Kezdőlap

Arató Endre (Komárom, 1921. nov. 8.Bp., 1977. aug. 30.): történész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1973). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. 1948-tól a Vallás- és Közoktatásügyi, ill. Közoktatásügyi Min.-ban a nemzetiségi osztály vezetője volt. 1951-től 1955-ig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, ill. ig. h.-e. Az ELTE bölcsészettudományi karán a K-európai történeti tanszék docense, 1956-tól egyetemi tanár. Hosszú ideig elnöke volt a Magy. Csehszlovák Történész Vegyesbizottságának, sokat tett a m. és a szlovák történészek álláspontjainak egymáshoz közelítéséért. Eleinte a szlovák-m., ill. csehszlovák-m. történelmi kapcsolatok foglalkoztatták. Kutatási területe később kiszélesedett a K-európai történelem egészére. E témakörben alapvető munkák fűződnek nevéhez. – M. Sociálne motivy slovenského národného hnutia v r. 1845–48 (1952); A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt (Bp., 1955); A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 – 1848 (I–II., Bp., 1960); A magyar–csehszlovák viszony ötven éve (Bp., 1969); Kelet-Európa története a XIX. század első felében (Bp., 1971); Egykorú demokratikus nézetek az 1848/49. évi magyarországi forradalomról és ellenforradalomról (Bp., 1971); A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei (Bp., 1975); Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918–25 (Bp., 1977); A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában (Bp., 1978). – Irod. E. Fehér Pál: A megértés hirdetői (Népszabadság, 1977. szept. 4.); Király Péter: A. E. (Magy. Tud., 1978. 3. sz.).