Ballai Károly, Blasutigh (Bp., 1883. jan. 14. – Bp., 1947. jan. 4.): gyermeklélektani és vendéglátóipari szakíró. 1898-tól postai díjnok, 1906-tól postai segédtiszt, majd ellenőr volt. Közben Nagy Lászlóval megszervezte a Gyermektanulmányi Múz.-ot, titkára, 1931-től vezetője volt. A Tanácsköztársaság idején az Orsz. Postás Szakszervezet összbizalmi testületének s A Postás szerkesztő bizottságának egyik tagja, ezért 1922-ben a postától eltávolították. A Gellért Szálló éttermének tisztviselője lett, 1927-től a Bp.-i Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének titkára. A Magyar Szállodás és Vendéglős (1928), majd a Magyar Szállodás és Vendéglős Évkönyvek szerk.-je (1929), a Gasztronómiai Könyvtár (1934), a Nagy László Könyvtár (1935) társszerk.-je. Jelentős szerepet töltött be a Magy. Gyermektanulmányi Társaságban. Sokoldalú kutató volt, gyermeklélektani kutatási eredményei számottevőek. Művei forrásértékűek, adatgyűjtése és feldolgozási módszerei értékesek. – F. m. Vizsgálódások a Bánk Bán monda körül (Bp., 1904); A gyermektanulmányozás módszerei, különös figyelemmel a kisdedkorra (Bp., 1911); A magyar kisdednevelés fejlődéstörténetének vázlata 1843–1914 (Bp., 1916); A magyar gyermek Kephal-indexe (Bp., 1918); Magyar korcsmák és fogadók a XIII- XVIII. században (Bp., 1927); A magyar gyermek (Bp., 1932); A magyar függetlenségi nyilatkozatok története (Bp., 1935); A magyar vendéglátóipar története (szerk., I., Bp., 1943).