Apáthi Imre (Bp., 1909. máj. 28. – Bp., 1960. febr. 22.): színész, rendező, Kossuth-díjas (1954), Jászai Mari-díjas (1953), érdemes művész (1955). A Színművészeti Ak. elvégzése után 1931-ben a Fővárosi Operett-színházhoz, 1932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1937-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Rendezői munkássága 1945 után bontakozott ki. 1946-ban a Vígszínház, 1947-ben a Művész, 1949-ben a Vidám Színház színésze és rendezője. 1950–52 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 1952–55 között az Ifjúsági Színház rendezője. 1956-tól haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1950–53 között a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n tanár. Mind színészi, mind rendezői tevékenységét a sokoldalúság és a játékos elemeket is magába olvasztó realizmus jellemezte. Felesége Sennyei Vera színésznő volt. – Nevezetesebb rendezései: Shakespeare: Makrancos hölgy; Schiller: Don Carlos; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. – Sz. Peer Gynt (Ibsen), Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt), Tanítvány (Goethe: Faust), Toto (Pirandello: Az ember, az állat és az erény), Mochet (Sartre: Temetetlen holtak), A férfi (Brecht: A rettegés birodalma). – Mint filmrendező 1945 előtt és után – az elsők között – társadalmi elkötelezettségű realista filmstílus kialakítására törekedett. Számos filmben is játszott. I. f. Rákóczi-induló (1933), Toprini nász (1939), A harmincadik (1942), A 28-as (1943, társrendező, szerző), Idegen utakon (1944, rendező), Forró mezők (1948, rendező), Tűz (rendező, 1948), Semmelweis (1952), Gázolás (1955), Tanár úr kérem (1956), Játék a szerelemmel (1957, rendező), Vörös tinta (l959). – Irod. Benedek András: A. I. (Film, Színház, Muzsika, 1966. 17. sz.)