Kezdőlap

Belák Sándor (Enying, 1919. ápr. 20.Keszthely, 1978. dec. 27.): mezőgazdász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1970). Apja ~ Sándor, a neves farmakológus. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akad. (később főisk., majd egy.) oktatója, ig.-ja, 1977-ig rektora. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot. Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökh.-évé választották. Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egy. Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, a 60-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egy. díszdoktora, a Max Planck Társaság t. tagja. – F. m. A Balaton-környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása (Keszthely, 1955); A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon (Bp., 1962); Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata (társszerzőkkel, Bp., 1968). – Irod. Somos András: B. S. (1919-1978) (Agrártud. Közl., 1979); Csizmadia Ernő: B. S. (1919-1978) (Magy. Tud. 1979); Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H. (szerk. Für Lajos és PintérJános, Bp., 1987).