Bojta Béla (Szeged, 1899. dec. 27. – Bp., 1969. dec. 29.): ügyvéd, a Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) elnöke. A szegedi tudományegy.-en avatták jogi doktorrá. Ott folytatott ügyvédi gyakorlatot. Több baloldali büntetőügyben vállalta a védelmet. 1942-ben letartóztatták szabotázsakciók gyanúja miatt és büntető századba küldték. 1944. ápr. 4-én ismét letartóztatták, Bp.-re szállították, de megszökött (okt. 27.), s a háború végén Szegeden lett ügyvéd. 1944–45-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségének adminisztratív államtitkára volt. Még Debrecenben megszervezte a Népbíróságok Országos Tanácsát, 1949-ig, ennek megszűnéséig tanácsvezetője, majd elnöke volt. 1947-ben min.-i rangot kapott. A Népbírósági Döntvénytár (I-III., Bp., 1946-49) szerk.-je. A m.-csehszlovák határrendező biz. elnöke. A törvénysértő koncepciós perekben nem vállalt szerepet, 1950-ben a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke lett, de néhány hónap után elbocsátották. Tisztviselőként gyárban dolgozott, 1956-tól újra ügyvédként tevékenykedett, 1958-tól az ügyvédek felülvizsgáló bizottságának tagja, 1962–64-ben az Orsz. Ügyvédi Tanács elnöke. A Magy. Sakkszövetség alelnöki (1951–55), majd elnöki (1955–60) tisztét töltötte be. Éveken át vezette a Szabad Hazánkért, a Szabadságharcos s a Füles c. lapok sakkrovatát. – Irod. Major Ottó: B. B. aktái (Arcok és maszkok. Bp., 1975).