Botka Tivadar (Kisendréd, 1802. júl. 6. – Kisvezekény, 1885. jan. 6.): történetíró, jogtörténész, az MTA tagja (l, 1847, r. 1872, t. 1877). Ügyvédi oklevelet szerzett, majd megyei hivatalokat töltött be, 1839-40-ben vm.-i főjegyző. 1843-ban ogy.-i követ. 1861-től újra ogy.-i képviselő. Történeti kutatásai elsősorban a helyi önkormányzati szervezetekre (megye stb.) vonatkoznak. – M. De duellis Hungarorum litis decisoriis (Pesthini, 1829); Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum... (Pesthini, 1831); Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából (I-II., Pest, 1862); Az 1843-44-iki országgyűlés időszakából néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva (Pozsony, 1844); Jogtörténeti tanulmányok (Pest, 1865); A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről (Bp., 1870). – Irod. B. T. (MTA Almanach, 1886.)