Béber László (Debrecen, 1899. dec. 5. – Debrecen, 1974. okt. 16.): újságíró, helytörténész. Az I. világháborúban katona volt. 1918-ban a bp.-i tudományegy.-en folytatta tanulmányait m.-német szakon, részt vett az egy.-i ifjúság baloldali mozgalmaiban. A Tanácsköztársaság bukása után visszatért Debrecenbe. Egy.-i tanulmányait 1921-ben megszakítva újságíró lett. Két évtizedet dolgozott a debreceni Független Újságnál segédszerk.-ként, majd szerk.-ként. Közben munkatársa volt a FKgP lapjának a Debreceni Polgárnak, 1942-ig a Tiszántúlnak. Az Ady Társaság egyik alapító tagja. Színházi, irodalmi, művészeti kritikái és cikkei jelentek meg a debreceni és a fővárosi lapokban. Barátság fűzte Horváth Árpádhoz. 1942-től a debreceni Csokonai Színház főtitkára, 1944–46-ban katona, hadifogoly. 1946–48-ban a Néplap szerk.-je. Állásának elvesztése után 1950-ig magántanításból élt. 1950–53-ban a Debreceni Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, majd a Keletmagyarországi Üzemélelmezési Vállalatnál dolgozott. 1953-tól nyugdíjazásáig, 1960-ig a Debreceni Megyei Könyvtár ig.-h.-e volt. 1968-tól jelentek meg helytörténeti és kultúrtörténeti érdekességű írásai a Naplóban, az Alföldben, a Szabad Földben. – M. Debreceni érdekességek. Válogatott írások Debrecen múltjából (posztumusz, válogatta és a bevezető tanulmányt írta Bényei József, Debrecen, 1977).