Kezdőlap

Bilicsi Tivadar; Gravátsch (Bp., 1901. szept. 6.Siófok, 1981. júl. 11.): színész, érdemes művész (1962), kiváló művész (19~5). Érettségi után rövid ideig postatisztviselő, majd kardalos a Városligeti Színházban. Ezután különböző vidéki társulatoknál játszott, majd beiratkozott az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk. fába, amelyet 1925-ben végzett el. Színészként Szegeden és Miskolcon volt szerződésben. Bp.-en először a Király, majd 1928-ban a Belvárosi Színházban játszott, 1931-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd fellépett a Teréz körúti Színpadon. 1933-tól 1945-ig a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. A II. világháború után zenés bohózatokban, operettekben játszott a Medgyaszay Színházban (1946), a Művész Színházban (1947), a Magyar Színházban (1948). Pályafutásának egyik nagy sikere fűződött a Művész Színházhoz, ahol a Csókos asszony c. operettben Kubanek hentes mestert alakította. 1949-54-ben a Fővárosi Operettszínház, 1954-től haláláig a Vígszínház tagja volt. Eredetileg a táncoskomikusi szerepkört töltötte be, de jellemábrázoló ereje-különösen idősebb korában-sok kitűnő drámai szerepben érvényesült. Klasszikus értékű alakítása volt Ill Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása c. darabjában. Drámai alaphangját a humánum jellemezte. Legkedvesebb szerepe Rettegi Fridolin (Schönthan testvérek: A szabin nők elrablása), amelyet több, mint ötszázszor játszott. Kétszer turnézott az USA-ban és Kanadában, fellépett Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Svédo.-ban. Gyakran szerepelt színésznő lányával, Máriával. Rendkívül népszerű színész volt, nagy szeretettel játszott gyermekeknek is. Sok filmben szerepelt és sokat foglalkoztatták a Magy. Rádióban és a Magy. Televízióban. Portréfilm készült róla a Magy. Televízióban (1980). – F. sz. Kubanek (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Zsupán (Strauss: A cigánybáró); Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Francia király (Kacsoh Pongrác: János vitéz); Tschöll papa (Schubert-Berté: Három a kislány); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: A nagymama); Grumio (Shakespeare: A makrancos hölgy); Trinculo (Shakespeare: A vihar); Lőrinc barát (Shakespeare: Romeo és Julia); Mosca (Ben Jonson: Volpone); Vidorov (Osztrovszkij: Erdő); Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac), Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Biró Márton (Bereményi Géza: Légköbméter); Badari bácsi (Gyurkovics Tibor: Nagyvizit); Házigazda (Csurka István: Eredeti helyszín); Sajt Hugó (Füst Milán: A sanda bohóc). – I. f. A vén gazember (1932); Ez a villa eladó (1935); Az új földesúr (1935); Az aranyember (1936), Két fogóly (1937); Uz Bence (1938); Papucshős (1938); Áll a bál (1939); Földindulás (1939), Halálos tavasz (1939); Déryné (1951); Semmelweis (1952); Sárga rózsa (1969); Tévedni isteni dolog (1970). Több televíziós filmben is játszott. – Irod. Bajor Nagy Ernő: Egy délután B. T.-nál (Szabad Föld, 1971. szept. 19:); „Hol vagytok ti régi játszótársak? ... Emlékezések volt pályatársaimra (Bp., 1982); Pályámról (Önéletrajz, Film, Színház, Muzsika, 1960. jún. 10.); M. G. P.: B. T. születésnapjára (Népszabadság, 1976. szept. S.); Sebestyén János: Egy megdöbbent rádiós naplójából (Rádió-és Televízióújság, 198 i. júl. 20-26.); Koltai Tamás: B. T. (Kritika, 1981. 8. sz.); Reviczky Katalin: B. T. (Daily News, 1986. szept. 9.); Szatmári István: B. T. (Film, Színház, Muzsika, 1986. okt. r4.).