Beér János (Teschen, Szilézia, 1905. febr. 17. – Bp., 1966. febr. 22.): jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1961). A bp.-i egy.-en 1927-ben szerezte meg a jogi doktorátust, 1931-ben az ügyvédi-bírói képesítést. 1945-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1945-ben belépett a kommunista pártba. A fővárosnál, majd az államigazgatás központi szerveinél töltött be irányító szerepet. 1948-tól a bp.-i egy, jogi karán az államjogi tanszék vezetője. A m. államjog, különösen a parlamentarizmus, a m. alkotmányfejlődés, a tanácsi szervezet, az államigazgatási eljárás, végül a szervezéstudomány kérdéseivel foglalkozott. Aktív részese volt a szocialista államhatalom szervezetét és jogrendszerét kialakító törvények (köztársasági törvény, alkotmány, tanácstörvények, államigazgatási eljárási kódex) megalkotásának, vezette a jogi oktatás szocialista átalakításának munkáját. F. m. Alkotmányjog (Bp., 1951); Magyar Államjog (Bp., 1960, oroszul Moszkva, 1965); A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (Bp., 1962; az MTA nagyjutalmát kapta érte). – Irod. Nekrológ (Állam és Igazgatás, 1966. 3. sz.).