Baros Gyula (Bp., 1876. jan. 22. – Bp., 1936. okt. 17.): irodalomtörténész, az MTA l. tagja (1927). A bp.-i egy.-en tanult. 1899-től nevelő, 1906-tól bp.-i leánygimn.-i tanár, ill. 1912–15 és 1932–36 között ig. 1915–16 és 1933–36-ban az Irodalomtörténet c. folyóirat h. szerk.-je. M. irodalomtörténeti tárgyú dolgozatai a szakfolyóiratokban jelentek meg. Kiadta Boldog Margit legendáját (Bp., 1927). – F. m. Barcsay és Báróczy (Sajókaza, 1905); Rimay János szerelmi lírája (Bp., 1906); Petőfi a magyar költők lantján (Endrődi Sándorral együtt Bp., 1919); Madách nyomai szépirodalmunkban (Bp., 1923); Jókai a szépirodalomban (Bp., 1925).