Bornemisza Péter, Abstemius (Pest, 1535. febr. 22. – Rárbok, 1584 tavasza): író, evangélikus prédikátor és szuperintendens. Szüleit 1541-ben egy török támadás alkalmával vesztette el. Felső-Tisza vidéki nemesi udvarokban nevelkedett. 1548-53-ban Kassán tanult, ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett. A börtönből 1553 karácsonya után megszökött. Kb. 1557-től 1563-ig külföldi tanulmányúton volt, járt Németo.- ban (Wittenbergben Melanchton tanítványa), Itáliában (Padua, Velence); 1558-ban a bécsi egy. hallgatója, ott adta ki Szophoklész Élektrájának iskoladrámává történt átdolgozását. Kb. 1563-64-től Zólyomban Balassi János udvari papja és fiának, Balassi Bálintnak nevelője. 1570-től Galgócon, 1572-től Semptén lelkész, ahol nyomdát is felállított. Ugyanettől az időtől a Mátyusföldön szuperintendens. Ebben az időben kezdte írni ötkötetes prédikációskönyvét (Postillák). A protestantizmus egyre szélesebb körű terjedését eredményező lelkészi tevékenysége miatt sok zaklatásnak volt kitéve. 1564-től sokat harcolt Telegdi Miklós főpappal, ellene írta 1577-78 fordulóján Fejtegetés... c. elveszett könyvét, amelynek tartalma azonban Telegdi Felelet c. válaszából rekonstruálható. 1576- 77-ben a pestisjárványban felesége és négy gyermeke meghalt. 1578-ban megjelent, számos főurat név szerint is kipellengérező és Rudolf császár személyét is sértő Ördögi kísértetek c. könyve miatt egyházi bíróság elé került, amely könyvének visszavonására akarta bírni. Ezt megtagadta, amiért 1578. dec. 20. és 1579. febr. 3. között semptei parókiájáról elűzték, közben Bécsben fogságot is szenvedett. Nyomdájával együtt Balassi Bálint oltalmában Detrekő várában húzódott meg. Később a vár közelében levő Rárbokon élt. A m. protestanizmus egyik legnagyobb alakja, a feudális urak bátor ostorozója, szigorú társadalomkritikus, énekszerző, nagy hatású prédikációs gyűjteményeiben a régi m. próza kiemelkedő képviselője volt. – F. m. Tragédia magyar nyelven... (Bécs, 15588. Hasonmás kiadása, Bp., 1923); Ördögi kísértetek (Sempte, 1578. Eckhardt Sándor gondozásában, Bp., 1955); Praedikatíoc... (Detrekő és Rárbok, 1584; névtelenül); Válogatott írások (Összeállította Nemeskürty István, Bp., 1955). – Irod. Schulek Tibor: B. P. (Sopron, 1939); Nemeskürty István: B. P. az ember és az író (Bp., 1959) ~ Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe (B.-tanulmányok, Bp., 1960); Hubay Miklós: Magyar Elektra (A megváltó mutatvány. Bp, 1965). – Szi. Csanádi Imre: B. P. (vers).