Bárdos Remig (Ipolyság, 1868. febr. 25. – Balatonfüred, 1932. máj. 12.): pannonhalmi bencés főapát, egyházi író. 1885-ben lépett a bencés rendbe, 1891-ben szentelték pappá. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, doktori oklevelet 1897-ben nyert Bp.-en. 1892-től Esztergomban gimn. tanár, 1907-től Kőszegen házfőnök és gimn. ig. 1920-tól pannonhalmi főapát, 1927-től a felsőház tag ja volt. Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott. Számos értekezése jelent meg a magyar és latin nyelvészet, valamint irodalom köréből. – F. m. A magyar nyelvtisztító törekvések története (Esztergom, 1896).