Bognár Rezső (Hódmezővásárhely, 1913. márc. 7. – Bp., 1990. febr. 4.): kémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja (l. 1948, r. 1953), Kossuth-díjas (1948, 1962), egyetemi tanár. A szegedi tudományegy.-en és a bp.-i műegy.-en végezte tanulmányait. Zemplén Géza mellett adjunktus, docens, majd intézeti tanár. Tudósi életútja itt kezdődött, a szénhidrátok és glikozidok kémiája terén kifejtett munkásságával. 1950-ben került Debrecenbe, a tudományegy. Szerves Kémiai Intézetének vezetője lett. 1951-54-ben és 1972-73-ban rektorh. 1956-tól 1957-ig a Gyógyszeripari Kutató Intézetben voltig. Alkaloidkémiai kutatásait a Tiszavasvári Alkaloida Gyárral szoros együttműködésben végezte; ennek keretében megoldotta a mákalkaloidok izolálásának racionalizálását, az egyes alkaloidok értékesebb farmakonokká való átalakítását. A debreceni egy.-en tudományos isk.-t teremtett, melynek eredményeit tükrözi a tanszék közleményeinek nagy száma. 1955-56-ban az MTA főtitkára volt. Széles körű közéleti tevékenységet fejtett ki. 1961-63-ban a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, 1971-től ogy.-i képviselő, 1960-64-ben a Hazafias Népfront Orsz. tanácsának elnökh.-e volt. Akadémiai Aranyéremben részesült (1982). – F. m. Szerves kémia (Bp., 1949, 1941); Szerves kémiai praktikum (Bp., 1952); Nyersanyagbázisunk kiszélesítésének vegyészeti vonatkozásai és a vegyészet időszerű kérdései (szeré., Bp., 1951).- Irod. B. R. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága, szeré. Gerencsér Judit, az előszót írta Makleit Sándor, Debrecen, 1988); Márta Ferenc: B. R. (Magy. Tudomány, 1990. 6. sz.).