Berend Miklós (Bp., 1908. nov. 10. – 1944. nov. 30.): belgyógyász. ~ Miklós gyermekgyógyász és Kilényi Júlia írónő fia. Orvosi tanulmányait Bp.-en végezte. 1929-től díjtalan demonstrátor, majd gyakornok az Élettani Intézetben; 1935-től ugyanitt díjas gyakornok, majd 1938-tól tanársegéd. 1939-től a János Kórház idegosztályán segédorvos, 1940-től alorvos a Rókus Kórház I. belosztályán. 1944 novemberében elhurcolták és megölték; embertársai megsegítésére irányuló humanista elvei mellett az élete árán is kitartott. Az Élettani Intézetben bekapcsolódott Farkas Géza professzor munkafiziológiai kutatásaiba, önálló élettani és biokémiai munkássága elsősorban a gyomorsavszekrécióra, a zsírfelszívódásra – különös tekintettel a felszívódással kapcsolatos deszaturációra –, az alvásra és a görcskészségre vonatkozik Kutatásaihoz kapcsolódóan értékes kémiai-metodikai eljárásokat dolgozott ki. Tevékeny részt vett mind az egy.-i oktatásban, mind a fiatal kutatók kiképzésében.