Asztalos Miklós (Bp., 1899. júl. 28. – Kőrösladány, 1986. febr. 23.):történész, író. Jogi és bölcsészeti tanulmányait a kolozsvári, a bp.-i és a pécsi tudományegy.-en végezte; Pécsett 1922-ben szerzett bölcsészdoktorátust. 1930-tól a Széchényi Könyvtárban, majd a min. elnökség kisebbségi szakértőjeként dolgozott, emellett a Könyvtári Szemle szerk.-je volt. 1925-ben a Bartha Miklós Társ. egyik alapítója és elnöke, Szász Bélával szerk. a társ. Évkönyvét. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is, Zakariás G. Sándorral szeré. ennek kiadványsorozatát, közöttük a Jancsó Benedek Emlékkönyv (Bp., 1932) c. tanulmánygyűjteményt, ill. A történeti Erdély (Bp., 1936) c. összefoglalást. Wesselényi, az első nemzetiségpolitikus (Bp., 1927), Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés (Bp., 1928) és A nemzetiségek története Magyarországon (Bp., 1934) c. műveiben főként az erdélyi kérdés múltját vizsgálta. A korszerű nemzeti eszme (Bp., 1931) c. munkájában eszmetörténeti kutatásainak eredményét foglalta össze. Pethő Sándorral közösen adta ki A magyar nemzet története (Szekfű Gyula bevezetésével, Bp., 1933) c. népszerű összefoglalását. Alterego (Bp., 1941) c. történeti színművéből film is készült (Egy éjszaka Erdélyben). Az 1940-es évek első felében filmforgatókönyveket is írt. A háború után állásából elmozdították, 1951-ben kitelepítették Kőrösladányba, ahol később a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az OSZK őrzi. – További m. II. Rákóczi Ferenc és kora (Bp., 1934); Farkaskaland (dráma, Bp., 1938); Asszonylázadás (dráma, Bp., 1942); Alibi (r., Bp., 1940). – I. f. Igen vagy nem (Vaszary Jánossal, 1940); Néma kolostor (1941, Eötvös József nyomán); Fráter Loránd (Pacséry Lászlóval, 1942); Estélyiruha kötelező (1942); Rákóczi nótája (Daróczy Józseffel, 1943); Ördöglovas (Nóti Károllyal, 1943); – Irod. Schöpflin Aladár: Farkaskaland (Nyugat, 1938); Keresztury Dezső: Alterego (Jelenkor, 1939. 2. sz.); Pomogáts Béla: Emlékezés A. M.-re (Új Auróra, 1988); Benda Kálmán: Utolsó búcsú A. M.-tól (A Ráday-gyűjt. évkönyve VI. Bp., 1989); Pogány György: A Könyvtári Szemle és A. M. (Könyvtáros, 1990. 6. sz.).