Anonymus, P. mester (11. sz. vége – 12. sz. eleje): az első reánk maradt magyar történeti mű, A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum) szerzője. Művében csak nevének kezdőbetűjét (P. magister) jelöli meg és annyit árul el magáról, hogy a néhai Béla király jegyzője volt, ezért korát és kilétét két évszázada vitatják. Az I. Bélától IV. Béláig terjedő találgatások után a történettudomány a mű társadalmi, külpolitikai és művelődéstörténeti vonatkozásai alapján ma már megállapodott abban, hogy ~ III. Béla jegyzője volt, és műve 1200 körül készült. A P. mester személyének azonosítására tett kísérletek közül leginkább a Péter esztergomi préposttal való azonosítás fogadható el, bár ez sem bizonyított. A legújabban folyó kutatások szerint ~ Péter győri püspök (1170–75 között–1217 után) személyével lenne azonos (ifj. Horváth János: P. mester és műve; Sólyom Károly: Új szempontok az A.-probléma megoldásához, mindkettő megjelent Irod. tört. Közl. 1966. 1–2. sz.). A Gesta Hungarorum helyi vonatkozásaiból annyi állapítható meg biztosan, hogy a szerző a Felső-Tiszavidékről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte, az előszóból pedig kiderül, hogy isk.-i tanulmányait Ny-Európában, valószínűleg Párizsban végezte és ott ismerkedett meg a regényes Gesta újszerű műfajával, melyet mintául vett a m. honfoglalástörténet megírásához. A műfaj inkább irodalmi igényű elbeszélés, semmint hiteles adatokra támaszkodó történet, ezért a benne szereplő személyek és események jórészt ~ képzeletének szülöttei. Irodalmi forrásokat csak a szkíták leírásában és a kalandozások ismertetésében használt. Megvetette a néphagyományokat, viszont értékes hagyományanyagot őrzött meg a m. nemesi nemzetségek múltjából. Honfoglalástörténetében számos nemzetség birtoklásának kezdetét családi hagyományok alapján írta meg. Társadalmi szempontból műve az ősi nagybirtokos nemzetségek érdekében készült, az új, javarészt idegen arisztokrácia térfoglalásával szemben. Egyetlen 13. sz.-i kézirata az OSZK-ban van. Jó kiadása: Szentpétery Imre: Scriptores Rerum Hungaricarum (Bp., 1937–38). Magyar fordítása: Pais Dezső: Magyar Anonymus (Pécs, 1926) és A magyarok elődeiről… (Nemzeti Kvtár, Bp., 1958). – Irod. Sebestyén Gyula: Ki volt A.? (Bp., 1895; az addigi irodalom ismertetésével); Jakubovich Emil: P. mester (Klebelsberg-Emlékkv., Bp., 1925); Szilágyi Loránd: Az A. kérdés revíziója (Századok, 1937); Győry János: Gesta regum, gesta nobilium (Bp., 1948); Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet (Bp. 1948) – Szi. Juhász Gyula: A. (vers).