Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 körül – Kassa, 1634. nov. 22.): ref. prédikátor, hitvitázó. Tanulmányait szülővárosában és Váradon, majd a wittenbergi és a heidelbergi egy.-en végezte. 1601-ben debreceni rektor, 1603-tól váradi első prédikátor, s egyben 1604-től a bihari egyházmegye esperese. 1605 elején Bocskai István várában, Nagykerekiben prédikátor. A szabadságharc folyamán bizalmas belső emberként mindvégig Bocskai mellett tartózkodott. Közben 1605 végétől haláláig kassai prédikátor. A prot. felekezetek egyesítésén fáradozott, de sikertelenül. Mint Bocskai, majd Bethlen Gábor udvari papja és állandó tanácsadója fontos politikai szerepet is játszott. Őt tartják a Querela Hungariae, Magyar Ország Panasza (Kassa, 1619) c. politikai röpirat szerk.-jének, okolva benne a katolikusokat minden politikai álnokságért és szenvedésért. Vallási és politikai téren heves irodalmi vitát folytatott Pázmány Péterrel és Balásfi Tamással. – F. m. Egy tetetes, neve vesztett pápista … (Debrecen, 1609); Itinerarium catholicum. Azaz: nevezetes vetélkedés (Debrecen, 1616); Machiavellizatio (név nélkül, Kassa 1620); Postilla, azaz prédikációk (I–II. Kassa, 1633–34); 1604–20 közti naplóföljegyzései (szerk. Benda Kálmán A Ráday Gyűjt. Évk. 1955). – Irod. Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor és a kassai pap (Magy. Prot. Egyháztört. monográfiák, Bp., 1881); Imre Sándor: A. P. kassai magyar pap élete (Hódmezővásárhely, 1898).