Biró Márton, Padányi Biró (Padány, 1693. ápr. 15. – Veszprém, 1762. aug. 10.): r. k. püspök, egyházi író. Nagyszombatban tanult. Ezután Bicskén plébános, majd veszprémi prépost, 1744-ben veszprémi püspök lett. A dunántúli ellenreformáció és a feudális egyház hatalmi expanziójának egyik legelszántabb vezető egyénisége. Több mint 80 protestáns templomot foglalt el, még több plébániát alapított. Enchiridion c. irata (Győr, 1750), amely a hazai protestantizmus fizikai megsemmisítését vetette fel, oly nemzetközi visszatetszést keltett, hogy Mária Terézia betiltotta. Keménykezű földesúr volt, aki sokban emelte jobbágyainak szolgáltatásait. Földesúri jogon elűzött jobbágyai helyébe viszont németeket telepített. Igen jelentős volt építtető és városrendező munkássága. Ő kezdeményezte a zalaegerszegi és a novai nagyszabású templomok építését. Számos egyházi művet írt. – F. m. Lelket őriző látogatás... (Buda, 1747); Angyali társaságnak szövetsége. ... (Győr, 1754); Epistola pastoralis (h. n. 1755); Armatura fortium in fide (Taurini, 1756); Naplója (közli Hornig Károly, Veszprém, 1903). Irod. Pehm (Mindszenty) József: Padányi B. M. veszprémi püspök élete és kora (Zalaegerszeg, 1934).