Boczonádi Szabó Imre (Kiskunfélegyháza, 1847. nov. 9. – Újpest, 1933. febr. 4.): színész, dal- és zeneszerző, a méhészet nagy hatású úttörője. 1873-tól a bp.-i, 1875-től a kolozsvári Nemzeti Színház, 1895-től 1905-ig a budapesti Operaház tagja. 1885-ben kezdett méhészkedni. Működése 1902-től átalakította a m. méhészetet. A nagy keretes nagy kaptár, a felső kijáró és a vándorméhészkedés elterjesztője. Méhészkedésünk ma is az ő nyomdokán halad. Méhészeti cikkeket, könyveket és dalokat írt. Megzenésítette Endrődi Sándor kuruc nótáit. Rákóczi hamvait az ő dallamával kísérték haza. Dalai 1875-ben jelentek meg. A Méhészet c. szaklap alapítója (1904) és szerk.-je. – M. Rendszerem ismertetése (Bp., 1904); A méhek élete (Újpest, 1911; kivonatosan németül is: Das Leben der Bienen, Lőcse, 1913); A 42-es Boczónddi-kaptár ismertetése (Bp., 1919); Méhgazdaság (Örösi Pál Zoltánnal együtt, Újpest, 1926).