Bánffy Dénes, báró (1630 körül – Bethlen, 1674. dec. 18. v. 19.): erdélyi főúr. Részt vett II. Rákóczi György lengyelo.-i hadjáratában, s a fejedelem kíséretében tért haza. Előbb Rhédey Ferenc, majd Kemény János híve, ez utóbbinak 1660–61-ben bécsi követe. Apafinak sógora s uralkodása alatt a fejedelemség egyik első embere. 1665-ben bécsi követ, 1666-tól haláláig Kolozs vm. főispánja, egyben Kolozsvár és a végvárak főkapitánya. Az erdélyi politikában a Habsburg-barát orientáció legfőbb képviselője volt. Béccsel való kapcsolatai, törökellenes harcai mindinkább az önálló politika jegyeit viselték magukon, s kihívták a fejedelem gyanakvását. Kíméletlen birtokszerzései szembeállították Erdély főrendeivel. Ellenségei ligába tömörültek, 1674 tavaszán elfogták, s az ogy. dec. 17-én hatalmaskodásáért és hűtlenségért halálra ítélte; Teleki Mihály rábeszélésére Apafi szentesítette az ítéletet. A fejedelemné, Bornemissza Anna által kieszközölt kegyelem már későn érkezett, s ~t a bethleni várban kivégezték. Irod. Szilágyi Sándor: B. D. kora és megöletése (Pest, 1859); Zsinka Ferenc: Losonczi B. D. és kora (Bp., 1914),