Ballenegger Róbert (Temesvár, 1882. nov. 11. – Bp., 1969. nov. 13.): agrogeológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1959), Kossuth-díjas (1957). A bp.-i tudományegy.-en folytatott tanulmányai (1900–1905) után az Ampelológiai Intézetben, majd Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Főisk.-n tanársegédként (1908–1909) dolgozott. 1910-ben a Magy. Áll. Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályára nevezték ki. Ezzel pályája összekapcsolódott a m. agrogeológia és talajtan rohamos fejlődésével és nemzetközi elismerésével. Egyik létrehozója volt a Talajtani Intézetnek, és ig. h.-sé nevezték ki. 1922–1940 között a Kertészeti Tanintézetnek volt tanára. A bp.-i műegy. agrogeológiából már 1919-ben magántanárrá habilitálta, 1931-től mint ny. rk. tanár 1944-ig ott is előadott. 1946-tól 1949-ig, nyugdíjazásáig az Agrártudományi Egy. talajtani tanszékének ny. r. tanára, majd az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének munkatársa, 1949–1963 között a bp.-i tudományegy. meghívott előadója volt. Már pályája kezdetén részt vett a bp.-i Nemzetközi Geológiai Konferencia (1909) határozata alapján megindult orsz. térképezésben. Felvételei alapul szolgáltak az ország klimazonális talajtérképéhez. Az agrogeológiai szemléletet a részletes vegyi anyagvizsgálattal ötvözte eggyé s ez a későbbiekben a m. talajtan jellemzőjévé vált. A talajismereti térképezésnek irányítója maradt, de érdeklődése szorosan mezőgazdasági témák felé irányult. Talajvizsgálati módszerkönyvei (1944, 1953, 1962) a talajvizsgálatoknak ma is vezérfonalai. Tudományos munkásságát számos elismerés kísérte. Tagja volt az Állandó Központi Talajjavító Bizottságnak, több éven át elnöke az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának. Mint nemzetközi hírű tudós az USA-ban és Franciao.-ban volt meghívott vendégprofesszor. Kétszáznál több közleménye és könyve a talajtan, földtan, földrajz és kémia körét öleli fel. Elnyerte a Magyarhoni Földtani Társulat Szabó József díját (1918), a Kertészeti Egy. doctor honoris causa címmel tüntette ki. – F. m. A termőföld (Bp., 1921); Talajművelés és talajjavítás (Bp., 1924); Bevezetés a növények életvegytanába (Pécs, 1934); Talajvizsgálati módszerkönyv (Mados Lászlóval, Bp., 1953); Talaj- és trágyavizsgálati módszerek (Bp., 1962); A magyar talajtani kutatás története 1944-ig (Finály Istvánnal, Bp., 1963). – Irod. Stefanovits Pál: Dr. B. R. emlékezete (Földtani Közl., 1970. 3. sz.); Máté Ferenc: B. R. 85 éves (Agrokémia és Talajtan, 1967. 3. sz.); B. R. (Agrokémia és Talajtan, 1969. 3–4. sz.).