Bartha János, Finnlandi (Eger 1799. febr. 2. – Pest, 1852. aug. 21.): a Nemzeti Színház alapító gárdájának hősszínésze. Sokáig Magyar néven játszott. Mint színházi szabó került a kassai társulathoz. Vándorszínészi működés után visszaszerződött Kassára s 1833-ban a kassaiakkal Budára ment. Itt már mint vezértag szerepelt, 1837-ben a Nemzeti Színházhoz került. Ösztönös őstehetsége teljes kifejlődését a műveltség hiánya akadályozta. Ő a m. színpad első Macbethje. Játszotta Hamletet is, Lear-alakításáról magasztalva szólt az egykorú kritika. Magyar hősöknek, Bánknak, Tiborcnak stb. eszményi alakítója. A vígjátékban tragikomikus és férfias, katonás alakok, nyers, faragatlan fickók kitűnő ábrázolója. – Irod. Szigligeti Ede: Magyar színészek életrajzai (Bp., 1878); Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház története (III., Bp., 1938–40). – Szi. Vajda János. B. végórája (vers, 1860).