Kezdőlap

Borbás Vince (Ipolylitke, 1844. júl. 29.Kolozsvár, 1905. júl. 7.): a 19. sz. legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője, szisztematikus, egyetemi tanár. Szegénysége folytán csak 16 éves korában jutott az egri gimn.-ba. 1868-tól a pesti egy.-en hallgató, 1871-ben Jurányi Lajos mellett a növénytan tanársegédje. 1872-től 1902-ig bp.-i főreálisk. tanár, 1874-ben bölcsészdoktor, 1880-ban egy.-i magántanár, 1898-ban c. rk. tanár. Az 1874–75. tanévben Berlinben A. Braunnál, Innsbruckban A. Kernernél dolgozott, mindkettő nagy hatással volt rendszertani, ill. növényföldrajzi munkásságára. Számos kutatóutat tett az országban és annak határain kívül is, nagy értékű herbáriuma a bp.-i egy. növényrendszertani intézetébe került, de a II. világháborúban nagyrészt megsemmisült. Csak élete végén nyerte el a régen megérdemelt tanszéket, 1902-ben a kolozsvári egy.-en a növényrendszertan tanára, majd a botanikus kert ig. ja. Rendkívül termékeny volt, 1870 és 1905 között 874 dolgozata jelent meg, mintegy 2000 új növényalakot írt le és nevezett meg, ezek jelentékeny része ma is érvényes, róla tisztelői számos növényfajt és a Borbásia folyóiratot nevezték el. Rendszertani munkái – legnagyobb a rózsa-monográfia – a korszerű származástani eszmék hatása alatt születtek. Kidolgozta az Ősmátraelméletet, ti. hogy a m. puszták (főleg homokpuszták) flórája sok hasonlóságot mutat a Magyar-középhegység („Ősmátra”) meleg-száraz, mészköves-dolomitos lejtőivel, és nagyrészt onnan származik. Új gondolatokat hozott a fajok keletkezése, a növénytársulások fejlődésmenete és más korszerű problémákban. Ő volt 40 éven át a m. flóra legjobb ismerője, sokoldalú, széles látókörű, eredeti, intuitív tudós. – F. m. Pestmegye flórája... (Pest, 1872); Jelentés a Bánság területén végzett növénytani kutatásokról (Bp., 1874); Adatok a sárga virágú szegfüvek... (Bp., 1876); Adatok Arbe és Veglia szigetek nyári flórája... (Bp., 1877); Vizsgálatok a hazai Arabisek és egyéb Cruciferák közül (Bp., 1878); Floristikai közlemények... (Bp., 1878); Floristicai adatok (Roripák)... (Bp., 1879); A hazai Epilobiumok ismertetéséhez (Bp., 1879); Budapest és környékének növényzete (Bp., 1879); A magyar birodalom vadon termő rózsái monográfiájának kísérlete (Bp., 1880); Békés vármegye flórája (Bp., 1881); Temesmegye vegetációja (Temesvár, 1884); A magyar homokpuszták növényvilága (Bp., 1886); Vasvármegye növényföldrajza és flórája (Szombathely, 1888); Közép-Európa, különösen Magyarország kakukfüveinek ismertetése (Bp., 1890); A szerbtövis hazája és vándorlása (Bp., 1893); A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Bp., 1900); Revisio Knautiarum (Kolozsvár, 1905). – Irod. Degen Árpád: Deetéri dr. B. V. (Magy. Botan. L. 1905); Thaisz Lajos: B. V. emlékezete (Növénytani Közl., 1906); Rapaics Rajmund: B. V. emlékezete (Magy. Botan. L. 1916); Bárány László (Botan. Közl. 1925); Boros Ádám (Botan. Közl. 1944); Soó Rezső (Botan. Közl. 1944 és 1956); Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936).