Bokor József (Szombathely, 1940. márc. 29. – Bp., 1988. júl. 31.): belsőépítész. A szombathelyi MÁV Járműjavító Képzőművész Körében Jaksa István festőművész tanítványa volt. Beiratkozott az Iparművészeti Főisk.-ra, 1965-ben kapott diplomát mint szövöttanyag-tervező és belsőépítész. Dolgozott a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Bp.-i Szervezeténél művészeti titkárként, majd az Építésügyi Tájékoztató Központnál, az Iparművészeti Tanács Irodájában. Az MSZMP Központi Bizottságának belsőépítésze, feladata a székház, az üdülők és a szolgálati lakások belsőépítészeti tervezése volt. 1986-ban az MNG Széchenyi Művészeti Központjának, majd haláláig a Művészeti Alap ARTUNION Vállalatának ig. h.-e. Kiállításokat tervezett és rendezett (Magyar építészet a felszabadulás után, Műcsarnok, Bp.; Művész az Iparban kállítás-sorozat, Iparművészeti Múz., Bp., I. Ipari Textilművészeti Biennálé, Szombathely, Savaria Múz.). Nevéhez fűződik a Dunai Vasmű irodaházának, üzemegységeinek színkondicionálása, a Vasmű kultúrházának berendezése. Elkészítette Kiskunhalas belvárosának rendezési tervét. Környezettervezési munkáin kívül tárgytervezéssel is foglalkozott. Rendszeresen tartott TIT-előadásokat vidéken, szabadiskolát szervezett és vezetett Zebegényben. Önálló kiállítása 1967-ben volt a Fészek Klubban.