Apod fia Dénes (? – 1235 után): 1215-től 1224-ig tárnokmester, 1227–29 és 1231–34 között nádor. Apod nádornak és Bertold meráni grófnő leányának fia. Tárnokmestersége alatt mint a kir. rokona nagy hatalomra tett szert, s a királyi jövedelmek elpocsékolásával, izmaeliták (mohamedánok) és zsidók támogatásával vádolták. Részt vett II. András szentföldi hadjáratában, majd a főpapok és Béla ifjabb kir. fellépése megbuktatta, de hamarosan újra hatalomra jutott. Róbert érsek kiközösítette, de 1231-ben Rómában a pápánál elérte, hogy legátust küldjenek ki Mo.-ra. A beregi egyezményre (1232) külön kellett esküt tennie. Amikor Béla nyomására végleg megbukott, 1235-ben Harcias Frigyes osztrák hg.-nek ajánlotta fel a koronát. II. András halála után IV. Béla elfogatta és megvakíttatta, mert ~t tartotta felelősnek az apja által elkövetett hibákért, ezenfelül Beatrix királynéval elkövetett házasságtöréssel vádolta. Dénes nevű fia Jolánta hercegnőt kísérte Aragóniába 1235-ben; apja bukásának hírére ott is maradt és a Dionisi család őse lett. – Irod. Wertner Mór: Ompud nádor és utódjai (Turul, 1895).