Benyák Bernát (Komárom, 1745. dec. 6. – Selmecbánya, 1829. márc. 1.): piarista pap, tanár, író. Többfelé volt tanár, a székesfehérvári gimn. ig.-ja. Elsőnek tanította a pesti líceumban m. nyelven a bölcseletet és írta m. nyelven bölcseleti munkáit. A m. nyelv művelésére külön társaságot .kívánt szerveztetni. Írt filozófiai, tanügyi műveket, m. és francia nyelvtant, több iskoladrámát, verseket, zenedarabokat stb. Theoria scholarum c. emlékiratában azt követeli, hogy Mo. iskoláiban valamennyi tárgyat magyarul tanítsanak. Műveinek nagyobb része kéziratban maradt. Ő sürgette először az állami tanárképzést s az egész ország tanügyének egységes állami vezetés mellett magyarrá tételét. – F. m. Egész logikából és oktatófizikából válogatott cikkelyek (Kalocsa, 1777); Okos elmének mulatozásai (Pest, 1783); Grammatica Hungarica (Selmecbánya, 1816); Opuscula poetica (Viennae, 1819); Ioas (Piarista iskoladráma 1770-ből. Magy. Irod. Ritkaságok, 3. Bp., 1931). – Irod. Takáts Sándor: B. B. és a magyar oktatásügy (Bp., 1891); Bácskainé Pollák Zsuzsa: B. B, és a francia irodalom (Szeged, 1939)