Biró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29. – Bp., 1931. szept. 2.): rovartani kutató (entomológus), néprajzi gyűjtő. Szegény asztalosmester fia. Debrecenben és Bp.-en folytatott teológiai tanulmányait abbahagyta, nevelő lett Sátoraljaújhelyen. 1880-tól 1886-ig a Rovartani Állomás ideiglenes filokszéra-biztosa. Főként az apró, hártyás szárnyú rovarokkal foglalkozott. 1886 után tanár Rákospalotán, Kecskeméten, majd alkalmi állásokat vállalva visszaköltözött Pestre. 1883-ban beiratkozott az egy.-re. Szűkös anyagi eszközeit gyűjtőutakra fordította, s az Állattárba került 60 ezer példányból álló gyűjteménye vételárán 1895-ben természettudományi gyűjtőútra indult Német- Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Munkájáról beszámoló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1896-1900). Közben néprajzi gyűjtéseket is folytatott. Az MNM-be került gyűjteményének feldolgozásában számos európai o. zoológusai részt vettek. A hatezer darabból álló néprajzi gyűjtemény a pápua népélet széles keresztmetszetét nyújtja: Hazatérve mellőzötten, 1903-tól haláláig tb. őrként dolgozott az MNM Állattárában, csak a Tanácsköztársaság alatt volt kinevezett tisztviselő. Rövidebb zoológiai gyűjtőútjai közül a görögo -i (1906) és bulgáriai (1928) jelentősebb. Az Országos Néprajzi Múzeum 1951-ben B. L. Emlékkiállítást rendezett. M. Hét év Új-Guineában (Bp., 1923); Új-Gunieai utazás emlékei (Bp., 1932). – Irod. B. L. német-új-guineai (berlinhafeni) néprajzi gyűjtésének leíró jegyzéke (Bp., 1899); B. L. német-új-guineai (Astrolabe öböl) néprajzi gyűjtéseinek leíró jegyzéke (I-III, Bp., 1899-1901. Az MNM néprajzi gyűjteményei, 1-3); Asztalos Sándor: B. L. a nagy magyar utazó (Bp., 1953); Opuscula ethnologica memoriae Ludovici Biró sacra. Red. T. Bodrogi et L. Boglár (Bp., 1959); Bodrogi Tibor: Die Kunst Ozeaniens (Bp., 1960). – Szi. Petur László: Egyszemélyes expedíció (regényes életrajz, Bp., 1963):