Böckh Hugó (Bp., 1874. jún. 15. – Bp., 1931. dec. 6.): geológus, az MTA l. tagja ~ János fia. Egy.-i tanulmányait Bp.-en és Münchenben végezte, utána a bp.-i műegy.-en mineralógus tanársegéd Schmidt Sándor mellett. 1900-tól a selmecbányai Bányászati Ak. tanára. 1910-ben főbányatanácsosi címet kapott. 1915-ben ~- javaslatára kezdődtek meg a kincstári kőolajkutatások Egbell (Nyitra vm.) határában. Ez volt az első eset, amikor Eötvös-ingával sikerült föld alatti, rejtett kőolajszerkezet kimutatása. A sikeres fúrás után ~öt 1918-tól az áll. bányászati monopóliumok és kutatások központjának ig.-jává nevezték ki. 1921-ben az állami szolgálatból kilépve az Anglo-Persian Oil Comp. tanácsadója lett. Ennek megbízásából 1923-26-ban és 1928-29-ben a perzsiai olajkutatásokat vezette. Az olaj- és földgázkutatásnak legkiválóbb egykori m. szakértője, az Eötvös-inga segítségével hatalmas olajmezőket tárt fel; az erdélyi földgázkutatás irányítója. 1926-28-ban É-, Közép- és D-Amerikában végzett tanulmányokat. 1929-től haláláig a Földtani Intézet ig.-ja. Számos kőzettani és őslénytani mű szerzője, melyek főként a Földtani Közlönyben, a Földtani Intézet évkönyvében és a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. – M. Geológia (főisk.-i tankv., I-II. Selmecbánya, 1904-1909); Az erdélyi medence földgázt tartalmazó antiklinálisairól (Selmecbánya, 1911); Mining and stone industry in Hungary (Bp., 1920). – Irod. Rozlozsnik Pál: B. H. élete és munkái (Földtani Közl., Bp., 1931, 1-12. füz.); Vendl Aladár: B. H. emlékezete (Bp., 1934).