Barabás Ábel (Verespatak, 1877. aug. 19. – Kolozsvár, 1915. jún. 5.): irodalomtörténész. A kolozsvári egy.-en 1903-ban doktori diplomát szerzett. A kolozsvári Ellenzék c. napilap belső munkatársa, 1900–01-ben az ottani Nemzeti Színház dramaturgja. 1903-tól haláláig a kolozsvári unitárius gimn. tanára. Külföldi útjai során hosszabb időt töltött Weimarban. Főleg Goethével, Petőfivel és Vas Gerebennel foglalkozott. Cikkei, tanulmányai, versei és műfordításai m. és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Számos Petőfi-tanulmányt írt német, angol, francia folyóiratokba és hírlapokba. Lelkes híve volt az eszperantónak. Fordított Turgenyev és Csehov műveiből, kiadta Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányait (Petőfi Kvtár, Bp., 1909). F. m. Esperanto világnyelv (Bp., 1898); Goethes Wirkung in der Weltliteratur (Leipzig, 1903); Vas Gereben (Bp., 1903); Renaissance a dalköltészetben (Bp., 1904); Petőfi (Bp., 1907); Goethe élete (Bp., 1911).