekat.
Hallottam a korsót, ahogy ily szóra fakad:
"Hol hát, aki formáz, aki vesz, s hol, ki elad?"
     - Tandori Dezső

Mire az egyik, egy Szufi-cserép,
akiből dőlt az izgatott beszéd:
- "Mennyi Agyag! - ki tudja, közülük
ki a Fazekas és ki a Fazék?!"
     - Szabó Lőrinc

Amint tegnap beállítok egy fazekas műhelybe.
Láttam ott kétezer kancsót, hol szólva, hol fülelve.
És a kancsók hozzám szóltak, saját nyelvén mindegyik
Hol a mester, hol a vevő, hát az árus hol, melyik?
     - Erődi Harrach Béla

96

Fürkésztem a fürge fazekas műhelyét:
Járt egyre a mester lába, forgott a kerék.
Egy sáh feje, koldus keze: ez volt az agyag,
Ez adta a korsó tetejét és a kezét.
     - Képes Géza

Egy fazekas műhelyébe mentem én,
A mester ép dolgozgatott kerekén;
Csinált kancsót, korsót, bögrét, fazekat,
Gyúrt rá király-fejet s koldus lábakat.
     - Erődi Harrach Béla

Fazekasműhelybe vetődtem én be, s épp
munkában találtam a korsók mesterét,
néztem füllé-fejjé mint formálja bátran
király koponyáját meg koldusok kezét.
     - Hegyi Endre

Egy fazekas lakában soká tűnődtem el;
A nagy korongra - láttam - egy tört lábat emel;
Egy korsónak vidáman csinált fedőt, fogantyút,
Király fejét és koldus lábcsonkját tette fel.
     - Franyó Zoltán

A fazekas műhelye mellett mentem mély gondban elmerülve,
S korongja talpánál találtam a mestert gyors munkában ülve.
Egy korsónak csinált fejet, meg talpat, s nézd, a vakmerő
A sarat császár-koponyából, meg koldús-lábból gyúrta-gyűrte!
     - Csillik Bertalan

97

Tegnap gerencsért láttam a bazárban,
friss agyagot gyúrt-gyömöszölt zugában,
és szólt az agyag földöntúli nyelven:
"Az voltam, mint te: bánj velem simábban."
     - Weöres Sándor

Korsót láttam minap a bazárban: megragadott,
Korongra tett s rugdalni kezdett egy tömb agyagot
És az agyag a maga nyelvén ezt mondta neki:
Légy kedves hozzám, hisz az voltam, ami most te vagy ott.
     - Képes Géza

Mikor bazárba ment, egy korsós verte benn
Még friss agyagdarabját, ütötte szüntelen.
A kupac saját nyelvén így szólt a fazekashoz:
"Én az voltam, ki most vagy, kezelj hát kedvesen!"
     - Franyó Zoltán

Láttam, amint dolgozott egy fazakos.
Az agyagra kegyetlenül rátapos.
És az agyag hozzá ily szót intéze:
Mért csapkodsz úgy, ember voltam, miként te.
     - Erődi Harrach Béla

Mert láttam egy Gölöncsért, sebesen
gyúrta nedves Sarát, s emlékezem,
fátyolos hangon felsírt az Agyag:
"Szeliden, Testvér, kérlek, szeliden!"
     - Szabó Lőrinc

Minap egy korsós a vásárban odakint
gyömködte agyagát, és hallám jól, amint
megszólalt az agyag a lábai alatt:
kímélj kicsit, bennem tennen sorsod tekintsd!
     - Hegyi Endre

A Piacon - emlékszem a napot -
egy Fazekas verte az agyagot
s az, tikkadt nyelvvel, mesterére szólt:
"Testvér, gyengéden, óh! Nagyon sajog!"
     - Sziklay Andor

Figyelem fazekast, mint csapkodott
Izmos kezével nedves agyagot,
S ez láthatatlan nyelvvel rebegé:
"Óh testvér, testvér, ne üss oly nagyot!"
     - Abet Ádám

98

Néztem fazekast minap, remeklés közepén;
hogy s mint kerekült a műve, bámultam is én.
S láttam, mit a tiszta elme csak s az erény:
ősök pora forgott szaporán hű tenyerén.
     - Tandori Dezső

Nemrég megint a mester korsói közt haladtam,
Egy sár kupacot formált, azt gyúrta lankadatlan;
S ott láttam, amit sok más vevő nem is vett észre;
Apám, ki por és sár lett, e gyúró kéz alatt van.
     - Franyó Zoltán

A fazekas, ha agyagot dagaszt,
ne nyomja el a feltörő panaszt,
mely durva paskolás nyomán fakad.
Tán ennen őse, ki nyöszörgi azt.
     - Sziklay Andor

Meglátogattam műhelyében a fazekas-mestert a héten.
Minden percben egy-egy remekmű válott a sárból a kezében.
Egyszerre csak döbbenve láttam, - avatlan szem nem látta bár. -
Az édes apám drága hamvát minden fazekas tenyerében...
     - Csillik Bertalan

A fazekas gyúrván a nyers anyagot,
Akarván, hogy nyerjen kemény alakot:
Meddig üti oly kegyetlen s tapossa?
Mit gondol? hisz embereknek hült pora.
     - Erődi Harrach Béla

99

Pillanatnyi csönd. S egy púpos, beteg
Fazék szólt aztán: - "Miért engemet
csúfoltok? Tán én vagyok az oka,
hogy a Fazekas keze remegett?"
     - Szabó Lőrinc

Uj megjegyzés soká nem érkezett.
"Tűnődöm: vélem mi történhetett?"
- szól végre egy rút korsóféleség.
"A Nagy Fazekas keze reszketett?"
     - Sziklay Andor

Agyagból sok edény keletkezett;
Magasztalák a fazekas-kezet,
"S míg engemet gyúrt - szólt egy kajla tál, -
Talán teremtőnk karja reszketett?"
     - Abet Ádám

100

Mért vágja földhöz minden cserepét
az Alkotó, ha készítménye szép?
Semmi sem jó Neki, amit teremt?
Vagy kontár munka, azért veri szét?
     - Faludy György

S társa folytatta: - "Mondják, Valaki
fenyeget, hogy majd Pokolra veti
elrontott Fazekait - No de hát
jó Cimbora az, nem fog bántani!"
     - Szabó Lőrinc

Mester, ki a formákat elő-formáztad,
csonkán mire hagytad valamennyit te magad?
Jó lett, ami jó; mi végre ép mégse marad?
Rossz lett csupa tiszta terv - te mondd hát, ki miatt?
     - Tandori Dezső

Mikor a Mester anyagot kever,
mért nem vigyáz jól, hogy minő a szer?
Miért tör össze, ha jól alkotott
s ha rosszul, érte mért velünk perel?
     - Sziklay Andor

Mikor a négy elem kezétől összeállt,
hogy ejtett a Mester az arányban hibát?
Hogyha műve remek, miért zúzza össze,
s ha nem az, a romlás okozója ki hát?
     - Hegyi Endre

Jázmin fakúl, illannak illatok,
és eltűnsz, mint a hulló csillagok.
Iszom az erdő dús, mély, lágy ölén.
Az is csak addig van, míg én vagyok.