Bródy Imre (Gyula, 1891. dec. 23. – Mühldorf, 1944. dec. 20. v. 21.): fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója. A bp.-i tudományegy.-en középisk.-i tanári oklevelet szerzett. 1917-ben doktori értekezésében elsőnek számította ki az egyetemes gázok kémiai állandóját kvantumelméleti módszerekkel, 1919-ben Kluphathy Jenő mellett tanársegéd a műegy.-en. A fehérterror elől Göttingenbe emigrált. Itt a Nobel-díjas fizikus, Max Born munkatársa volt. Hazatérte után, 1923-ban az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársa lett. Az általa kidolgozott kriptonlámpa gyártásához kutatásai alapján, Ajkán építették fel a világon az első gazdaságosan üzemelő kriptongyárat. A kriptonlámpa 1937-ben jelent meg először a világpiacon és hatalmas sikert aratott. ~t 1944-ben a fasiszták elhurcolták. Róla nevezték el az Eötvös Loránd Fizikai Társulat évenként átadásra kerülő, 1950-ben alapított Bródy Imre-díját. – Irod. Selényi Pál: B. I. (Fiz.. Szle, 1954); Pap János: Húsz éve halt meg a kryptonlámpa feltalálója (Népszabadság, 1964. 304. sz.); Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomában (1830-1940, Bp., 1965).