Boross Mihály (Ószőny, 1815. jan. 9. – Sárbogárd, 1899. márc. 5.): író. Szülei földművesek. 1842-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1846-ban egyik alapítója volt a Székesfehérvári Takarékpénztár kebelében létrehozott kölcsönös életbiztosító intézetnek. 1848. márc. 14-én tartotta Pesten az Első Hazai Takarékpénztár közgyűlését, ahol Hamvassy Imrével Fejér megyét képviselték. Így volt ~ szemtanúja a márc. 15-i pesti eseményeknek, és egyik szervezője a márc. 16-án lezajlott székesfehérvári tüntetésnek. 1848-ban a szabadságharcot támogató több röpiratot adott ki. 1849. jan.-ban az osztrák hatóságok elfogatták, bebörtönözték. Innét márc.-ban kiszabadult, máj.-tól Fejér vm. másodalispánja, majd a vésztörvényszék elnöke. 1853-ban ismét elfogták és 2 évi várfogságra ítélték. 1856-60-ban Pesten az irodalomnak élt. 1861-ben Fejér vm. alispánja, ezután 1872-ig ügyvéd, majd 1876-ig járásbíró Székesfehérvárott. Élete utolsó éveit Sárbogárdon töltötte. Később nagyszámú népies, didaktikus jellegű regénye, elbeszélése és ismeretterjesztő munkája jelent meg. Víg regényeivel az 1850-es évek népszerű írója volt. – F. m. Szabadság egyenlőség testvériség (Pest, 1848); Eke, kard és könyv (Pest, 1848); Politikai kiskáté (Pest, 1848); Házasság spekulációból (r., Pest, 1850); A hazajáró lélek (r., Pest, 1856); A volt jobbágyság hármaskönyve (Székesfehérvár, 1866); Magyarország közjoga 1848-ig s 1848-ban (Pest, 1867); Élményeim 1848-61. (önéletrajzának egy része, Székesfehérvár, 1881). – Irod. Borostyán Sándor: B. M. élete, irodalmi és politikai működése (Székesfehérvár, 1893).