Kezdőlap

Beksics Gusztáv (Gamás, 1847. febr. 9.Bp., 1906. máj. 7.): újságíró, történész, publicista. Papnak készült, majd a pesti egy.-en bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. 1870-től a Pesti Napló szerkesztőségének tagja Kemény Zsigmond oldalán. Ügyvédi vizsgájának letétele (1874) után 1884-ig a kir.-i táblán dolgozott mint fogalmazó. 1874-től több ízben szabadelvű párti képviselő. 1894-96-ban a miniszterelnökségen min.-i tanácsos. Cikkírója volt a Nemzetnek, 1896-tól a Magyar Nemzet, 1905-től a Budapesti Közlöny c. hivatalos lap szerk..-je. Eleinte mint szépíró (Barna Artúr r., Bp., 1880) és műfordító lépett fel. Publicisztikája a dualizmuson belüli, önálló m. imperializmus nacionalista törekvéseit szolgálta. F. m. Gladstone és a keleti válság (Bp., 1880); A demokrácia Magyarországon (Bp., 1881); A magyar doctrinairek (Bp., 1882); Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés (Bp., 1883); Magyarosodás és magyarosítás különös tekintettel városainkra (Bp., 1883); A dualismus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink (Bp., 1892); A román kérdés és a fajok harca Európában és Magyarországon (Bp., 1895); A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidációink... (Bp., 1896); A modern Magyarország (Márki Sándorral, A Magy. Nemzet Tört. X., Bp., 1898); Mátyás király birodalma és Magyarország jövője (Bp. 1905); A szabadelvű párt története (Bp., 1906). – Irod. Kalmár Antal: B. G. történet- és közjogírása (Bp., 1902); Angyal Dávid: Az imperialista ábrándok korából. Történeti tanulmányok (Bp., 1937); Mátrai László: A doktrinerek, a marxizmus első magyarországi ellenfelei (Filoz. Szle, 1957); L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje B. G.-nál (Századok, 1963).