Kezdőlap

Bálint Lajos (Újpest, 1886. szept. 26.Bp., 1974. márc. 5.): kritikus, író, dramaturg, műfordító. A bp.-i és berlini egy.-en tanult. A Thália Társaság megalapítói közé tartozott (1904), 1906-ig a társaság titkára volt. Cikkeket írt A Hétbe. 1910-től a Magyar Hírlap színházi kritikusa, a lap képzőművészeti rovatában is megjelentek kritikái 1915-ig. 1915-ben a bp.-i Nemzeti Színházba került, ahol színházi titkár és dramaturg volt. Ugyanakkor a Géniusz Könyvkiadónak is irodalmi vezetője volt, majd a Világ belső munkatársa. A Tanácsköztársaság idején a kollektív színtársulat ig.-ja. 1935-ben a Nemzeti Színháztól elbocsátották, utána Hevesi Sándor foglalkoztatta a Magyar Színháznál dramaturgként. A zsidó származásuk miatt háttérbe szorított művészek szövetsége, az Orsz. Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) megalapítói közé tartozott. 1945–1947 között a Magy. Írók Szövetsége ügyvezető titkára, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóh.-e volt. Számos drámáját előadták: Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1936); Csinom Palkó (szövegkönyv Farkas Ferenc zenéjéhez, Operaház, 1951). A művészek világát bemutató írásainak nagy közönségsikere volt: Táncosok és artisták (Bp., 1913); Művészbejáró (Bp., 1964); Karzat és páholy (Bp., 1967); Az igazi hős Óbudán (kisr., Film, Színház, Muzsika, 1967. nov.-dec.); Vastaps (Bp., 1969); Ecset és véső (Bp., 1973). Száznál több színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át. Felesége, Spiegel Annie operaénekesnő emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára, amelyet először 1977-ben adtak át ~ születésnapján. – M. Mind csak színház (Bp., 1975). – Irod. Demeter Imre: Születésnapi beszélgetés a 78 éves B. L.-sal (Film, Színház, Muzsika, 1964. okt. 6.); Molnár Gál Péter: Miért szeretem B. L.-t (Élet és Irod., 1971. szept. 25.); Lukács András: Két évtized a színház szolgálatában. Beszélgetés a 85 éves B. L.-sal (Magy. Hírlap, 1971. szept. 25.); Antal Gábor: Látogatás a 85 éves B. L.-nál (Magy. Nemzet 1971. júl. 3.); Búcsú B. L.-tól (Élet és Irod., 1974. márc. 9.).