Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. febr. 22. – Magyarigen, 1769. márc. 3.): egyházi és irodalomtörténeti író. Szegény székely köznemesi családból származott. A nagyenyedi kollégiumban tanult, 1729-től tanító volt Nagybányán. 1732-től folytatta tanulmányait Nagyenyeden. 1736-tól a kollégium könyvtárának őre, 1739-től a leideni egyen teológiát és keleti nyelveket tanult. Hazatérése után, 1743-tól gr. Bethlen Kata udvari papja Hévízen, 1744-ben ref. pappá szentelték. 1746-tól egyúttal a hévízi egyházközség papja. 1749-től haláláig magyarigeni lelkész. A haladó erdélyi művelődés egyik legkiválóbb képviselője, a m. felvilágosodás előfutára. 485 írót tartalmazó első m. nyelvű életrajzgyűjteménye ma is értékes segédkönyv, sok esetben kútfő. Fontosak egyháztörténeti munkái is. Öntudatosan foglalt állást a m. nyelv használata mellett. Hangoztatta m. tudós társaság felállításának szükségességét. Igen széles körű munkásságot fejtett ki; írt anekdotagyűjteményt, emlékiratokat, sajtó alá rendezett kéziratos munkákat. Az ő emlékére róla nevezte el Toldy Ferenc a Bod-kódexet. – M. A szent bibliának históriája (Szeben, 1748); Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotának históriája (Basilea, 1760); Szent Hilárius, vagy szívet vidámító ... dolgok (Szeben, 1760); Magyar Athenás (Írói életrajzgyűjtemény. Nagyszeben, 1766); Smirnai szent Polikarpius ... erdélyi püspököknek históriájok (Nagyenyed, 1766); Historia universitorum in Transilvania (Lugduni Batavorum, 1776); Historia Hungarorum ecclesiastica (I-III. Lugduni Batavorum, 1888-90); B. P., önéletírása (Erdélyi ritkaságok, IV. Kolozsvár, 1940). – Irod. Mikó Imre: B. P, élete és munkái (Pest, 1864.); Sámuel Aladár: B. P. élete és művei (Bp., 1899); Révész Imre: B. P. mint történetíró (Kolozsvár, 1916); Durzsa László: B. P. (A Könyvtáros, 1957. 7. sz.). – Szi. Iványi Ferenc: A virrasztó (r., I-II, Bp., 1942).