Berde Mária Julianna, Róth Jenőné (Kackó, 1889. febr. 5. – Kolozsvár, 1949. febr. 20.): író, költő. A kolozsvári egy.-en 1912-ben bölcsészdoktori, 1917-ben tanári oklevelet szerzett. Nagyenyeden, Marosvásárhelyen tanított, közben 1923-ban a román tanári képesítést is elnyerte. Később Nagyváradra került. 1919-től az Erdélyi Irodalmi Társ., 1920-tól a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társ. tagja. 1920-21-ben a Zord Idő c. folyóirat szerk.-je. Az I. világháború előtt jelentkezett verseivel, majd az erdélyi m. irodalmi élet egyik számottevő alakja lett. Főként regényeket írt, melyekben saját korának problémáit reális szemlélettel igényes írói eszközökkel tárta fel. Több színdarabot is írt, kiadott egy székely népmesegyűjteményt; versei, elbeszélései német, francia és román nyelven is megjelentek. Mint műfordító is működött; Ion Creanga néhány írását ültette át m. nyelvre. – F. m. Bacsányi-Baumberg Gabriella (Kolozsvár, 1912); Versek (Bp., 1913); Az örök film (r., Bp., 1917); Haláltánc (r., Bp., 1924); A szent szégyen (r., Marosvásárhely, 1925); Romuald és Adriana (r:, Berlin, 1927, elnyerte az MTA Ormódy Amália-díját); Földindulás (r., Kolozsvár, 1929); Seherezáde himnusza (versek, Bp., 1929); Szentségvivők (r., I-II, Nagyvárad, 1935); Tüzes kemence (r., Bp., 1936); A hajnal emberei (r., I-II, Bp., 1943). – Irod. Reményik Sándor B. M. (Pásztortűz, 1943).