Béla, II, Vak Béla (1108 – 1141. febr. 13.): 1131-től 1141-ig király. Álmos hg. fia, Ilonával, Uros szerb fejedelem leányával kötött házasságából négy fiú (Géza, László, István, Álmos) és két leány született. 1113- ban, ötéves korában vakíttatta meg apjával együtt Kálmán kir. 1129-ben II. István utódává jelölte ki, 1131. ápr. 28-án megkoronázták. A vak király helyett felesége gyakorolt döntő befolyást a kormányzatra. Ugyancsak az ő kezdeményezésére számoltak le a Béla megvakíttatásában részes főurakkal és a trónkövetelő Borisz párthíveivel. A trónkövetelő Boriszt 1132. júl. 22-én a Sajó mellett a neki támogatást nyújtó II. Boleszlávval együtt megverték, 1136-ban a déli expanzió folytatásaként ~ Spalatótól Boszniát és Rámát hódította meg. ~ alapította az aradi prépostságot és a földvári apátságot. Székesfehérváron temették el.