Alliquander Ödön (Zalatna, 1914. nov. 10. – Bp., 1990. jan. 5.): bányamérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1973). A bp.-i tudományegy. Állam-és Jogtudományi Karán 1936-ban szerzett doktori címet, a soproni Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-en 1940-ben bányamérnöki oklevelet. Pályafutását 1940-ben a Magyar–Angol Olaj Rt.-nél (MAORT) Bázakerettyén kezdte. 1941-ben Inkén dolgozott, 1943-tól fúrásvezető mérnökként. Lovászin az induló hazai fúrómesteri isk.-n is oktatott. 1944-ben Nagykanizsán az ig. tanácsadója volt. 1945-ben a fúrási üzemek újraindításán tevékenykedett, 1948-ig a dunántúli terület fúrási felügyelője volt. Az államosítás után az Ásványolaj-kutató és Mélyfúró Nemzeti Vállalatnál lett főmérnök. 1953–1954-ben a Magyar–Szovjet Olaj Rt. (MASZOLAJ Rt.), majd a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat fúrási főmérnöke volt. 1957-től 1964-ig a Kőolajipari Tröszt, majd az OKGT Fúrási Főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1950-től részt vett az olajmérnök képzésben, kezdetben meghívott előadóként tanított Sopronban, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egy. bányamérnök karán a mélyfúrás egy.-i tanára volt. Díszdoktorává választotta a Freiburgi Bányászati Akadémia. Kitüntették a Mikovinyi- és Zsigmondy-emlékéremmel, az osztrák Hans Hőfer-éremmel. 1989. nov. elején a Nehézipari Műszaki Egy.-en vette át a Signum Aureum Universitatis kitüntetést. Tudományos tevékenységét többszáz publikáció, könyv és szakcikk fémjelzi. – F. m. Magyarország bánya- és kohóipara az 1912–1926 évben (Bp., 1934); Olajkutak fúrása (Bp., 1951); Az olajkútfúrás múltja, jelene és jövője (Bp., 1962); Fúróturbina, turbo-rotári fúrás (Bp., 1964); Fúrólyukak kitörése, kitörésveszedelem (Bp., 1965); Gyémántfúrás (Bp., 1965); Das moderne Rotarybohren 1–2. (Leipzig, 1965); Kisátmérőjű fúrás, kisátmérőjű kútkiképzések (Bp., 1966); Rotári fúrás (Bp., 1968); Vízkútfúrás korszerű módszerei (Bp., 1968); A kiegyensúlyozott fúrás elméleti alapjai és gyakorlati feltételei 1–3. (Gilicz Bélával, Bp., 1971–1972); Fluidumtároló kőzetek savazása (Szepesi Józseffel, Bp., I. 1973, II. 1974, 1978); A kőolaj- és földgázbányászat műszaki fejlodése (bibliogr.-i tanulmány, összeáll. Arnold Wernerrel, Gyulay Zoltánnal, Bp., 1974). – Irod. Szepesi József–Jeney Zsigmond: A. Ó. (Bány. és Koh. Lapok, 1990. 5. sz.).