Batthyány Lajos, Batthyány-Strattmann, gróf (1696. márc. 7. – 1765. okt. 26.): nagybirtokos, kancellár, majd nádor. ~ Ádám (1662-1703) és Strattmann Eleonóra legidősebb fia, ~ József esztergomi érsek és Tódor nagybirtokos apja. A Strattmann-hitbizomány örököse. Családi birtokainak jelentős részét is hitbizománnyá alakította. A német-római birodalmi grófságot is megszerezte. Főpohárnokmester, Zala vm. főispán-helyettese, a hétszemélyes tábla elnöke, 1732-től 1746-ig kancellár. E minőségében nagy szerepe volt az 1741-i ogy.-en („Vitam et sanguinem” jelenet). Mária Terézia politikáját támogatta. Az 1751-i ogy. személyében választotta meg az utolsó nemzeti nádort. Élete végén szembe került az uralkodónővel az adóemelés és a jobbágyok helyzetének rendezése kérdésében. Birtokai a súlyosodó földesúri elnyomás következtében megismétlődő jobbágyzavargások színterei lettek; az ogy. feloszlatása után a királynő maga vette kezébe a többek között az ő és Ádám fia birtokairól az udvarhoz érkező jobbágypanaszok kivizsgálását. – Irod.. Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában (Bp., 1933); Vörös Károly: Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790; Bp., 1952); Zimányi Vera: A hg. B. család levéltára (Levéltárak Orsz. Központjának sokszorosított kiadása, Bp. 1962). – Szi. Faludi Ferenc verse: Méltóságos gr. B. L.-nak (1751).