Barta Lajos (Kistapolca, 1878. okt. 20. – Bp., 1964. okt. 18.): író, Kossuth-díjas (1956). Pécsett egy évig joghallgató volt, 1900-tól a bp.-i egy. bölcsészettudományi karán tanult. 1904-ben megszakította egy.-i tanulmányait és újságíró lett. 1907-ig Pécsett, aztán Kassán volt lapszerkesztő. Pécsett feleségül vette Szucsich Mária írónőt. 1910-ben Bp.-re került a Világ c. napilaphoz. Írásai ettől fogva a Nyugatban is rendszeresen megjelentek. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja és az Írók Szakszervezetének titkára volt. Szerk. a Fáklya c. napilapot és az Emberiség c. folyóiratot. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba vonult. 1929-ben, majd 1931–32-ben a pozsonyi Új Szó c. folyóirat szerk.-je. A hitleri megszállás után, 1939-ben Londonba költözött, ott élte át a II. világháború éveit, és a Londoni Magyar Klubban fejtett ki antifasiszta tevékenységet. 1946 őszén tért haza. A m. szocialista próza egyik, első képviselője. – Első elbeszélései még a századforduló előtt a Pécsi Naplóban jelentek meg. Sajátos hangvételű, belső drámaiságtól átfűtött novelláiban a falusi szegények, a város perifériáin élő nincstelenek tragédiába fúló sorsát ábrázolja. A Parasztok c. drámájában (1911), melynek szövege nem maradt fenn, földosztást követelő paraszthősöket állított színpadra. A darab előadását be is tiltották. Zsuzsi és Szerelem című színdarabjai a vidéki kispolgári életformát erős kritikával ábrázolják. – F. m . Tavaszi mámor (proletár tragédia, Bp., 1912); Egyszerű szívek (elb., Békéscsaba, 1915); Szerelem (színmű, Bp., 1916); Kezdetben vala az ige (elb., Bp., 1918); Örvény (színmű, Bp., 1919); Múlt (r., Wien, 1920); Gyár (r., Bp., 1947); Magyar világ (elb., Bp., 1953); Zsuzsi és más színművek (Bp., 1955); Öten a hóban (válogatott elb., 1960). – Irod. Ady Endre: B. L. (Nyugat, 1917); Bölöni György: B. L. (Esztendő, 1918); Illyés Gyula: B. L. (Nyugat, 1928); Tasnádi Attila: B. L. (Kortárs, 1964. 12. sz.); Hubay Miklós: B. L. utolsó köszöntése (Élet és Irod. 1964. 44. sz.); Csanda Sándor: B. L. Csehszlovákiában (Tiszatáj, 1966. 5. sz.); József Farkas: B. L. (Arcképek a magy. szocialista irodalomból, Bp., 1967).