Asztalos János (Pécs, 1822. ápr. 7. – Belgrád, 1898. nov.): ügyvéd, politikus. Tanulmányait külföldön végezte. A szabadságharc után tért vissza szülővárosába. Már 1851-ben mozgalmat indított a hatalmukkal visszaélő hatósági személyek ellen. 1858-ban Buda-külvidéki ügyész. Később hűtlenségi perbe fogták, 9 hónapig vizsgálati fogságban tartották. 1861-ben felhagyott az ügyvédséggel, Bócsán bérelt földet. Fizetésképtelensége miatt bezáratással fenyegették. 1867-ben Kecskemétre költözött, ott demokratikus irányú szervező munkát fejtett ki a parasztság körében, a szélsőbal kiegyezésellenes politikájához kapcsolódva a szegényparaszti mozgalmak élére állt. 1868-ban a kiskunfélegyházi véres zavargás után letartóztatták. 1869-ben a mozgalom másik főemberével, Madarász Vilmossal együtt megszökött a váci fogházból. Románián át Konstantinápolyig jutott el. Ott és a Balkán egyéb helyein próbált boldogulni. 1877-ben hazatérési engedélyt kért, kérését a hatóságok megtagadták. Anyagilag tönkrement, nyomora miatt öngyilkosságba menekült. – Irod. Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom (Századok, 1956. 1–2. sz.); Krajnyák Nándor: Az A.-féle parasztmozgalom Kecskeméten (Népkutató füzetek, 9. sz. Kecskemét, 1961).