Bollobás Béla (Homonna, 1910. aug. 28. – Bp., 1985. dec. 23.): orvos, százados, az orvostudományok kandidátusa (1957). 1936-ban szerzett orvosdoktori diplomát, elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és m. kir. honvédorvos lett. 1942-től százados. A SZU elleni hadjárat idején a front súlyos sebesültjeit szállította repülőgépen Bp.-re. 1943-tól az SZDP tagja. 1944-ben kapcsolatba került a Magy. Hazafiak Szabadság Szövetsége, a SZU Mo.-i Barátainak Egyesülete és a Szidor csoport nevű antifasiszta szervezetekkel. 1944. dec. 3-án a Gestapo letartóztatta, de bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezték, és a csákánydoroszlói hadikórházba osztották be. 1945-ben az új m. hadsereg 6. vasútépítő zászlóaljának orvosa. 1947. jan. 27-én a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés gyanújával letartóztatták, de Rajk László közbenjárására márc. 27-én szabadlábra helyezték. A Népbíróság a koncipiált perben egyévi börtönbüntetésre ítélte, amit ugyancsak Rajk közbenjárására felfüggesztettek. 1957-ben rehabilitálták. Nyugdíjba vonulásáig az egy.-i klinika sebésze és az újpesti Árpád Kórház osztályvezető főorvosa volt. – Irod. Kubinyi Ferenc: Életrajzi interjú Dr. B. B.-val (1982); Dr. B. B. halálára (Magy. Nemzet, 1986. jan. 7.); Arany Bálint: Koronatanú (Bp., 1990).