Allaga Géza (Óbecse, 1841. márc. 25. – Baja, 1913, aug. 19.): zeneszerző. Bécsben K. Schlesinger tanítványa. 1861-től Molnár György budai Népszínházának karmestere, 1863-tól a Nemzeti Színház gordonkása. Ezután Pécsett, 1870-től Baján működött mint zenetanár. 1873-tól ismét a Nemzeti Színház gordonkása, 1884–98 között az Operaház első gordonkása. Az 1870-es évektől foglalkozott cimbalommal, melynek tökéletesítésén is sokat munkálkodott. Neki köszönhető a hangszer újbóli elterjedése. 1891–1905-ben A cimbalom címmel folyóiratot szerk. 1891-től 1902-ig mint cimbalomtanár a Nemzeti Zenedében tanított. Blaháné állandó cimbalomkísérője. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett. M. Zongoraművek, operettek, népszínművekhez zene, dalok (Befútta az utat a hó és Szeretlek én egyetlenegy virágom c. dalai közismertek lettek), Cimbalomiskola (Bp. 1874). – Irod. Koch Lajos: A. G. Születésének századik évfordulójára (A Zene, 1941. 12. sz.).