Bayer János (Eperjes, 1630 – Szepesváralja? , 1674): ev. teológus, főiskolai tanár, atomista filozófus. Szegény szülők gyermeke volt, a városi tanács taníttatta, 1653-ban Wittenbergbe került, ahol magiszteri, majd rk. tanári fokozatot nyert és három évig dolgozott a híres atomista professzorok: D. Sennert és J. Sperling mellett. Hazatérve 1662-ben az eperjesi főisk. rektora lett. Ő szervezte a főisk.-t. Feletteseivel és tanártársaival való torzsalkodása miatt 1667-ben Besztercebányára ment iskolaig.-nak és ev. papnak, majd ugyanilyen minőségben 1671-ben Szepesváraljára került. Vállalta a gályarabságra ítélt protestáns papok védelmét. Egyesek szerint ezért őt is a rabok közé hurcolták; mások szerint a vallási villongások után nagy nyomorban halt meg. A filozófiában Francis Bacon és Comenius tanítványa, a hazai skolasztikus arisztotelizmus ellen harcolt. 1657 és 1659 között 14 filozófiai disszertáció ismeretes, amelyet Bayer elnökletével vitattak meg Wittenbergben. – M. Disputatio de gnomone sciatherico... (Wittenbergae, 1658); Ostium vel atrium naturae... (Cassoviae, 1662); Filum labyrinthi vel Cynosura seu lux mentium universalis... (Cassoviae, 1663); Summariae decisiones metaphysicae (Wittenbergae, 1667): Irod. Erdélyi János: A hazai bölcsészet történelméhez (IV. B. J. Sárospataki Füz., 1858. II); Kvacsala János: Egy félszázad a magyarországi filozófia történetéből (Bpesti Szle, 1891); Stanislav Felber: Jan Bayer Slovensky Baconista XVII. storočia (Bratislava, 1953): Mátrai László: Régi magyar filozófusok. XV-XVII. század (Bp., 1961).