Alszeghy Zsolt (Nagyszombat, 1888. febr. 12. – Bp., 1970. jan. 14.): irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1933, r. 1947–49), az irodalomtudományok kandidátusa (1957). A bp.-i tudományegy.-en 1909-ben bölcsészdoktori, 1910-ben tanári oklevelet szerzett. Áll. gimn.-i tanár Gyöngyösön és Bp.-en, ahol utóbb a Tanárképző Intézet gyakorló gimn.-ában működött, 1935-ben egy.-i magántanári képesítést szerzett. A Képzőművészeti Főisk.-n az irodalomtörténet tanára volt, 1935 – 1949 között a bp.-i tudományegy. tanára. Több tudományos tisztséget viselt: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára (1921 – 37), szerk. az Irodalomtörténet c. folyóiratot (1937 – 40), elnöke volt az Irodalomtörténeti Társaságnak (1941 – 49). Szerk. az Élet c. kat. szépirodalmi hetilapot (1924 – 35). Irodalmunk addig jórészt feltáratlan területeit kutatta (legrégibb drámai emlékeink, iskoladrámáink, a 17. és a 18. sz. latin és m. nyelvű irodalma, a m. líra kevéssé ismert fejezetei a 16. sz.-tól napjainkig). Igen jelentősek bevezetéseivel ellátott gyűjteményes szövegkiadásai: a Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig (Bp., 1914); Csiksomlyói iskoladrámák (Szlávik Ferenccel, Bp., 1914). Jelentős tankönyvírói munkásságot fejtett ki, Sik Sándorral és Brisits Frigyessel írt középisk. magyar nyelv és irodalmi tankönyveit a húszas évektől 1948-ig használták. – F. m. Illei János élete és írói működése (Nagyszombat, 1908); Magyar tárgyú latin jezsuitadrámák (Bp., 1911); A magyar reformáció és antireformáció temetési énekei (Bp., 1916); Magyar lírikusok (Bp., 1921); A művészeti alkotás (Bp., 1922); A XIX. század magyar irodalma (Bp., 1923); A XVII. század magyar lírai költészete (Bp., 1935); Nemzetietlen-e irodalmunk úgynevezett „nemzetietlen kora”? (Bp., 1942); Faludi Nemes emberének magyar rokonai (Bp., 1943). – Irod. V. Kovács Sándor: A. Zs. (Irod. tört. Közl. 1970. 2. sz.); Tarnai Andor: A. Zs. (Irod. tört., 1970. 3. sz.).